Azt nem tudjuk, mi fog történni, de annyit látunk, mi történhet. A kormányfő pénteki kampánynyitó beszédét figyelve mintha mi sem történt volna: minden koloncát vonszolja magával május végéig, az európai parlamenti választásokig. Abban a reményben, hogy az EP-ben megerősödik a szélsőjobboldal, s ha az Európai Néppárt, az EU vezető testületeinek összetétele nem alakul is teljesen a kedve szerint, vagy netán távozásra kényszerítenék az EPP-ből, még mindig marad az olasz Matteo Salvini által összetákolni szándékozott szélsőjobb Európai Népnemzeti Szövetség.
A kancelláriaminiszter csütörtökön azt mondta: a Fideszt nem hívták meg hétfőre Milánóba, a szélsőjobbos pártelnöki gyűlésre, ahová eddig amúgy sem sokan jelentkeztek be - hiába értenek egyet, hogy "túl sok a migráns, és túl befolyásosak a brüsszeli bürokraták". Úgy tűnik, Salvini sem érti a magyar kormányfő riszálását, olyat vár tőle, amit június elejéig biztosan nem fog megkapni: az egyenes beszédet. Nem is kaphatja meg, mert Orbán korántsem lehet biztos abban, hogy a populista tömb terve nem lesz-e közröhej tárgya.
Salvini nem érti a Duna-parti fifikát: a migránsellenes kampányrémületnek itt ki kell húznia az EP-választásokig, hogy bebizonyosodjék, a Néppárt jobban rá van szorulva a Fideszre, mint viszont. Ami persze még akkor sem lesz igaz, ha a Fidesz túlnyeri magát. Számolgathatnak a Néppártban is, mi hozhat többet, a Fidesz szavazatai, vagy azok a voksok, amiket a Néppárt nem veszít el azzal, hogy túl sokáig kesztyűs kézzel bánt a magyar kormánypárttal. A május utáni EP-szövetségeket ez amúgy is kevéssé befolyásolja. Salvini nem érti, Orbán talán azért küldte hozzá Kövér Lászlót, értesse meg már vele a magyar mozdulatokat.
Közben öt nemzetközi civil jogvédő szervezet nyílt levelet írt az Unió Általános Ügyek Tanácsának, kérve, tartsanak hivatalos meghallgatásokat a magyarországi jogállamiságról. Megunták ugyanis, hogy a Sargentini-jelentés már ötödször lesz téma az uniós miniszterek között, az abban leírt konkrét problémákkal eddig mégsem foglalkoztak. Itt az ideje, hogy a magyar kormányt felelősségre vonják a tettei miatt, amelyek veszélyeztetik az Európai Unió alapértékeit – írták. Nem csökken a nyomás, és a félelem sem az európai szélsőjobboldaltól.
Pedig volna mit megvitatni az Unióban - itt van például a választások valódi tétje. Megszólalt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki szerint az Európai Uniót "új, békés birodalommá" kellene fejleszteni, hogy "meg lehessen óvni bivalyerős ellenfeleitől, az Egyesült Államoktól és Kínától. Enélkül nem lehet elkerülni, hogy a két gigász gazdasági és technológiai fölényre támaszkodva hűbéri státusba taszítsa Európát.” Orbán a magyar nemzetben feltüzelheti a félelmet az új „európai birodalomtól”, de be kell látni: az Unió integrációjának elmélyítése elkerülhetetlen. E „birodalomban” a kulturális nemzetállamok autonómiáját nem fenyegeti semmi, annak a politikai nemzetállamnak pedig, amely kiszakítja vagy kitaszíttatja magát, nem lesz jövője sem Európában, sem azon kívül. Küzdhat kifulladásig.