Erdogan: ennyi szavazattal nem nyerhet az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.04.08. 11:20

Fotó: BULENT KILIC / AFP
A török kormánypárt nem hajlandó beletörődni Isztambul elvesztésébe. A szavazatok újraszámláltatása során ezrével szerzi jelöltjük az újabb voksokat.
Lehetetlen, hogy az ellenzéki jelölt győztesnek nevezze magát Isztambulban, míg csak 13-14 ezer szavazattal vert rá a kormánypárti jelöltre egy 10 milliós városban - szögezte le Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn, írja a Reuters. Ezzel a török államfő azt kommentált, hogy pártja a 39 isztambuli választókörzet mindegyikében a szavazatok újraszámlálását kezdeményezte, miután kiderült, kiszavazták őket a városból.
A Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vasárnap kérelmezte a legfőbb választási tanácsnál, a múlt vasárnapi helyhatósági választás szavazatainak átszámolását, miután a nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzék jelöltje szerezte meg a főpolgármesteri széket. A folyamat egyébként már múlt kedd óta tart, ennek során Erdogan jelöltjének 4334 újabb szavazatot találtak a hatóságok, 16 ezer 442-re amortizálva kihívójának előnyét.
A szavazatok újraszámlálása mellett nyomozást is indítottak az ellenzéki jelölt, Ekrem Imamoglu ellen, írja a Mérce. Állítólagos bűne az, hogy kedden, amikor is Ankarába látogatott pártja alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a sírhelyéhez, a vendégkönyvben neve mellé odaírta, hogy Isztambul főpolgármestere. Erre elvileg csak a szavazatok újraszámlálása után lett volna csak joga. Eközben ellenfele már óriásplakátokon hirdeti állítólagos választási győzelmét Isztambulban - nem tudni olyan eljárásról, ami ellene indult volna.
A nem hivatalos végeredmény szerint az AKP másfél évtized után elveszíteni látszik Isztambult és a fővárost, Ankarát is, bár utóbbit nagyobb, csaknem négy százalékos lemaradással. Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, a két fő esélyes között eredetileg mindössze 24 808 voks lett a különbség. Binali Yildirim a szavazatok 48,51, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu a 48,79 százalékát szerezte meg.
Frissítve: 2019.04.08. 11:24

Orbán barátja tovább feszíti a húrt

Publikálás dátuma
2019.04.08. 09:45
Salvini európai babérokra tör
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Mind ellenségesebb a hangulat a római kabinetben, amely talán egy éves születésnapját sem éri majd meg.
Matteo Salvini hétfőn, Milánóban bont zászlót, s alapítja meg új, bevándorlásellenes, populista mozgalmát, több országban azonban csekély érdeklődést mutatnak a kezdeményezés iránt, alsóbb szinten képviselteti magát például az egyre inkább a centrumhoz húzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pedig nem mutatott érdeklődést. A jelenlegi Európai Parlamentben a populista erők három frakcióban foglalnak helyet, az olasz belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnökének célja azonban az, hogy egyetlen blokkba tömörüljenek. Az európai porondon való megjelenés azonban belpolitikai célokat is szolgál. Mindinkább háttérbe kívánja szorítani az olasz koalíciós partnert, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S). A két párt vezetője, Salvini, illetve Luigi Di Maio rendre leszögezik, a koalíció fennmaradását nem fenyegeti veszély, hírek szerint azonban ha a Liga az EP-választáson nagyon megelőzi az M5S-t, amire a felmérések szerint minden esélye meg is van, akkor újra kívánja írni a kormány programját, nyilvánvalóan kidomborítva saját politikai erejének céljait. Ez pedig a koalíció felbomlását vetíti előre. Az sem elképzelhetetlen, hogy a tavaly júniusban megalakult kormány egy éves születésnapját sem éri meg. Az M5S folyamatosan védekezésre kényszerül, a Liga ugyanis elorozta tőle választóinak egy részét, ami a „csillagosok” folyamatos erjedését idézte elő. Di Maio, szorult helyzetében, egyre hevesebben támadja a Ligát, elfogadhatatlannak nevezte „szélsőjobboldali eltorzulását”. Mint mondta, nem kívánják adni a nevüket ahhoz, ha a Liga korlátozni akarja az abortuszhoz való jogot, amint elfogadhatatlannak tartják a homoszexuálisokkal szembeni gyűlöletkeltést is. Az M5S vezetője egy héttel korábban azzal vádolta a koalíciós partnert, hogy Olaszországot vissza akarja vezetni a középkorba. Ennek előzménye az volt, hogy Salvini elfogadta a Családok Világkongresszusának (WCF) meghívását, s a veronai konferencián beszédet is mondott. A WCF-et 1997-ben alapították ultrakonzervatív evangéliumi keresztény csoportok. A belügyminiszter azt közölte, szó sincs arról, hogy megbolygatnák az abortusztörvényt, ugyanakkor – mint mondta – erősíteni akarják a hagyományos családi modellt. Előbb-utóbb a menekültkérdés is koalíciós feszültségforrás lehet. Olaszországban az év első két hónapjában a korlátozások miatt csak 335 menekült lépett az ország területére, 1354-et pedig visszatoloncoltak hazájukba. Az előző évben majdnem 6000-en érték el az olasz partokat az év első két hónapjában. Tavaly a parlament törvényt fogadott el, amelynek következtében a bevándorlók elveszítik humanitárius védelmüket. Két év ott tartózkodás után ezt újra kérvényezniük kell, ám rendre elutasítják beadványukat. Mintegy 600 ezer emberre vár kitoloncolás, amit az M5S nem hagyhat szó nélkül szociálisabban érzékenyebb választóik miatt.

Közleménnyel állítaná meg a líbiai polgárháborút Mike Pompeo, míg amerikai katonák távoznak a térségből

Publikálás dátuma
2019.04.08. 07:54
A líbiai egységkormány katonái Tripoliban
Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
A Tripoli elleni támadás leállítását követelte volna az ENSZ is vasárnap, ha az orosz delegáció ezt nem akadályozza meg. Eközben az Egyesült Államok kivonja katonái egy részét az országból.
A Halifa Haftár tábornok vezette erők Tripoli elleni offenzívájának azonnali leállítását követelte vasárnap este kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett rá: az Egyesült Államok már korábban világossá tette, hogy ellenzi Haftár erőinek katonai offenzíváját és a hadműveletek azonnal leállítását követeli.
Ezeknek az erőknek vissza kell térniük korábbi hadállásaikhoz

- fogalmazott Pompeo. Az amerikai diplomácia vezetője - az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a G7-es országcsoport külügyminisztereinek április 5-i nyilatkozatára hivatkozva - a konfliktusban érintett valamennyi felet felelősségteljes magatartásra szólított fel. Megjegyezte továbbá, hogy
a líbiai főváros, Tripoli ellen indított támadás a polgári lakosságot veszélyezteti, csökkentve békésebb jövő megteremtésének esélyét.

Mike Pompeo hangsúlyozta: a líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása. "Az Egyesült Államok ezért gyakorol továbbra is nyomást - nemzetközi partnereivel egyetértésben - a líbiai vezetőkre, hogy az ENSZ főtitkárának líbiai különmegbízottja, Haszán Szalamé közvetítésével térjenek vissza a politikai tárgyalásokhoz" - olvasható az amerikai külügyminiszter közleményében.
Vasárnap az ENSZ-ben az orosz delegáció megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács (BT) nyilatkozatot adjon ki, amelyben felszólítja Haftárt, hogy állítsa le katonái előrenyomulását Tripoli felé. Az orosz küldöttség azt szerette volna, ha a nyilatkozatban nem csupán Haftárt, hanem valamennyi, felfegyverzett líbiai erőt a harcok beszüntetésére szólítanák fel - ide értve a nemzetközileg elismert kormányt is. Az oroszok módosítási javaslatát az Egyesült Államok visszautasította.
Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli zárt ülést tartott Líbia ügyében, majd ez követően közleményben fejezte ki mély aggodalmát az észak-afrikai ország helyzete miatt. Szintén pénteken a Líbiában tartózkodó António Guterres ENSZ-főtitkár is meglehetősen borúlátóan nyilatkozott, és miután tárgyalt Haftár tábornokkal, Twitter-bejegyzésben adott hangot mély aggodalmának. Lapértesülések szerint Haftár azt közölte Guteressel, hogy nem állítja le a főváros ellen irányuló hadműveletet, mindaddig, amíg "nem mér vereséget a terroristákra" és a "zsoldosokra".
Líbiában Moammer el-Kadhafi 2011-es megbuktatása - majd meggyilkolása - óta fegyveres milíciák harcolnak egymással az ország feletti uralom megszerzéséért. A nemzetközi közösség a Tripoliban működő úgynevezett egységkormányt ismeri el.
Az amerikai fegyveres erők afrikai parancsnoksága vasárnap jelentette be, hogy "a biztonsági helyzet egyre nagyobb bonyolultsága és előre nem látható fejleményei miatt" kivonja Líbiából katonái egy részét.
Frissítve: 2019.04.08. 07:55