Ukrajna konokul titkolózik Kelemen Hunor kitiltása ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.08. 16:48

Fotó: Baranyi Ildikó / MTI
Ebédszünetre hivatkozva tagadtak meg minden felvilágosítást az RMDSZ elnökétől.
Kijev máig nem adott magyarázatot arra, miért és milyen ukrán szerv utasítására tiltották ki szombaton Ukrajnából másfél évre az RMDSZ elnökét. Brüsszeli forrásaink szerint hétfőn az uniós külügyminiszterek tanácsán a történteket mind Teodor Melescanu román, mind Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szóvá tette. A magyar külügyminisztérium már szombaton jelezte, magyarázatkérésre berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét. (Ez hétfőn meg is történt, a külügy közleménye szerint "a leghatározottabban kikérjük magunknak az újabb magyarellenes provokációt, az ukrán parlament és kormány folyamatos magyarellenes döntései elfogadhatatlanok".) A román külügy nyilvános reakciója hiányában Kelemen Hunort kérdeztük, tett-e bármiféle lépést az ügyben Bukarest. A romániai magyar politikus elmondta, a román külügy hivatalos diplomáciai úton kért magyarázatot. A brüsszeli  külügyminiszteri tanácson részt vevő Teodor Melescanu román szakminiszterrel hazatérte után fog személyesen tárgyalni. Noha Olekszandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete, (aki szombaton azt állította, hogy Kelement még 2017-ben kitiltották Ukrajnából, a romániai magyar politikus tudott is erről, hiszen azóta már magyar útlevéllel is próbált belépni az országba, ezt Kelemen határozottan cáfolta), azt ígérte, hogy hétfőn szívesen ad személyesen is magyarázatot Kelemennek, az ukrán külképviselet viszont ebédszünetre hivatkozva utasította el az RMDSZ megkeresését.
„Egy órával ezelőtt a munkatársam el akarta vinni a levelet az ukrán nagykövetségre, de azt a választ kapta, hogy majd három óra után érdeklődjön, mert most ebédszünet van. E-mail címet sem akartak adni”

– mondta az RMDSZ elnök.

Három nappal azt követően, hogy az ukrán hatóságok megtagadták a belépést egy uniós állam politikusától, aki jelenleg parlamenti képviselő, korábban volt román kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes is, egyelőre azt sem lehet tudni, mely hivatalos szerv utasítására jártak el, vagy hogy milyen veszélyt jelent Ukrajnára nézve Kelemen Hunor. A számára átnyújtott csupán ukrán nyelven megfogalmazott tiltó határozatban annyi szerepel, hogy egy meghatalmazott állami szerv utasítására tagadták meg beutazását, az ukrán Unian hírügynökség tudósításában pedig egy bűnüldöző szerv kifejezés szerepel. Ukrajnából rendre azokat a politikusokat, közéleti szereplőket tiltják ki, akik szoros orosz kapcsolatot ápolnak vagy részt vettek az Oroszország által bekebelezett Krím-félsziget valamely rendezvényén. A romániai magyar vezető politikus azonban egyik kategóriába sem sorolható, csupán az ukrán oktatási törvény ellen tiltakozott sok más román és magyar politikussal egyetemben. Így az ukrán lépés igen barátságtalan gesztus mind Románia, mind általában a Kárpát-medencei magyar kisebbség irányába. Valószínűsíthető, hogy Kelemen kitiltása elsősorban Budapestnek szánt üzenet, az Unian hírügynökség is újabb ukrán-magyar diplomáciai balhé kitöréséről számol be, szót sem ejtve arról, hogy Románia parlamenti képviselője az érintett.
Szerző

Vádat emeltek Ion Iliescu ellen

Publikálás dátuma
2019.04.08. 15:26

Fotó: ROB ELLIOTT / AFP
Petre Roman volt miniszterelnök esetében bizonyítékok híján megszüntették az eljárást.
Emberiesség elleni bűncselekményekért vádat emelt a román katonai ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében. A forradalom dossziéjának bíróságra küldéséről a mandátuma végéhez közeledő Augustin Lazar legfőbb ügyész számolt be hétfőn. Iliescut és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében, rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. Iliescut és Gelu Voican Voiculescut, a CFSN kormányfő-helyettesét a televízió adásában és közleményeiken keresztül terjesztett – szándékos félretájékoztatással és rémhírkeltéssel, a Ceausescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezése miatt küldte bíróság elé az ügyészség. A harmadik vádlott Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka, aki a vádhatóság szerint az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásáért felelős. A „forradalom perében” időközben bekövetkezett halála miatt nem lehet bíróság elé állítani Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort, Iulian Vlad tábornokot, a hírhedt Securitate (a kommunista titkosszolgálat) utolsó parancsnokát, Vasile Milea, Nicolae Militaru és Victor Atanasie Stanculescu tábornokokat, akik az 1989-es sortüzek idején, illetve a forradalom napjaiban töltötték be a nemzetvédelmi miniszteri tisztséget – közölte a vádhatóság. Petre Roman, a forradalom utáni első ideiglenes kormány 1989. december 26-án kinevezett volt miniszterelnöke ellen, aki tavaly még a gyanúsítottak listáján szerepelt, a katonai ügyészség ejtette az emberiesség elleni – elévülhetetlen – bűncselekmények vádját, mivel nem talált bűnösségét igazoló egyértelmű bizonyítékokat. A vádhatóság szerint 1989. december 22-e (a diktátor menekülési kísérlete után) és 30-a között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában. Augustin Lazar legfőbb ügyész elnézést kért, amiért csaknem három évtizednek kellett eltelnie a – 12 kötetre rúgó és 3280 lapot tartalmazó – vádirat véglegesítéséig. A katonai ügyészek három éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak. Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a temesvári református parókia elől indult, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében. A 89 éves Iliescu ellen korábban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében is. Ebben a perben még nem született elsőfokú ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus, aki egy hete szívműtéten esett át, 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.
Szerző

Theresa May lemondatását kezdeményezi a tory Brexit-tábor egyik vezetője

Publikálás dátuma
2019.04.08. 14:53
May március 22-én, Brüsszelben
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Ha May szerdán távozik, pénteken kiléphetnek a britek az EU-ból Mark Francois véleménye szerint.
Theresa May miniszterelnök lemondatását kezdeményezte hétfőn a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának egyik prominens alsóházi képviselője, aki szerint ha May szerdáig távozik, az Egyesült Királyság már pénteken kiléphet az Európai Unióból.
Mark Francois, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - alelnöke Sir Graham Bradynek, a frakció szakpolitikai testülete, az 1922 Bizottság elnökének írt levelében leszögezi:
ha May szerdáig - a Brexit ügyében összehívott soron kívüli EU-csúcs napjáig - nem mond le, akkor a bizottságnak véleménynyilvánítási jelleggel bizalmi szavazást kell szerveznie a kormányfő ellen.

Azzal, hogy ha a kormányfő szerdáig távozik, pénteken jöhet a Brexit, az ERG helyettes vezetője arra utalt, hogy szerdán tartják azt a soron kívüli EU-csúcsot, amelyen Maynek ismertetnie kell London elképzeléseit a Brexit-folyamat további menetéről. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy
ha May indokait a további halasztásra az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

Az ERG kezdeményezésére a tory frakció decemberben már tartott egy bizalmi szavazást a kormányfő ellen, de a pártcsoport többsége akkor bizalmat szavazott Maynek. A párt szabályzata szerint hivatalos, kötelező érvényű újabb bizalmi szavazást csak egy év elteltével lehet tartani May ellen.
Frissítve: 2019.04.08. 15:00