Nem gondolná, hogy mekkora a meseolvasás szókincsbővítő hatása

Publikálás dátuma
2019.04.06. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pexels
Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét - állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.
A gyermekkönyvek nemrégiben tartott világnapján megírtuk, a mesék gazdagítják a fantáziát, segítenek a félelmek feldolgozásában és hozzájárulnak az érzelmi intelligencia fejlődéséhez. A mesemondás minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő és a gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki. Amerikai kutatók most azt is kiszámolták, hogy azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik. 
"A több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik"

- magyarázta Jessica Logan adjunktus, a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmány vezető szerzője.

A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból eredt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek negyedének soha nem olvastak mesét, másik negyedüknek pedig csak nagyon ritkán: hetente egyszer, kétszer.
A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, hogy azonosítsák a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet, majd két korcsoportnak szóló 30-30 könyv szavait egyszerűen megszámolták. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at. Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig, feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik. 
Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.
"Ez nem a mindennapos kommunikációról szól. Azok a szavak, amelyeket a könyvekből ismernek meg, jóval összetettebbek, mint amelyeket a szülőktől tanulnak"

- magyarázta a kutató.

Egy gyermekkönyv, ha például az antarktiszi pingvinekről szól, olyan szavakat és fogalmakat ismertet meg, amelyek a mindennapos beszélgetésben nem jönnek elő, de különösen fontosak lehetnek az olvasás megtanulásában - idézte Logant a Science Daily tudományos honlap.
Szerző
Témák
mese olvasás
Frissítve: 2019.04.06. 10:23

Sikeres lehetett a Hajabusza-2 kráterrobbantása

Publikálás dátuma
2019.04.05. 11:30

Fotó: JAXA /
Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 (vándorsólyom) japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínén pénteken - írta a BCC hírportálja.
Az űrszondának az volt a feladata, hogy mesterséges krátert hozzon létre a Ryugún. Ha sikerült, májusban visszatér a kráterhez, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek a tudósoknak a Naprendszer kialakulásának kutatásában. A japán Kyodo hírügynökség szerint csak április végén erősítik meg, hogy sikerrel járt-e a robbantás.
A kicsiny kúpformájú eszköz (Small Carry-on Impactor, SCI), amelynek egy részét rézzel vontak be, pénteken indult el az űrszondából a Ryugu felé, amikor a Hajabusza-2 500 méter távolságra közelítette meg a kisbolygót. Úgy programozták, hogy a rézzel bevont részével 40 perccel később robbanjon a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugún. Megerősítették, hogy eközben az űrszonda azonnal eltávolodott a kisbolygótól, hogy ne rongálja meg a robbantás vagy a becsapódás kőtörmeléke, majd kis kamerát bocsátott ki a robbantás helyszíne fölé, hogy nagyjából egy kilométerre a robbantástól megörökítse az eseményt. A kamera a Földre továbbítja a felvételeket, de nem tudni, mennyi idő kell ehhez.
A Hajabusza-2-nek két hétre lesz szüksége ahhoz, hogy újra elfoglalja korábbi helyét a Ryugu közelében. A kráter akár tíz méter átmérőjű is lehet, ha a Ryugu felszíne homokos, ha kőzetes részen robbantanak, akkor három méter átmérőjű - közölték a JAXA japán űrügynökség tudósai még a robbantás előtt. 
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet. Közülük a német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja. Februárban landolt az egy kilométer széles aszteroida felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por-és kőzetszemcséket begyűjtse és elküldje a Földre. A mintagyűjtést követően a szonda visszaemelkedett eredeti pozíciójába, az aszteroida felszínétől mintegy 20 kilométeres magasságba. A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugút. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal.
Szerző

Mégsem a krómbevonat miatt maradtak épen az agyaghadsereg fegyverei

Publikálás dátuma
2019.04.05. 09:09
Illusztráció
Fotó: GEORGES BENDRIHEM / AFP
A körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn - derítették ki kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással.
Inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált a a terrakotta hadsereg bronzfegyverein lévő,  rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. 
"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot" - idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye. 
Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (i.e. 259-210) alapítójával együtt temették el i.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak. A fegyverek szerves anyagból készült részei ugyan jelentősen megkoptak az elmúlt több mint kétezer évben, a bronzból készült részek azonban páratlanul jó állapotban maradtak fenn. Felfedezésük óta a kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.
A gödrökben talált több száz tárgyat elemezve a kutatók azt találták, hogy a legjobb állapotban megőrződött bronzfegyvereken nincs krómbevonat. Ennek magyarázatára hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és azt találták, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban szemben a brit földbe temetett bronzeszközökkel, amelyek súlyosan korrodálódtak. A kutatók úgy vélik, hogy a bronzfegyverek ilyen jó állapotú fennmaradását segítette, hogy a hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony a szerves anyagtartalma és parányi szemcsés. 
"A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk"

- hangoztatta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

Szerző
Frissítve: 2019.04.05. 09:29