egyház;

Nem állt le a keresztes hadjárat az oktatásban

Az elmúlt években tovább nőtt az egyházi iskolák száma. Lassan már ugyanannyian tanulnak egyházi fenntartású intézményben, mint a szakképzésben.

Évről évre egyre több egyházi intézmény jelenik meg az oktatási statisztikákban, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legutóbbi, idén márciusban frissített adatai szerint összesen 654 oktatási intézményt (az összes hazai oktatási intézmény 11,1 százalékát) tart fenn „egyházi jogi személy”. Ez a szám 2010-ben még 369, 2016-ban 599 volt.

A növekedés még ennél is szembetűnőbb a feladat-ellátási helyek tekintetében: míg 2010-ben 572 helyen oktattak az egyházak, ez a szám a 2016/2017-es tanévben 1308-ra emelkedett, az idei tanévre pedig már 1536-ra nőtt. Ez az adat azért magasabb az előző, az oktatási intézményekre vonatkozó számoknál, mert egy iskolához több feladat-ellátási hely is tartozhat – például ha valamelyik egyház általános iskolai és gimnáziumi képzést is működtet ugyanabban az épületben, az egy iskolának, de két feladat-ellátási helynek minősül. Sőt gyakran előfordul, ha az egyház iskolát, óvodát vesz át az államtól, önkormányzattól, akkor nem önálló intézményként működteti tovább, hanem beolvasztja valamelyik, már meglévő oktatási intézményébe – így nem az intézményszám, hanem a feladat-ellátási helyek száma növekedik.

Ahogy az intézmények/feladat-ellátási helyek száma, úgy az oda járó gyermekek száma is növekedett – sőt 2010 óta megduplázódott. Kilenc éve még 112,5 ezer gyermek vett részt egyházi oktatásban, a 2016/2017-es tanévben már 207,8 ezer, az idei tanévben pedig 215,9 ezer – ez alig marad el a szakképzésben tanuló diákok számától: a szakképzési centrumokban a 2018/2019-es tanévben 217,6 ezer a tanulók létszáma.

Az oktatási intézményeket általános iskolákra és középiskolákra szűkítve még kiugróbb változásokat láthatunk. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi, a Közoktatás indikátorrendszere 2017 című kiadványában rámutatott: 2001 és 2016 között az egyházi fenntartású általános iskolák aránya 5 százalékról 15,8 százalékra, a középiskoláké 8,2-ről 22,8 százalékra emelkedett. Hozzátették: a növekedés jórészt 2010 és 2015 között ment végbe.

– Pontosan ebben az időszakban zajlottak az állami és önkormányzati fenntartóváltások – nyilatkozta lapunknak a Civil Közoktatási Platform szakértője, Ercse Kriszta. Mint mondta, ebben az időszakban gazdaságilag annyira kivéreztették az önkormányzatokat, hogy azok kénytelenek voltak új fenntartót találni iskoláiknak – sok esetben az egyház jobb választásnak tűnt az ugyancsak 2010 után induló központosított állami iskolafenntartásnál. A pedagógiai módszertan beszűkítése, a forrásmegvonás, a gazdasági és szakmai autonómia csökkenése nem érintette az egyházi intézményeket – sőt, az egyházi fenntartók mind a mai napig jelentős költségvetési támogatásban részesülnek, arányaiban több pénzt kapnak az államtól, mint az állami iskolák. 

Mindezért nemcsak az önkormányzatok, de a szülők számára is kívánatosabb az egyházi iskola, egyfajta menekülési útvonalat jelentve a „pusztuló” állami közoktatásból.

– Az egyházi iskoláknak ahhoz is joguk van, hogy szelektáljanak a tankönyvek és a gyerekek között, utóbbi az iskolai szegregáció erősödéséhez vezet – emlékeztetett Ercse Kriszta. Szerinte az egyházi iskolák térhódításával minden érintett településen bizonyítottan nőtt a szelekció, ezáltal a szegregáció. Jól látszik: a társadalom alsóbb és felsőbb rétegeiből származó diákok elkülönített oktatása ma a kormány és az egyház együtt- és közreműködésével zajlik.

A legnagyobb egyházi fenntartókA legtöbb vallásos iskolát a Magyar Katolikus Egyház tartja fenn, a Katolikus Pedagógiai Intézet adatai alapján szám szerint 305-öt. A második a Magyar Református Egyház, 175 intézménnyel.