EU-ellenes marad a Fidesz kampánya - lejárt a taktikus puhulás ideje

Publikálás dátuma
2019.04.05. 07:00

Fotó: Molnar Adam
Vége a kegyelmi állapotnak, mivel a kormánypárt úgy számol: az EP-választás nyertese mindenképp az Európai Néppárt lesz
"Olyan lesz a kampányunk, mint minden más Fidesz-kampány." Így válaszolt egy befolyásos kormánypárti politikus kérdésünkre, hogy visszafogják-e magukat az EP-választások kampányában, aminek hivatalosan ma jelentik be a kezdetét a budapesti rendezvényközpontban, a Bálnában. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője korábban három pontos ultimátumot intézett Orbánhoz és egyebek mellett az EU-ellenes kampány leállítását kérte, ennek hatására pedig gyorsan el is tűntek a közterületekről a Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt gyalázó plakátok, és az előzetes fideszes ígéretekkel ellentétben nem kerültek a helyükre az EB alelnökét, Frans Timmermanst támadó újabb darabok. A Népszava információi szerint azonban vége a kegyelmi állapotnak, az EP-kampányban ismét az EU lesz a Fidesz célpontja.
Bár egy fideszes forrásunk úgy fogalmazott, hogy „kemény, de igaz állításokat fogalmaznak majd meg az Európai Unió működésével kapcsolatban” a kampány részeként, ezt a kijelentést érdemes távolságtartással kezelni. Mert a kormányzati kommunikáció már most is számos csúsztatással fűszerezett állítást fogalmazott meg, például az „EU migránskártya programjáról”, vagy arról, hogy „az EU el akarja venni a magyar gazdáknak járó pénzt, hogy a migráció támogatására fordítsa”. A kampány része lesz nyilvánvalóan az az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szinten történő kommunikációs kampány” is, amire éppen a napokban különített el tíz milliárd forintot a kormány.
Az esetleges néppárti reakciókról a Fideszben most többen is azt állították: ha a Juncker-plakátok miatt nem robban ki az EPP-ben egy belső vita arról, milyen értékeket kellene követniük, akkor Orbán a választások után kiprovokált volna egy ilyet. - Szükség van-volt egy tisztázó vitára, hogy világosan kiderüljön, mely tagpártok miként állnak a bevándorlás kérdéséhez, a konzervatív értékekhez, kik a jobboldaliak és kik azok, akik már inkább a liberálisokhoz állnak közelebb – mondta egy forrásunk. A képviselő hozzátette: „Nem kell komolyan venni, amikor Manfred Weber arról beszél: ha a Fidesz-képviselők támogatásán múlna, hogy az Európai Bizottság elnökévé választják, nem fogadná azt el.” Egyrészt azért nem, mert "kampány van, mindenki kampányol, Weber is", másrészt pedig a Fideszben úgy kalkulálnak: mindenképp a Néppárt lesz a választások nyertese, mégpedig úgy, hogy a frakció tagjainak létszáma legalább harminccal meghaladja majd a második legnagyobb képviselőcsoportét, így nem a 12-14 Fidesz-képviselő támogatásán múlik majd a szavazás eredménye.

„Nem elég a szavazófülkében győzni”

Ellenőrizni kell a Fidesz választási rendszerét – ezzel az indokkal jelentette be csütörtökön az összes ellenzéki párt, hogy közösen delegálnak szavazatszámlálókat az EP-választásra. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: a mostani együttműködésben is teljes erőbedobással részt vesznek, a közösségi oldalakon már kampányolnak és telefonos mozgósítással is keresnek delegáltakat. Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt mondta: – Nem elég a szavazófülkében győzni, az ellenzéknek szüksége van arra is, hogy nekünk legyen a legtöbb voksolásszámlálónk. Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője azt hangsúlyozta: fontos a szavazóköri delegáltak koordinációja, hiszen ezzel a módszerrel sikerült visszavennie a török ellenzéknek Erdogantól Isztambult és Ankarát is. Harangozó Tamás közölte: nagyjából tizennégyezer szavazókör van az országban. Tavaly áprilisban a szocialisták – Harangozó közlése szerint – 5500, a Jobbik 5400, míg a DK több mint 3000 delegáltat mozgósított. Jakab Péter pontosította Harangozót, szerinte ugyanis a Jobbik nagyjából 8300 számlálót tudott felmutatni. Abban mindenesetre egyetértettek, hogy ha tavaly sikerült volna koordinálniuk, akkor kevesebb visszaélés történik. Azt tervezik egyébként, hogy utaztatják a jelentkezőket olyan helyszínekre is, ahol kevesebb az önkéntes számláló.

Ez boszorkányüldözés - a kórházigazgatók kiborultak, az érdekképviseletük hallgat

Publikálás dátuma
2019.04.05. 06:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ez maga a boszorkányüldözés – így értékelte egy közgazász azt az ÁSZ-jelentést, amelyben egészségügyi intézmények gazdálkodását szedik ízekre.
Erős fölzúdulást keltett a kórházi vezetők körében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerdán közzétett jelentése – tudta meg lapunk. A Magyar Kórházszövetség ugyanakkor kérdésünkre csak annyit közölt: az elnökség foglalkozik a jelentéssel. Az ÁSZ szerdán hozta nyilvánosságra 17 kórház korábbi, valamint további 5 intézmény utóellenőrzésének tapasztalatairól szóló elemzését. A vizsgálók szerint gyakorlatilag kontroll nélkül, az elemi gazdálkodási szabályokat felrúgva működnek a kórházak. Bírálta az elemzést Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Mint mondta, ha a kórházak tevékenységét ennyire szigorúan mérlegelik a számvevők, akkor hasonló módon kellene foglalkozniuk azzal is, hogy elegendőek-e a ráfordítások a munkabérekre, az ellátások biztosítására. Éger István MOK-elnök a napi gyakorlat és a vizsgálatban elvártak közötti ellentéteket egyebek mellett azzal jellemezte: szakemberhiány miatt egyes szakmákban ma már csak piaci áron lehet szerződtetni orvost. Megemlítette azt is: most egyetlen orvosi beavatkozás díjtétele sem fedezi a tényleges költségeket, és amíg ez így van, nehéz bármit is számon kérni az intézményeken. – Azzal nincs baj, ha az ÁSZ ellenőriz, hiszen ez a feladata, de ezeknek a vizsgálatoknak nem abból a sandaságból kellene kiindulniuk, hogy itt valaki lop, csal és fosztogat. És előbb talán a kórházak működésének teljes vertikumát kellene áttekinteni – fogalmazott a kamara elnöke. – Ez az elemzés maga a boszorkányüldözés – állította lapunknak Mihályi Péter közgazdász. Szerinte e jelentés után az ágazatért felelős miniszternek és a kórházszövetségnek követelnie kellene az ÁSZ elnökének azonnali lemondatását és felelősségre vonását. A közgazdász szólt arról is, hogy miközben az ÁSZ "kukacoskodik", elemzésében a gyógyítás eredményességéről, a várólistákról, a hálapénzről, a betegek véleményéről, a komfortról, az árakról és a bérekről szó sem esik. A kórházak eladósodásáról is csak egy általános félmondat szerepel, melynek a lényege az, hogy az ÁSZ nem látja át a pénzügyi viszonyokat, ezért véleményt sem tud mondani. A tíz oldalas dokumentum 34 hiányosságot nevesít konkrétan, köztük olyanok szerepelnek, minthogy hat kórház nem tette fel a honlapjára a pénzügyi beszámolóját. Egy intézménynél a közbeszerzés során keletkezett iratok közül hiányzott valami, nyolc kórházban pedig a vezetők nem hívták fel eléggé a dolgozók figyelmét arra, hogy az egészségügyben előfordulhat a korrupció.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 16:19

Weber nyomás alatt tartja Orbánt

Publikálás dátuma
2019.04.05. 06:00

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
A CEU budapesti működésének megmentésében a világ egyik legismertebb egyeteme, a Stanford is szerepet kaphat – mondta lapunknak Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője.
"Nem tudom előrejelezni, hogy a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyában mi fog történni a következő hetekben. Ha Orbán Viktor az újabb provokációk útjára lép, ha EU-ellenes, Juncker-ellenes vagy Timmermans-ellenes kampányt folytat, akkor a néppárti ‘bölcsek tanácsának’ elnöke, Herman van Rompuy ennek megfelelően fogja elkészíteni az ajánlásait.” Így reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője és bizottsági elnökjelöltje a Népszavának arra a kérdésére, hogyan értékeli a Fidesz felfüggesztése óta eltelt időszak fejleményeit. A bajor politikus az EPP szerda esti brüsszeli kampánynyitója után folytatott kötetlen beszélgetést újságírók egy csoportjával, köztünk lapunk tudósítójával. Manfred Weber megismételte, hogy a néppárt világos és határozott döntést hozott, amikor felfüggesztette a magyar párt tagságát. A döntés üzenete: nem Orbán Viktor fogja meghatározni a pártcsalád politikai irányvonalát és jövőjét, hanem az EPP hangadó személyiségei, akik közé – Angela Merkel mellett – önmagát is sorolja. A frakcióvezető hosszan beszélt a CEU budapesti működésének "megmentésére" kidolgozott tervéről, amely magas színvonalú együttműködést irányoz elő a Közép-európai Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem között. Michael Ignatieff, a CEU rektora április 11-ikén Münchenben fog tárgyalni a partneri kapcsolatok létrehozásának a részleteiről. "Nem szeretném elmélyíteni a törésvonalakat, megoldásokra törekszem. Ez az én politikám. Orbán Viktor Magyarország kormányfője, még akkor is, ha felfüggesztettük a pártjának tagságát. Kompromisszumot kell találniuk a CEU ügyére. Tudom, hogy ez csak egy ügy a sok közül, és még sok más probléma van Magyarországon. Lépésről lépésre kell haladni. Ha egy-két héten vagy hónapon belül nem sikerül előrelépni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Herman van Rompuy, a független értékelő bizottság elnöke helyére fogja tenni a dolgokat. A Fidesz kizárásának a lehetősége az asztalon van, efelől senkinek ne legyen kétsége” – fejtegette Weber. A bajor CSU-hoz tartozó politikus szerint a májusi európai parlamenti választásokon kulcsfontosságú lesz, hogy a fősodorhoz tartozó pártok milyen válaszokat adnak a populista erők felvetéseire. Komolyan kell venni az emberek aggodalmait, és meg kell érteni, hogy miért szavaznak nacionalista vagy radikális erőkre – hangsúlyozta. Ezzel összefüggésben szükségesnek ítélte a határvédelem és a biztonság további megerősítését. Szerinte az is a szélsőségesek kezére játszik, ha nem nevezzük nevükön a dolgokat. Az Alternatíva Németországért pártot például sokan populistának tartják, miközben a jelöltlistája tele van újnácikkal. "Tíz éve még normális politikusok voltak a pártban, a szélsőségesek mostanra átvették a hatalmat. Ezt is világossá kell tenni a választók számára" – fogalmazott Weber, aki fontosnak nevezte egyúttal, hogy az EPP-hez tartozó pártok ne népszerű ígérgetésekkel, hanem tényeken alapuló, hosszútávra szóló programmal győzzék meg a választókat. Egy kérdésre válaszolva az EPP bizottsági elnökjelöltje elmondta, mindent meg fog tenni, hogy a májusi EP választások után a szélsőjobboldal ne jusson befolyáshoz az európai intézmények döntéshozatali eljárásaiban.

Szílicium-völgy, München, Budapest

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese is megerősítette lapunknak: a Stanford Egyetem lesz az a „topkategóriás” amerikai egyetem, amelyikkel együttműködnek majd. – De nagyon az elején járunk az együttműködés kidolgozásának, még nem tartunk ott sem, mint a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) vonatkozásában – mondta.
A San Franciscóhoz és a Szílicium-völgyhöz közeli Stanford Egyetem a világ egyik legismertebb és legsikeresebb felsőoktatási intézménye. 1885-ben ifj. Leyland Stanford szülei alapították tizenöt évesen elhunyt fiúk emlékére. Fő kampusza 33 négyzetkilométeren terül el, alapítványa 25 milliárd dollár kamataival gazdálkodik. Eddig 83 Nobel-díjas tanult vagy tanított itt, többek között 30 életben lévő milliárdos, 17 űrhajós és számos befolyásos politikus alma matere. Vállalkozásfejlesztési kurzusairól is híres, az itt végzettek által alapított cégek 2011-ben több mint 5,4 millió embernek adtak munkát világszerte.
A CEU rektorhelyettese egyáltalán nem biztos abban, hogy a CEU-TUM-Stanford együttműködés önmagában megkerülhetővé tenné a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként ismertté vált paragrafusait, ami miatt az amerikai akkreditációjú képzéseiket a következő tanévtől már nem Budapesten, hanem Bécsben kell elindítaniuk. Enyedi szerint a magyar kormánynak hamarosan mindenképp lépnie kell; úgy véli, a legegyszerűbb az lenne, ha végre aláírnák a New York állammal közösen kidolgozott államközi megállapodást. Ennek hiányában a magyar kormány nemcsak a CEU, hanem a német TUM és az amerikai Stanford Egyetem törekvéseit is gátolja. Horváth Gábor-Juhász Dániel

Témák
EPP CEU