172 ember fagyott halálra szeptember óta

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:15

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A halálesetek 39 százaléka a szabad ég alatt következett be, 61 százaléka pedig fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után.
Csütörtökön közzétette statisztikai kimutatását a Magyar Szociális Fórum (MSZF) arról, hogy hányan fagytak halálra tavaly szeptember és az idei és márciusa között. Az összesítés szerint
2018. szeptember hideg napjai és 2019. március 31. között 172-en hűltek ki végzetesen.

Mint írták, a Központi Statisztikai Hivatal által „túlságosan nagy hideg következtében” feltüntetett halálok kategóriába sorolt esetek 39 százaléka a szabad ég alatt következett be, 61 százaléka pedig fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után. A nemi összetételt tekintve a fűtetlen lakásokban történt kihűléses esetek áldozatainak többsége nő, a szabad ég alatt elhunytak többsége viszont férfi volt. Az áldozatok között akadt fiatalkorú is, de zömében 50 év fölöttiek voltak.
Az MSZF kiemelte, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó, úgynevezett „hajléktalantörvény” 2018. október 15-i életbe lépése óta 165-en fagytak meg Magyarországon. „Ez arra utal, hogy a törvény nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményt, a tiltás és az adminisztratív szabályozás nem bizonyult alkalmasnak az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalál megszüntetésére. Az MSZF ebből arra a következtetésre jutott, hogy sem a hajléktalanság, sem a szegénység problémája nem oldható meg hatósági eszközökkel, rendőri módszerekkel, hanem csakis politikai akarattal lehetne megszüntetni” – tették hozzá.
Szerző

Érdeklődve figyeli a Fidesz EP-listájának vezetője a devizahitelesek élethalálharcát

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:07

Fotó: Népszava
Nem lép a kormány, amíg a Kúria szakértői testülete nem találja ki, hogyan lehetne rendezni a becsapott károsultak helyzetét. És talán azután sem.
Úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen – a mondás igaz lehet a Trócsányi László vezette Igazságügyi Minisztériumra is, ami meglehetős passzivitással figyeli a devizahitelesek kártalanításért és jogaikért folytatott küzdelmét. 
Trócsányit a Fidesz EP-listájának vezetőjét az MSZP elnöke, Tóth Bertalan (aki a szocialisták EP-névsorának élén áll) kérdezte arról, milyen kormányzati lépésekkel segítenének a devizakárosultakon – most, hogy az Európai Unió Bírósága egy precedens értékű ügyben, az Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. perben kimondta, a devizahiteles szerződéseket meg kell semmisíteni, ha azok nem teljesíthetőek egy tisztességtelen szerződési feltétel nélkül. 
Az uniós döntés szembemegy a magyar jogszabályokkal is, amik jelenleg tiltják az akár tisztességtelen pontokat tartalmazó szerződések visszamenőleges hatályú törlését.

Perek ezrei jöhetnek

A döntés főként a lakossági fogyasztókra terhelt árfolyamkockázatra vonatkik , a magyar jogszabályok alapján ugyanis – sokak szerint jogtalanul – az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget. Az uniós döntés kötelezi a magyar bíróságokat, hogy ahogy ne tartsák érvényben a devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét –  ez megváltoztatja a jelenleg futó devizahites perek menetét, illetve több ezer újabb eljárást generálhat.
Jogi földindulásról van szó tehát, és itt jön a képbe az Igazságügyi Minisztérium: a kormány és a parlamenti fideszes kétharmad ugyanis rövid úton, szabályozással kezelhetné a hitelkárosultak kártalanítását – a lehetőség adott, hiszen egy nap alatt képesek voltak az Alkotmánybíróság jogköreinek átrendezésére, két nap alatt szüntették az új lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatását is. 

Majd, ha módjukban áll

Trócsányi helyett ezúttal is Völner Pál államtitkár válaszolt a szocialista politikus megkeresésére: hangsúlyozta, hogy az uniós döntés csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az általános szerződési feltételekben nem írták le pontosan és világosan az árfolyamkockázat lényegét – hiszen, Völner válasza szerint a fogyasztónak normál esetben tisztában kell lennie a devizahitel-felvétellel járó esetleges rizikókkal. Válaszának legfontosabb részletéből azonban kiderül: a Kúria Konzultációs Testülete még vizsgálja, hogy milyen jogkövetkezményekkel járhat devizahiteles perek érvénytelensége, és hogy milyen alapon intéznék érvénytelenítés esetén a felek – a bank és az ügyfél – közötti elszámolást. „Ennek eredményét az Igazságügyi Minisztérium figyelemmel kíséri. Jelenleg jogalkotási feladat azonosítására nem került sor. Ha olyan beavatkozás válik lehetővé, amely a jogérvényesítés gyorsításának irányába hat, akkor lesz módjában a jogalkotónak a megfelelő lépéseket megtenni” - fogalmazott Völner.
Vagyis, a minisztérium még kivár, de azt sem ígérték meg konkrétan, hogy bármit tennének a tömeges, gyorsított kártalanítás érdekében.

Ráérnek a bántalmazott nők, nem kell uniós ügyészség sem

Nem csak ezt az ügyet figyeli hűvös távolságtartással Trócsányi tárcája: Brüsszelre mutogatnak az Isztambuli Egyezmény itthon öt éve késlekedő ratifikálása miatt – nem kell annyira sietni, végül is „csak” egy magyar nő hal bele hetente a családon belüli erőszakba – a korrupciós ügyeket vizsgáló Európai Ügyészséghez pedig határozottan nem akarnak csatlakozni. 
Mindhárom esetben uniós nagyságrendű kérdésekről van szó, az igazságügyi tárca mindhárom esetben hárít. Magában is beszédes lehet, hogy a Fideszben Trócsányi László igazságügyi minisztert jelölték a párt EP-listavezetőjévé.
Szerző
Frissítve: 2019.04.05. 15:13

Kétszer szabták át a 25 éve veretlen miskolci MSZP-s körzetét, harmadszorra megszüntették az egészet

Publikálás dátuma
2019.04.05. 14:53

Fotó: Bartha György Facebook oldala
Miután 160 ezer alá csökkent a város lakossága, fel kellett számolni egy választókörzetet. Bartha Györgyére esett a HVI választása.
Felforgatta Miskolc választókerületeit a lakosság fogyása: eggyel kevesebb mandátumot oszthatnak ki, így 28 helyett 27 képviselője lesz a város közgyűlésének az ősszel kezdődő ciklusban. Mint a Magyar Hang kiszúrta, ez a fideszes önkormányzat jegyzője által vezetett Helyi Választási Iroda (HVI) döntésének értelmében azt jelenti:
éppen egy olyan körzetet számolnak fel, amelyet 1994 óta mindig a szocialista Bartha György nyert meg.

A döntés felháborító - erősítette meg a Népszavának a választókörzetek átszabásának tényét Varga László, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szövetségének elnöke. Az MSZP szakértők bevonásával fontolgatja, hogy megtámadja-e a döntést, annak bírósági felülvizsgálatát kérve. A mostanin kívül ráadásul más anomáliák is vannak a körzetek kiosztásában, tette hozzá Varga: a határok meghúzásával egységes városrészeket szakítottak szét, továbbá olyan amorf alakú választókerületekkel van tele Miskolc, melyekből értelmezhetetlen módon lóg ki egy-egy utca.
A Magyar Hang azt írja, a pártokat ugyan levélben értesítették arról, hogy eggyel kevesebb mandátum lesz a városban, de a választókerületek átrajzolásának előkészítésébe nem volt beleszólásuk. A törvény alapján a választási iroda – melynek Miskolcon Alakszai Zoltán jegyző a vezetője, tagja még az aljegyző – lényegében maga dönthet a választókerületekről. A HVI-nek előzetes véleményt ugyan kell kérnie a helyi választási bizottságtól, de annak állásfoglalása nem köti. (Alakszai egyébként 2016 decembere óta Miskolc jegyzője, előtte Kriza Ákos fideszes polgármester kabinetvezetője volt, mint az kiderült a városháza egyik, a Népszavának írt korábbi tájékoztatásából.)
Bartha, akinek 19-es számú választókerülete teljesen feloldódik a többiben, már harmadszor válik áldozatává a miskolci körzetek átalakításának. 2010-ben, amikor az Országgyűlés fideszes kétharmada csökkentette a képviselő-testületek létszámát, akkor a város nyugati felén található Kilián-lakótelepi körzetét nemcsak szétválasztották, hanem a maradék részhez hozzácsaptak egy jobbra húzó kertvárosi részt is. Ezzel együtt 2010-ben, majd – miután a szintén bázisának számtó Bükkszentlászlót is leválasztották a körzetről – 2014-ben is csak megszorongatni tudták a képviselőt. Bartha György úgy nyilatkozott: dacára annak, hogy megszűnt a körzete, tervei szerint indul a választáson. Az pedig már az esetleges fellebbezés eredményétől függ, melyik körzetben.
Szerző