A kifejezést, illetve magát a “környezet elleni bűntény” (ecocrime) fogalmát nemrégiben George Monbiot, a The Guardian című tekintélyes angol lap szerzője hozta megint forgalomba.
Mindenki, aki a gyors haszon kedvéért tudatosan környezetet szennyez és rombol, környezetgyilkos. Élén Donald Trump amerikai elnökkel, akinek a lelkén szárad számos olyan intézkedés, amellyel teljesen lenullázta az Obama elnök által még komoly összegekkel (3 milliárd dollárral) támogatott amerikai környezetvédelmet. Pontos számot a jelenlegi amerikai környezetvédelmi kiadásokról nem tudunk adni, de ami az olajipar és a szénbányák támogatását illeti, az jelentősen megnőtt Trump országlása alatt és aligha tévedünk, amikor úgy véljük, hogy Kína környezetvédelmi kiadásai több nagyságrenddel meghaladják az amerikai költségvetés által erre elkülönített összeget. Egyébként, jegyezzük meg, a jelenlegi magyar miniszterelnök is nemrég a környezetgyilkos Trump újraválasztása mellett foglalt állást, pedig ami nem jó Amerikának és a világnak, az nem jó Magyarországnak sem.
Dehát miről is van szó? Mivel e cikk szerzője, vagyis én holnap leszek 85 éves, engem előre láthatólag csak pár évre érint majd a környezetszennyezési válság. Annál inkább kihat ez majd gyerekeinkre, még inkább unokáinkra. Nemrégen tizenéves fiatalok tízezrei tüntettek világszerte a tiszta levegőért, a környezetszennyező óriáscégek ellen. Ma már a tudósok 90 százaléka tudja (nem csak hiszi), milyen hatása van az autók (főleg a dízelmotorosok) fokozott széndioxid - illetve rákkeltő anyagi részecske - kibocsátásának, amitől nem csak Pekingben és Delhiben, de akár London közepén is alig lehet levegőt venni. Magyarországon évi tízezerre becsülik azok számát, akik részecskeszennyezés (szálló por - a szerk.) miatt halnak meg. A szennyezettségi határértéket nem csak Sajószentpéteren vagy Kazincbarcikán, de Csepelen is állandóan túllépik: Simon Gergely, a Greenpeace nevű zöld szervezet embere szerint Csepelen idén hússzor lépték túl a határértéket, míg Miskolcon már március végére túlléptek az egész évin. Közben mit tesz a levegő tisztaságáért az Áder János által létrehozott klímavédelmi alapítvány? Legjobb tudomásunk szerint édeskeveset.
De a levegő szennyezettség mellett a környezetválsághoz hozzájárul az élővíz-szennyezettsége, illetve a plasztikválság is. Az “Együtt” önkormányzati képviselője szerint a Tisza jelenlegi szennyezettsége százszorosa a megengedettnek. Ez a tisztítatlan szennyvíz többnyire Romániából jön, de ha a magyar hatóságok erélyesen lépnének fel ellene, talán jelentősen csökkenthető lenne. Ami az óceánok állapotát illeti, az is siralmas: nemrég egy bálna gyomrában 40 kg (!) plasztikot találtak. A legtöbb európai államban kampány indult a műanyag termékek korlátozása, illetve teljes kiiktatása ellen. Magyarországon (még ha ez drágább is) hamarosan át kellene térni a műanyag zacskók papírral való helyettesítésére. Hosszú távon ugyanis mindenki felelős a környezetszennyezésért, végső fokon unokáink jövőjéért.
Májusban lesznek az európai parlamenti választások. Én minden magyart arra biztatnék, csak olyan pártra szavazzon, amelyik valóban szívén viseli a környezetvédelmet, ami mindnyájunk ügye. Amelyik nem a közvetlen, zsebre tehető politikai és anyagi haszon reményében politizál, hanem hosszú távra tervezi Magyarország jövőjét.
