Bombát találtak a Bozsik Stadion építése közben

Publikálás dátuma
2019.04.04. 21:45

Fotó: Óbuda Group
A bombát a tervek szerint a jövő héten emelik ki és hatástalanítják.
Egy második világháborús bombát találtak az építkezésen dolgozók a Bozsik Stadion újjáépítése során – közölte honlapján a Budapest Honvéd.  A 250 kilós, angol szerkezetet a hátsó, a temető felőli edzőpályán találták, a tervek szerint a jövő héten emelik ki és hatástalanítják.
Szerző
Frissítve: 2019.04.04. 21:46

Hamarosan döntenek az MTA-ról

Publikálás dátuma
2019.04.04. 20:26
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Úgy tűnik mindkét fél számára elfogadható, kompromisszumos megállapodás születhet.
Jóval a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) májusi közgyűlése előtt, akár két héten belül megállapodás születhet az akadémiai kutatóintézetek sorsáról – értesült lapunk az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti egyeztetésekre rálátó forrásból. Mint forrásunk mondta, jelenleg nem az MTA megválasztott vezetői és nem is Palkovics László innovációs miniszter tárgyal, hanem a felek által delegált szakértők. Az Akadémia vezetősége ugyanis azt látta jónak, ha egyet hátralépve „kívülről” követik nyomon az egyeztetést, és csak akkor lépnek közbe, ha úgy látják, nem jó irányba mennek a dolgok. – Eddig erre nem volt szükség és a jelek szerint nem is lesz. Úgy tűnik, közelednek az álláspontok és hamarosan mindkét fél számára elfogadható, kompromisszumos megállapodás születhet. Optimista vagyok, úgy néz ki, nem kell majd „bombát robbantanunk” – fogalmazott forrásunk. Az MTA elnöksége április 16-án ülésezik legközelebb, ekkor már el is fogadhatják azt a megállapodás-tervezetet, amit majd a közgyűlés elé terjesztenek. A kormány ki szeretné szervezni a kutatóintézet-hálózatot az MTA alól, az Akadémia viszont ragaszkodik ahhoz, ha ez meg is történik, a kutatóintézetek szakmai felügyeletét továbbra is a tudósok láthassák el, minisztériumi nyomásgyakorlás nélkül. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint továbbra sincs valódi garancia a kutatóhálózat hosszú távú függetlenségére és egyben maradására, az ITM pedig továbbra is adós azzal a szakmai koncepcióval, ami alátámasztaná az átalakítások szükségességét.

Reagált az MTA

Az MTA Kommunikációs Főosztálya minderre úgy reagált: a májusi közgyűlés előtt maximum arról születhet megállapodás, hogy az MTA tárgyalódelegációi milyen javaslatokat terjesztenek majd az MTA döntéshozó testületei elé. Az MTA Elnöksége április 16-án ülésezik legközelebb, és ekkor foglalhat állást a tárgyalódelegációik előterjesztéseiről. A végső döntést pedig csak az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés hozhatja meg májusban. A Közgyűlés elé szabályszerű eljárás során kerülhet csak bármilyen szavazásra szánt előterjesztés. Az akadémiai közgyűlés elé kerülő indítványok és határozati javaslatok jogi eljárásrendje kellő időt ad az akadémikusoknak és a nem akadémikus közgyűlési képviselőknek az adott javaslat közgyűlési vitájára való felkészülésre, a vita lefolytatására, s a végén a döntés felelősségteljes meghozatalára.

Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.04.05. 14:06

Kémjáték: blöff lehetett a beépített ember - az ügyészség nyilvánosságra hozott egy titkosszolgálati játszmát, vagy mit

Publikálás dátuma
2019.04.04. 20:17

Fotó: Szalmás Péter
Szilvásy György szerint számára kezdettől világos volt, hogy a vádhatóság ebben az ügyben is politikai szereplőként szolgált.
Külföldi titkosszolgálat próbálta megvezetni a magyar szolgálatokat azzal, hogy elhíresztelte, 2010 előtt egy magas rangú, magyar titkosszolgálati vezetőt beszerveztek az oroszok – állították lapunk szakmai forrásai. Szerintük a külföldi titkosszolgálati játszma célja ismeretlen maradt, azt azonban a magyar szolgálatok egyértelműen tisztázták, hogy dezinformációról volt szó. Forrásaink azt követően beszéltek erről, hogy a Legfőbb Ügyészség szerdán közzétette a nyolc éve kirobbant, tavaly lezárult kémügy kivonatát, s ebben szerepelt az az információ is, amely szerint az orosz titkosszolgálat még 2010 előtt beszervezett egy magas beosztású nemzetbiztonsági területen tevékenykedő személyt. Szilvásy György, a kémügyben perbe fogott és felmentett volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint manipulatív kivonatot készített ügyészség a kémügyről. Szerinte az ügyészség azt a látszatot kelti, mintha végig kémkedéssel vádolták volna őt továbbá a perbe fogott Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatali (NBH) egykori főigazgatóit. Szilvásy állítása szerint az ügyészség már korán, a 2015-ös elsőfokú ítélet után ejtette vele szemben a kémvádat, később már „csak” feljelentés elmulasztásával vádolta őt és Laborc Sándort. Ezután a bíróság sorra megállapította, hogy a megvádolt titkosszolgálati vezetők nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Szilvásy György szerint számára kezdettől világos volt, hogy a vádhatóság ebben az ügyben is politikai ügyészségként szolgált. „Azóta, hogy első fokon elveszítették a pert, lebegtették, valamilyen módon nyilvánosságra hozzák a per anyagát. Már akkor várható volt, a saját szája íze szerint szemezget majd abból az ügyészség ” – fogalmazott a volt miniszter. Mint ismeretes az ügyben a vád arra próbált építeni, hogy Galambos Lajos egy poligráfos vizsgálatot rendelt el az NBH vezetők körében. Úgy hírlik, a cél az lehetett, hogy rájöjjenek, miért szivárognak ki információk a testülettől. A vizsgálatot orosz szakemberek végezték. Ugyanakkor a bíróság ítélete is megállapította, hogy a vizsgálatot az NBH végig felügyelte, így nem szivárgott ki érzékeny információ a testülettől. Miután Galambos Lajost leváltották az NBH éléről, a poligráfos ügyet a Szilvásy György irányítása alatt tevékenykedő megbízott főigazgató, Laborc Sándor vezetésével indult belső vizsgálat tárta fel. Galambos Lajost ugyan eltávolították a testülettől, mert súlyos szakmai hibákat vétett, ám a Kaposvári Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria felmentő ítéletében is megállapította: bűncselekmény gyanúja nem merült fel. „A szakmai tévedést tehát nem az NBH és az irányító miniszter követte el a feljelentés mellőzésével, hanem a bűncselekmény hiányában büntetőeljárást indító ügyészi szervezet” – fogalmazott Szilvásy György ügyvédjének a közleménye.
Témák
kémügy
Frissítve: 2019.04.04. 20:18