Tízmilliárdokat fizet ki a magyar állam családvédelmi támogatásokra úgy, hogy a vállalt célok soha nem teljesülnek - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Napi.hu közérdekű adatigénylés nyomán kapott a Pénzügyminisztériumtól. A lakástámogatást igénybe vevőkkel szemben fennálló állami követelés összege a lakástámogatási hatóságok által a Magyar Államkincstár (MÁK) számára 2018 decemberében szolgáltatott adatok alapján 30,7 milliárd forint volt.
Sok támogatást azért követel vissza az állam, mert a támogatottak nem fizették a tartozásaikat, az ingatlanjukra bírósági végrehajtást kezdeményeztek, és az eljárásba - az állami jelzálogjogra tekintettel - elvileg az államnak is be kellene kapcsolódnia. Ez azonban ritkán sikerül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013 első negyedévétől kezdve 2018 végéig 52,8 ezer ingatlant kellett kényszerértékesíteni banki tartozások miatt - igaz ezek közül 37,5 ezret a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. vásárolt meg. A NET csak olyan adósok ingatlanját vásárolta meg, ahol gyerek is volt, utánuk pedig vehettek és vettek fel lakásvásárlási támogatást a családok. A NET-nek felajánlott ingatlanok esetében az adósok mentesültek a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.
A többi adóstól sem könnyű visszavenni az egyszer kifizetett támogatást. A hitelüket és más számláikat fizetni nem képtelen adósoktól jó eséllyel az állam is hiába követeli a pénzét. Ennek is köszönhető, hogy mint a portál megtudta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a több mint 30 milliárdos kintlévőségből tavaly nem egészen 190 milliót hajtott be, sőt 2009 óta, a válság kirobbanása óta eltelt tíz év után összesen is csupán 928,8 milliónál tart az adóhatóság.
A bedőlt hiteleseknél is több szocpol és csok lehet kint olyan családoknál, akik nem csak már meglévő, de vállalt gyerekre is kértek állami támogatást. Azok a fiatal házaspárok, akik az állami juttatásért cserébe megígérték, hogy gyereket vállalnak, eleinte három év türelmet kaptak az első gyerek, és hatot a második érkezéséig. A szabály 2004-ben enyhült, akkortól négy és nyolc évre tolódott ki a határidő.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 1998 és 2002 között minden évben többet fizettek vissza a családok az államnak, mint amennyi támogatást fel tudtak venni. Hogy mennyi pénz ment ki megelőlegező kölcsönként vállalt gyerekekre, azt a Pénzügyminisztériumban sem tudják pontosan. Az biztos, hogy 2009 óta 38,4 milliárd forintnyi megelőlegező támogatást fizetett ki az állam a Napi.hu által megszerzett adatok alapján. Ez a szám azonban jóval kisebb a valóságosnál, mivel az új, 2015-ben bevezetett csoknál már nem különítik el a meglévő gyerekek után kifizetett, és a csak vállalt gyerekekre igényelt összegeket.
A meg nem született gyerekek után felvett támogatást elvileg a hitelintézeteken keresztül kellene visszafizetni. Ezen a csatornán 2009 óta mindössze 654,65 millió forintot utaltak vissza. A Magyar Államkincstárba ennél több, 14,28 milliárd forint jutott vissza 2008 és 2018 között, évente 1,2-1,5 milliárd forint közötti összeget fizettek vissza a családok.
A portál olyanokkal is beszélt, akik maguk akarják visszafizetni a támogatást, miután nem teljesítették a vállaltakat - nem született gyerekük -, és az állam sem kereste őket a tartozás kapcsán. Egy házaspár azt mesélte nekik: három hónap után is csak az adategyeztetésnél tartanak.
