Porosenko igent mondott a nyilvános tévévitára

Publikálás dátuma
2019.04.04. 15:14
Petro Porosenko
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
„Ha stadion, hát legyen stadion” – jelentette ki. Viszont emlékeztette Zelenszkijt, hogy a jelölti vita nem showműsor.
Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök elfogadta ellenfele, Volodimir Zelenszkij feltételét, hogy a kettejük közötti második elnökválasztási fordulót megelőző vita ne tévéstúdióban, hanem stadionban legyen.
„A jelöltek közti viták szabályai le vannak írva az elnökválasztásról szóló törvényben, kérem, olvassa el. A viták folyhatnak egy közszolgálati televízióban valamennyi tévécsatornán sugározva több tízmillió ember számára. Ezek a már kialakult szabályok. De ha stadion, hát legyen stadion, várom Önt, Volodimir Olekszandrovics”

– mondta Porosenko csütörtökön a Facebookon közzétett videoüzenetében.

Emlékeztette ugyanakkor Zelenszkijt, hogy a jelölti vita nem showműsor, a választási kampány pedig olyan esemény, amely évekre, évtizedekre határozza meg előre az ország, a nemzet jövőjét. Szavai szerint elnöknek és a hadsereg főparancsnokának lenni „nem játék”, hanem felelősséget kell viselni az emberekért és az országért Ukrajnán belül és nemzetközi szinten egyaránt.
Zelenszkij előző nap úgyszintén a Facebookon videoüzenetben hívta vitára Porosenkót a kijevi Olimpiai Stadionba, és 24 órát adott neki a válaszra. Azon felül, hogy egy stadionban tartsák „a nép előtt” a vitát, több más feltételt is szabott: a vitát sugározzák élőben, az össze tévé közvetíthesse, és minden újságíró jelen lehessen. Továbbá a jelöltek essenek át orvosi vizsgálaton, bizonyítsák, hogy nem alkoholisták és nem drogosok. Ezen felül felszólította Porsenkót, hogy adja meg a választóknak a tiszteletet, és ne nevezze őt se a Kreml, se Ihor Kolomojszkij (oligarcha) bábjának, se bohócnak, hanem Ukrajna elnökjelöltjének. Később Oleh Medvegyev, Porosenko kampánystábjának szóvivője sajtótájékoztatón közölte, hogy Porosenko kész mintát adni bármilyen orvosi vizsgálathoz, beleértve az alkohol- és drogtesztet, és péntek délelőtt kilenc órakor várja Zelenszkijt az Olimpiai Stadion orvosi központjában. Jevhenyij Radcsenko, a Központi Választási Bizottság (CVK) helyettes vezetője viszont arra hívta fel a jelöltek figyelmét, hogy a törvény értelmében ha stadionban és nem a köztévé stúdiójában tartják meg a vitájukat, akkor azt az állam nem finanszírozhatja. Értelmezése szerint ugyanis ez nem hivatalos elnökjelölti vitának, hanem csak kampányrendezvények minősülne, így annak költségét a jogszabály alapján a jelölteknek kell fedezniük saját kampányalapjukból.

Zelenszkij csaknem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Porosenko

A Központi Választási Bizottság csütörtök reggelre feldolgozta a múlt vasárnap tartott első fordulóban leadott szavazatok száz százalékát. A nem hivatalos végeredmény szerint Zelenszkij csaknem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Porosenko. A humorista-producer 30,24 százalékkal végzett az élen, a hivatalban lévő elnök pedig 15,95 százalékkal a második helyen, így ők ketten kerültek be az április 21-én tartandó második választási fordulóba.

Volodimir Zelenszkij, a kihívó
Fotó: GENYA SAVILOV / AFP

Nem támogatják Porosenkót a kiesett jelöltek

Az ukrán elnökválasztás több kiesett jelöltje nyilatkozott úgy, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt biztosan nem támogatja majd a második fordulóban, Volodimir Zelenszkij esetében viszont nem mondták ezt határozottan. Anatolij Hricenko volt védelmi miniszter, aki a múlt vasárnap tartott első fordulóban a nem hivatalos végeredmény szerint az ötödik helyen végzett 6,91 százalékkal, csütörtökön határozottan kijelentette, hogy nem fog Porosenkóra szavazni az árpilis 21-i második fordulóban.
„Ami Zelenszkijt illeti, kimondom egyenesen: még nem tudok tanácsot adni, még magam sem döntöttem el. Mérlegelem az esélyeket, és ezzel egy időben a kockázatokat az országra nézve, még nem kaptam elég információt”

– fejtette ki, az ígérve, hogy egy hét múlva választ ad.

 Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje, aki végül 13,4 százalékkal végzett a harmadik helyen minapi kijevi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy jó szívvel egyik jelölt támogatására sem buzdítaná híveit, mert szerinte egyik sem képes lezárni az ország keleti részében dúló háborút, és felszámolni a szegénységet. Musztafa Najem ismert újságíróból lett képviselő, aki a kampány idején lépett ki a Porosenko mögötti parlamenti frakcióból, már a vasárnapi választás éjjelén azt a hírt terjesztette el, hogy Timosenko már akkor tárgyalásokat kezdett a háttérben Zelenszkijékkel egy majdani szövetségről az őszi parlamenti választásokra. Állítólag a terv szerint a Haza párt koalícióra lépne Zelenszkij Nép Szolgája (Szluha Narodu) elnevezésű pártjával, és Timosenko lenne a kormányfőjelöltjük. Zelenszkij kampánystábjánál viszont határozottan cáfolták, hogy bármiféle tárgyalást folytatnának Timosenkóékkal. Ugyanakkor Timosenko, mint minden más kiesett jelölt már az őszi parlamenti választásokra mozgósítja híveit. Ihor Szmesko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt főnöke – aki 6,04 százalékkal hatodik helyen végzett – szerdán Hricenkóhoz hasonlóan határozottan leszögezte, hogy Porosenkót semmi esetre sem támogatja a második fordulóban. Véleménye szerint a hivatalban lévő elnök nem váltotta be ukránok millióinak hozzá fűzött reményeit, és „megbecstelenítette a Majdan eszméit”. Zelenszkijről azt mondta: úgy ismeri őt, mint tehetséges színészt.
„A tehetségéért emberileg szimpátiát érzek iránta. Politikusként, államférfiként, az államszervek irányítójának szakértőjeként Zelenszkijt nem ismerem. Ezért ismét arra a régi jó angol demokratikus választási szabályra emlékeztetek: előbb szavazz a szívedre és az eszedre hallgatva, de a választás döntő szakaszában a körülményekhez igazodva, a legkevésbé rosszra hazád és családod szempontjából”

– tanácsolta Szmesko.

Szerhij Taruta oligarcha, volt Donyeck megyei kormányzó – aki az első forduló előtt az utolsó napokban Timosenko mellé állt, de a jelöltségtől már nem léphetett vissza, így szerzett 0,1 százalék szavazatot – a második forduló után kijelentette: mindent elkövet, hogy Porosenko elveszítse az elnökválasztást és Zelenszkijre fog szavazni.
Frissítve: 2019.04.04. 17:30

Tiltakozik Juan Guaidó mentelmi jogának felfüggesztése ellen az EU

Publikálás dátuma
2019.04.04. 13:09

Fotó: DIDA SAMPAIO / AFP/Agência Estado
Eközben újabb orosz katonák érkezésének lehetőségéről beszélt a venezuelai helyettes-külügyminiszter.
Az Európai Unió tiltakozik amiatt, hogy a venezuelai alkotmányozó gyűlés felfüggesztette Juan Guaidó ellenzéki vezető parlamenti mentelmi jogát, ami az alkotmány súlyos megsértését jelenti - mondta csütörtökön Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Nyilatkozatában Mogherini aláhúzta, hogy lépés súlyosan sérti a jogállamiságot, ugyanis ilyen döntést egyedül a venezuelai nemzetgyűlés hozhatna. Az ilyen cselekmények aláássák a válságból kivezető politikai utat, feszültségek további fokozódásához vezetnek és megosztják a társadalmat - jelentette ki. Az EU arra szólítja fel a venezuelai vezetést, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetgyűlés valamennyi tagjának alkotmányosan biztosított előjogait, személyi és szabadságjogait, valamint fizikai sérthetetlenségüket. A képviselők számára biztosítani kell, hogy feladataikat megfélemlítés nélkül végezhessék - emelte ki.
A venezuelai kormányhoz hű alkotmányozó gyűlés kedden rendelte el Juan Guaidónak, a venezuelai nemzetgyűlés, vagyis a parlament elnöke mentelmi jogának felfüggesztését, a legfelsőbb bíróság hétfői indítványa nyomán. A testület indoklása szerint Guaidó megszegte a korábban rá kiszabott tilalmat, amely szerint nem hagyhatta volna el az országot. Guaidó - aki januárban ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, és ezt mintegy 50 ország el is ismerte - a bíróság indítványát jogilag hatástalannak nevezte.

Még több orosz katona érkezhet

Nem tartja kizártnak, hogy a meglévő egyezmény alapján további orosz katonák fognak Venezuelába érkezni, jelentette ki csütörtökön az ország külügyminiszter-helyettese, írja a Reuters. Ivan Gil hozzátette, az orosz erők addig maradnak, ameddig csak szükséges, tartózkodásuknak nincsen szabott vége.
Március végén két orosz repülőgép, egy An-124-es és egy Il-62-es szállt le Caracasban, fedélzetén mintegy 100 orosz katonával és 35 tonnányi szállítmánnyal.

Frissítve: 2019.04.04. 13:27

Washington tovább emeli a tétet

Publikálás dátuma
2019.04.04. 09:30
Kay Bailey Hutchison NATO-nagykövet felmelegítette Trump ötletét
Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Az atlanti szövetség legtöbb tagországa a GDP 2 százalékát sem költi védelemre, de az Egyesült Államok négy százalékot igényelne. A NATO 70 évvel ezelőtti megalakulásáról a tagországok külügyminiszteri találkozójával emlékeznek meg csütörtökön az alapító szerződés aláírásának a helyszínén, Washingtonban. A tanácskozás egyik témája – az agresszív orosz magatartásra adandó válaszlépések, a terrorizmus elleni küzdelem, Afganisztán, illetve a kibernetikai hadviselés kérdéseinek megvitatása mellett – a védelmi kiadások növelése, az arányosabb teherelosztás amerikai sürgetése. A szövetség egyes országainak katonai költségvetése nagyon eltérő. Összességében a terhek oroszlánrészét – hullámzóan kétharmadát-háromnegyedét – Amerika vállalja. A NATO-ban évtizedek óta politikai elvárásnak – vagyis jogilag nem kötelező előírásnak – számít, hogy a többiek igyekezzenek a bruttó nemzeti termék (GDP) 2 százalékára növelni védelmi kiadásaikat. A tagországok többsége ezt sem teljesíti. Donald Trump a tavalyi NATO-csúcson azt mondta, hogy hazája, amely állítása szerint a GDP 4,3 százalékát fordítja katonai célokra, a többi tagállamtól legalább 4 százalékot vár el. Az amerikai elnök akkor általános megrökönyödést okozott, de felvetéséről komoly eszmecsere – legalábbis nyilvánosan – nem kezdődött. A tagországok közül több módosította ugyan korábbi terveit, és emelte a célszámokat, de a 4 százalék nem lett a transzatlanti párbeszéd konkrét tárgya. Most Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete vette elő ismét ezt a számot: a washingtoni külügyminiszteri találkozó előtt adott sajtónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ideje megvitatni a 4 százalékos célszámot. Trump egyébként az előző évben előadott követelőző stílusát most lelkendező hangnemre váltotta. Amikor kedden fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, a megbeszélés utáni rövid sajtóeseményen azzal büszkélkedett, hogy kifizetődtek a tavaly megfogalmazott követelései, növekedtek a tagállamok védelmi kiadásai. A bővülés eddig évente 140 milliárd dollár, de 2020-ra ehhez még jöhet további 100 milliárd – mondta. Egyedül Németországgal kapcsolatban adott hangot elégedetlenségének az amerikai elnök. Szerinte a németek a maguk 1 százalékával a jogosan elvárhatóhoz képest mélyen alulteljesítenek, tehervállalásuk mértéke nem minősíthető tisztességesnek. A külügyminiszteri találkozó Oroszországgal kapcsolatos témái közt egyfelől a NATO fekete-tengeri jelenlétének a növelése, másfelől a közepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban követendő NATO-stratégia megvitatása szerepel. Az előbbit azért tartják fontosnak az alanti szövetségben, mert Oroszország a Krím elfoglalása és bekebelezése után tovább gerjesztette a feszültséget a Fekete-tenger és annak nyúlványa, az Azovi-tenger térségében. Az oroszok megépítették a kercsi hidat, amely a félszigetet a tőle keletre fekvő orosz szárazfölddel köti össze. A híd közelében hónapokkal ezelőtt az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, a járműveket lefoglalta, legénységük tagjait pedig elfogta, és eljárást indított ellenük. A közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tekintetében jelenleg az a helyzet, hogy Washington szerint Moszkva olyan rakétatípust fejlesztett ki, amivel megsérti az ilyen eszközöket tiltó, 1987-es INF-szerződést, ezért az Egyesült Államok magára nézve sem tartja kötelezőnek az INF-előírásokat. A NATO-ban azonban  - eddig legalábbis - azt mondták, ez egyáltalán nem jelenti az, hogy a nyugati szövetségnek rakétákat kellene telepítenie Európában.
Témák
NATO