Fürdés előtt olykor seprűvel „pucolják” a betegeket a mozsgói szociális otthonban

Publikálás dátuma
2019.04.08 14:04
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ RENARD
Egy borzalmas állapotokat leíró bejelentés után vizsgálódott az ombudsman.
Egy az ágyában fekvő, védekezésre képtelen, mentális fogyatékossággal élő ember ütlegelése látható azon a mobiltelefonnal készített videofelvételen, ami a Baranya megyei önkormányzat fenntartásában működő mozsgói szociális otthonban készült, és amit – több másik felvétel mellett – egy civil szervezett küldött az alapvető jogok biztosának. Az ombudsman vizsgálatot indított, az arról szóló jelentésben olvasható: egy további, fürdetés közben készült felvételen az látszik, amint egy fehér köpenyes dolgozó fürdet egy férfit, akit többször megüt, míg ugyanabban a helyiségben egy női ellátott várakozik anyaszült meztelenül. A bejelentő szerint előfordul, hogy a fürdetés előtt a gondozottakat seprűvel söprik le, majd egyetlen szivaccsal mossák át őket. A civil szervezet azt is sérelmezte, hogy az intézetben alig van néhány fogkefe, és azokat is úgy tisztítják, hogy egy lyukas zacskóban bedobják őket a mosógépbe. Kézfertőtlenítő, szappan nincs, mintegy 60 férfi ellátottra két borotva jut, a körülmények miatt gyakoriak a fertőzések, betegségek. A beadvány szerint nincsenek biztosítva a gondozottak megfelelő ellátásának feltételei, a lakók életkörülményei sivárak, gondozásuk embertelen. Az ombudsmani hivatal munkatársai tavaly augusztusban előzetes bejelentés nélkül jelentek meg az intézményben, a gondozottak száma a látogatás időpontjában 132 volt. Az egészségügyi csoportvezető azt mondta, minden nap fürdetik a gondozottakat. Ezzel szemben az intézményvezető azt állította, csak 3-4 naponta. A négy fürdőhelyiség közül csak egyben folyt meleg víz, a vizesblokkban nem volt vécépapír, szappan. A fürdőhelyiségben két szivacsot láttak a hivatal munkatársai, kérdésükre azt mondták, ezeket használják a fürdetésnél, de mindig fertőtlenítik őket. A vizesblokkok, mosdók nem teljesen akadálymentesek, ezért nem valósul meg az egyenlő hozzáférés elve. A mobiltelefonos felvételek alapján a munkatársak felismerték azokat a helyiségeket, ahol a bántalmazásokat bemutató felvételek készülhettek, de a bántalmazók személyét, a bántalmazott lakókat nem tudták azonosítani. Kiemelték, az alapjogi biztos nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, az ombudsmani vizsgálat sajátos eszközeivel kétséget kizáróan nem bizonyítható a bántalmazás ténye. A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a nagy létszámú, a társadalomtól elzárt bentlakásos intézményekben bármikor fennállhat a fizikai visszaélések veszélye, ami általában rendszerszintű problémákra vezethető vissza. A biztos felkérte a mozsgói intézményvezetőt, hogy vizsgálja ki, történt-e bántalmazás, és ha igen, gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról, a további esetek megelőzéséről.

Beer Miklós a Notre Dame-ról: Jézus az élő templomot, az embert tartotta fontosnak

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:30
Beer Miklós megyéspüspök
Fotó: Tóth Gergő
A váci megyéspüspököt arra is emlékeztette a katedrális leégése, hogy nem a Föld az örök lakóhelyünk.
Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Notre Dame-ot elpusztító tűzzel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes kijelentésével szembesítették Beer Miklós váci megyéspüspököt a az ATV Egyenes beszéd című műsorában, a beszélgetésről a csatorna honlapján is beszámoltak. Beer megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy éppen Húsvét előtt ez történt a Notre Dame-mal, ugyanakkor nem érzi, hogy ebből apokaliptikus értelmet kellene leszűrni. 
A tűzvész utáni első gondolata az volt, hogy eszébe jutott az evangéliumi jelenet, amikor Jézus megsiratja a jeruzsálemi templom pusztulását, amely a negyven évvel később valóban bekövetkezett.A másik, ami felmerült benne, hogy a Húsvét a feltámadás ünnepe. A 850 éves kulturális örökség pusztulása arra a bibliai idézetre emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez a mi örök lakóhelyünk. A harmadik gondolata az volt:akármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek. 
Érdemes tehát arra gondolni, hogy mi az az életünkben, ami igazán fontos. A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember
- figyelmeztetett a megyéspüspök. Beer Fontos és nagy értéknek nevezte a kőből épített templomokat, de úgy látja: a kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb kell hogy legyen, mint a kőből épített templomok által képviselt kulturális értékek. Az idei húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz. Ha hiszünk Isten gondoskodó szeretetében és az örök életben, akkor nincs mitől félnünk – jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy minden csalódás után merjünk újra hinni és bízni egymásban – tette hozzá. A püspök fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok segítését. Emlékeztetett rá, hogy a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak. 
a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak.
Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz – tette hozzá a megyéspüspök, aki szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítaniuk és a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.  Szerinte a jelenlegi oktatási szemlélet elsődleges oka, hogy az egyház a hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzés felé történő elmozdulással. Ki kell lépnie az egyházak tagjainak a komfortzónájukból - mondta Beer, aki reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.

Hárommillióért juthatnak a pártok a választók adataihoz

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:27
Illusztráció
Fotó: Népszava
A név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel.
A választási eljárásról szóló törvény szerint annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák őket, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. A listát állító pártok a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedése után megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Szombatig a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVB. Az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Demokratikus Koalíció listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn emelkedhetnek jogerőre. Az NVI csak akkor adja ki a választók adatait, ha a listát állító jelölőszervezet befizet 3,129 millió forintot, ami az egyhavi minimálbér (149 ezer forint) és a megválasztható képviselők számának (21) szorzata. A jogszabály a választópolgár információs önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy megtiltsa a róla nyilvántartott adatok kiadását. Az adatok kiadását a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemben kell bejelenteni. A pártok a választási irodától kapott név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel, az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 29-én 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez. Más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a pártoknak kampánycélra.
Szerző