Oroszország;légvédelem;Törökország;Patriot;Sz-400-asok;

2019-04-05 09:30:00

Orosz rakétákkal védi egét a NATO egyik nagyhatalma - az USA nem jókedvű

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik, hogy Törökország Moszkvától vásárolt légvédelmi rendszert, ráadásul egy amerikai gyártmány helyett.

Az Egyesült Államok beváltotta fenyegetését. Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, leállítják az ötödik generációs F-35-ös harci repülőgépek fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések szállítását Törökországnak. Sőt, akár a teljes üzlettől is visszalépnek, amennyiben a törökök nem állnak el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától. Mike Pence amerikai alelnök szerint a helyzet egyszerű: Ankarának választania kell az Sz-400-asok és a NATO között. Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter viszont éppen ellenkezőleg úgy gondolja, senkinek, sem a Nyugatnak, sem az oroszoknak nem szabadna azt kérnie tőlük, hogy válasszanak.

Kérdés persze, miért olyan fontos a törököknek a fegyverzet, hogy még egyik legfőbb szövetségesükkel is készek összeveszni miatta? Nos, katonailag a beszerzés valóban indokolt. Törökország közvetlen szomszédságában az utóbbi években több háború is zajlott, és a feszültségekkel terhelt közel-keleti térségében a közeljövőben is bármikor kipattanhat egy újabb fegyveres konfliktus. A problémát jól jelzi, hogy miközben a szomszédos Szíriában például évek óta véres háború dúl - és most is abból az irányból érkezik a legfőbb fenyegetés -, a régió nagyratörő középhatalma képtelen saját erőből megoldani légvédelmét. 2013 óta a feladatot a NATO déli területre telepített Patriot és SAMP/T rendszerei látják el.

Törökország tehát szeretné saját kezébe venni biztonságát, a dilemma csak az, ehhez honnan vásároljon fegyvert? Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a már egyébként is alkalmazott amerikai Patriot, csakhogy az üzlet feltételei nem éppen kecsegtetőek. Washington 3,5 milliárd dollárt kért a rendszerért, de még az is kérdéses, mikorra tudna elkészülni, főleg, hogy az üzletet még a kongresszusnak is jóvá kellene hagynia. Ehhez képest Oroszország az Sz-400-asokat jóval olcsóbban, 2,5 milliárd dollárért kínálta, és a tervek szerint az idén júliusban már le is szállítják. Azt nem egyszerű megítélni, hogy melyik fegyver a jobb, ugyanis nem teljesen ugyanarra a célra fejlesztették ki őket. A Defenseworld szakportál összehasonlítása szerint az amerikai Patriot az ugyancsak amerikai THAAD rendszerrel kombinálva rendelkezik minden olyan képességgel, amivel az Sz-400-as, ár-érték arányban tehát az orosz fejlesztés éri meg jobban. Korábban például Kína és India rendelt még a fegyverből, de például Szaúd-Arábiában, az amerikaiak egyik fő közel-keleti partnerénél is felmerült a vásárlás ötlete (ahogyan az F-35-ösé is). Ankara egyébként még egy kínai ajánlatot is fontolgatott, 2017-ben azonban végül Moszkvával írt alá.

Az Egyesült Államok - és más NATO-tagok - viszont azt kifogásolják, hogy az orosz fegyver nem kompatibilis a szövetség rendszereivel és biztonsági kockázatot is jelenthet. Utóbbi jelentette az ürügyet a száz megrendelt F-35-ös leszállításának szüneteltetésére is, az amerikaiak szerint ugyanis félő, hogy az orosz eszköz fontos információkat tudna megszerezni a csúcstechnológiás harci repülőről. A szakmai érvek mellett a tiltakozás oka persze legalább ennyire politikai és gazdasági is. Washingtonban érthető módon nem nézik jó szemmel, hogy egy szövetséges állam a riválisa zsebeit tömi, és trójai falóként idegen technológiát enged be. Erre is megvan azonban a törökök válasza. Ankara szerint az Sz-400-asokat „saját”, nem pedig NATO célokra használnák, így fel sem merül, hogy a fegyvert be kellene építeni a közös rendszerbe. Ami pedig az üzletet illeti, azt sem zárták ki, hogy az Sz-400-asok mellé Patriotokat is vásároljanak. Törökország szerint az ügy politikai jellegét az is erősíti, hogy az egyel korábbi generációt, az Sz-300-asokat több NATO-tagállam, például Bulgária, Görögország, Horvátország, Szlovénia is használja, az ellen mégsem volt kifogása senkinek.

Egyelőre tehát patthelyzet alakult ki, és nem világos, hogyan lehetne feloldani. A török külügyminiszter a minap azt nyilatkozta, Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetésben azt ígérte Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, majd ő elsimítja az ügyet, ebben azonban aligha bízhatnak. Praktikus megoldásként a törökök állítólag felajánlottak, dolgozzanak ki olyan védelmi módszert, amivel garantálható, nem szivárognak ki érzékeny adatok, ám az ötlet süket fülekre talált. Ahogyan a török vezetők már többször leszögezték, az Sz-400-as üzlet nem visszavonható - ez bizonyára irgalmatlanul drága lenne anyagi és politikai értelemben is -, így alighanem a vita megmarad. Ez persze Törökország NATO-tagságát nem érint, legfeljebb a szervezetben betöltött szerepét, a többi tagállamhoz fűződő viszonyát. Várhatóan elesnek viszont az F-35-ösöktől - bár egy részüket Törökországban gyártották volna -, ám ilyen gépe a Közel-Keleten egyelőre egyébként is csak Izraelnek van.