Láthatatlan versenytársak, vagyis az otthon készített párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők szabálytalanul üzemeltetett bérfőzdéi kivégzik a pálinkapiacot – fogalmaz közleményében a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT). A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti: az Orbán-kormány intézkedések nélkül hamarosan kivégzi az első számú hungarikumként számon tartott pálinkát - írják.
Haldoklik a pálinkapiac. A kormány, továbbra is kettős mércét alkalmazva, intézkedéseivel ellehetetleníti az ágazat gazdasági működését - közlik. A PNT szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot fegyverletétellel zárja.
A PNT a 2010 előtti állapotok visszaállítását maga is lehetetlennek tartja. De az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és törvényes keretek közé szorítaná a saját célú párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok nemcsak lehetővé teszik, de szinte ösztönzik a törvénytelen kereskedelmet azzal, hogy szabályos keretek között lehet a fogyasztási igényeknél jóval több párlatot előállítani - véli a PNT.
A pálinka 2000 és 2010 közötti sikereit az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek tudják be. 2010 és 2015 között a magán- és bérfőzés is jövedékiadó-mentessé vált. A magánkészülékek bejelentése 2015-ben kötelezővé vált. E kör évente legfeljebb 86 liter 50 fokos mennyiségű párlatot állíthat elő, háztartásuk személyes fogyasztásra. A jog legalább 5 párlatadójeggyel váltható meg.
Azóta alig változik a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökken, miközben az alkoholfogyasztás nő.
A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskör, ezért a saját fogyasztásra készült párlatok mennyiségéről nincsenek valós adatok. Arra, hogy mennyi ipari mennyiségű gyümölcspárlatot állíthatnak elő törvénytelenül, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvános leleplezései utalnak. Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három magánfőző-berendezést, 450 liter alkoholterméket, valamint több mint 2500 liter cefrét foglalt le a NAV. Ekkora mennyiséget egy magánfőző törvényesen, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával, 50 fokos párlat esetében több mint öt év alatt készíthet el. Hasonló esetben egy kereskedelmi főzde másfél millió forint adót fizetne.
A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától „nem hasznos élelmiszer”, fogyasztása népegészségügyi kockázat, miközben a kormány a magánfogyasztásra készített párlatok adómentességére törekszik, lazítani akar a rendszeren, és sejtéseknek véli a pálinkát veszélyeztető feketepiac létezését. A kereskedelmi és bérfőzdék működését a túlszabályozás ellehetetleníti, pedig ezek a piaci szereplők nem csak „sejtésekre” alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását – írja az érdekképviselet.
A PNT kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka – zárul a közlemény.
A kormány a hatósági nyilvántartásokra alapozott PNT-figyelmeztetéseket sejtetésnek minősítette. Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár a minap a Magyar Nemzetben az otthoni pálinkafőzés adómentességének visszaállítása mellett foglalt állást.
8 millió liter otthon
Pontos adatok híján becslések léteznek az otthon főzött mennyiségről, eszerint mintegy 8 millió liter párlat készül az házi lepárlókban. Ugyanakkor a közforgalmi, illetve bérfőzdékben nagyjából 2,6 millió litert állítanak elő. A gond az, hogy bár az otthon főzött párlatot kizárólag saját használatra lehetne használni, sokan illegálisan értékesítik háznál, vendéglőkben, vagy kocsmákban. A dolog jellegéből fakadóan pontos adat nincs a feketekereskedelem mértékéről, de mára jó néhány legális bérfőzde jutott a tönk szélére, mert elveszítették ügyfeleiket.
A gazdasági károk mellett az elmúlt időszakban több haláleset is történt illegálisan vásárolt párlat miatt – mondta a Népszavának Piros László, a PNT tagja, a Magyar Pálinka Lovagrend örökös tiszteletbeli nagymestere. A szakember szerint a zugfőzdék kezére játszik az is, hogy a helyi önkormányzatok feladat lenne az ellenőrzés. Ez nem bizonyult hatékonynak. Ha már annyit hivatkozunk Ausztriára, átvehetnénk az ottani gyakorlatot, aminek az a lényege, hogy a házi főzés előtt be kell jelenteni a helyileg illetékes „finánc” hivatalnál a lepárlást, miből főzik a párlatot, az időpontot és a mennyiséget, amit a hatóság ellenőrizhet – tette hozzá Piros László. Ha a gazda nem tud elszámolni a jövedékiadó-mentességet élvező saját használatra szánt mennyiséggel, a büntetés mellett az összes közterhet is be kell fizetnie. A hazai legális pálinkaforgalom értéke évi nagyjából 130 milliárd forint.
Magyarországon 80 liter 50 százalékos alkoholnak megfelelő párlatot lehet főzni otthon jövedékiadó-mentesen, de literenként 700 forintért párlatjegyet kell vásárolni. Az illegális árusok vesznek néhány párlatjegyet, majd a legális mennyiség többszörösét állítják elő. Ha valaki kiváltja a teljes mennyiségre a párlatjegyet, 56 ezer forintot fizet. A pálinka kiskereskedelmi átlagára a standard fél literes palackkal számolva, 5 ezer forint. Az illegális párlatárusok ritkán váltják ki a maximális mennyiségre az adójegyet, így minden a legális mennyiség feletti literen, ha nem is 5 ezer, de átlagosan 1500-2000 forint adómentes jövedelemhez jutnak. Néhány főzés után akár százezreket tehetnek zsebre a közterhek megfizetése nélkül.
Az interneten nemcsak házipálinkát kínálnak eladásra, de bérfőzést is hirdetnek. Többnyire emiatt nem indít hivatalból eljárást a hatóság, legföljebb akkor kezdenek vizsgálódni, ha egy „jóakarója”, vagy konkurense feljelent valakit – fogalmazott Piros.
Illegális hálózatok
Ma már a hagyományos bögrecsárda háttérbe szorult, és a magányos zugárusok helyett illegális párlatárusító hálózatok adják el feketekereskedelem csatornáin a házipálinkát. A legális bérfőzdék, pálinkaházak a bér-, és energiaköltségek növekedése mellett, a gyümölcsárak emelkedésével is kénytelenek számolni.
A szakember szerint tárgyalóasztalhoz kellene ülnie a kormányzat, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint a pálinkaágazat szakmai, érdekvédelmi szervezeteinek képviselőinek. Amikor a pálinkatörvényt az országgyűlés elfogadta, azt ígérték a döntéshozók, hogy 1-1,5 év után megvizsgálják a jogszabály hatásait és szükség esetén módosítják. Ez az eltelt 10 év alatt sem történt meg. A lovagrend nagymestere arra számított, hogy a 2018-as országgyűlési választások után végre egyeztethetnek a kormány és a NAV illetékeseivel, de ebből sem lett semmi. Ágazati szakértők szerint az idei uniós parlamenti és önkormányzati választások miatt, szinte bizonyos, hogy legkorábban 2020-ban kerülhet sor az egyeztetésre.
