Nem állt le a keresztes hadjárat az oktatásban

Publikálás dátuma
2019.04.09. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az elmúlt években tovább nőtt az egyházi iskolák száma. Lassan már ugyanannyian tanulnak egyházi fenntartású intézményben, mint a szakképzésben.
Évről évre egyre több egyházi intézmény jelenik meg az oktatási statisztikákban, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legutóbbi, idén márciusban frissített adatai szerint összesen 654 oktatási intézményt (az összes hazai oktatási intézmény 11,1 százalékát) tart fenn „egyházi jogi személy”. Ez a szám 2010-ben még 369, 2016-ban 599 volt.
A növekedés még ennél is szembetűnőbb a feladat-ellátási helyek tekintetében: míg 2010-ben 572 helyen oktattak az egyházak, ez a szám a 2016/2017-es tanévben 1308-ra emelkedett, az idei tanévre pedig már 1536-ra nőtt. Ez az adat azért magasabb az előző, az oktatási intézményekre vonatkozó számoknál, mert egy iskolához több feladat-ellátási hely is tartozhat – például ha valamelyik egyház általános iskolai és gimnáziumi képzést is működtet ugyanabban az épületben, az egy iskolának, de két feladat-ellátási helynek minősül. Sőt gyakran előfordul, ha az egyház iskolát, óvodát vesz át az államtól, önkormányzattól, akkor nem önálló intézményként működteti tovább, hanem beolvasztja valamelyik, már meglévő oktatási intézményébe – így nem az intézményszám, hanem a feladat-ellátási helyek száma növekedik.
Ahogy az intézmények/feladat-ellátási helyek száma, úgy az oda járó gyermekek száma is növekedett – sőt 2010 óta megduplázódott. Kilenc éve még 112,5 ezer gyermek vett részt egyházi oktatásban, a 2016/2017-es tanévben már 207,8 ezer, az idei tanévben pedig 215,9 ezer – ez alig marad el a szakképzésben tanuló diákok számától: a szakképzési centrumokban a 2018/2019-es tanévben 217,6 ezer a tanulók létszáma.
Az oktatási intézményeket általános iskolákra és középiskolákra szűkítve még kiugróbb változásokat láthatunk. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi, a Közoktatás indikátorrendszere 2017 című kiadványában rámutatott: 2001 és 2016 között az egyházi fenntartású általános iskolák aránya 5 százalékról 15,8 százalékra, a középiskoláké 8,2-ről 22,8 százalékra emelkedett. Hozzátették: a növekedés jórészt 2010 és 2015 között ment végbe. – Pontosan ebben az időszakban zajlottak az állami és önkormányzati fenntartóváltások – nyilatkozta lapunknak a Civil Közoktatási Platform szakértője, Ercse Kriszta. Mint mondta, ebben az időszakban gazdaságilag annyira kivéreztették az önkormányzatokat, hogy azok kénytelenek voltak új fenntartót találni iskoláiknak – sok esetben az egyház jobb választásnak tűnt az ugyancsak 2010 után induló központosított állami iskolafenntartásnál. A pedagógiai módszertan beszűkítése, a forrásmegvonás, a gazdasági és szakmai autonómia csökkenése nem érintette az egyházi intézményeket – sőt, az egyházi fenntartók mind a mai napig jelentős költségvetési támogatásban részesülnek, arányaiban több pénzt kapnak az államtól, mint az állami iskolák. 
Mindezért nemcsak az önkormányzatok, de a szülők számára is kívánatosabb az egyházi iskola, egyfajta menekülési útvonalat jelentve a „pusztuló” állami közoktatásból.

– Az egyházi iskoláknak ahhoz is joguk van, hogy szelektáljanak a tankönyvek és a gyerekek között, utóbbi az iskolai szegregáció erősödéséhez vezet – emlékeztetett Ercse Kriszta. Szerinte az egyházi iskolák térhódításával minden érintett településen bizonyítottan nőtt a szelekció, ezáltal a szegregáció. Jól látszik: a társadalom alsóbb és felsőbb rétegeiből származó diákok elkülönített oktatása ma a kormány és az egyház együtt- és közreműködésével zajlik.

A legnagyobb egyházi fenntartók

A legtöbb vallásos iskolát a Magyar Katolikus Egyház tartja fenn, a Katolikus Pedagógiai Intézet adatai alapján szám szerint 305-öt. A második a Magyar Református Egyház, 175 intézménnyel.

Szerző
Témák
egyház
Frissítve: 2019.04.09. 10:44

Elhunyt Somfai Sándor

Publikálás dátuma
2019.04.08. 21:13

Fotó: Shutterstock
A fotóriporter életének ötvenötödik évében, április 8-án halt meg.
Életének ötvenötödik évében, április 8-án elhunyt lapunk Somfai Sándor, a Demokrata fotósa – közölte a lap. Somfai Sándor a Nők Lapjánál kezdte szakmai pályafutását, majd az egykori Pesti Hírlapnál együtt dolgozott a Demokrata későbbi alapítóival. Másfél évtizede a Demokrata állandó munkatársa. „Akik ismerték, természetfotózás iránti szeretete, szakmai tehetsége mellett jellegzetes humora és rockzene iránti rajongása okán is emlékezhetnek rá” – teszi hozzá a lap. 
Szerző
Témák
Somfai Sándor

„Megpróbáltam megérteni a rejtélyt” – Orbánnal kávézott francia kritikusa

Publikálás dátuma
2019.04.08. 20:05
Bernard-Henri Lévy
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
„Hosszú beszélgetés volt, a vitás kérdések mélyére hatoltunk” – mondta Bernard-Henri Lévy.
Budapestre érkezett Bernard-Henri Lévy monodrámája, a Keressük Európát bemutatójára. A liberális francia filozófus és politikai aktivista februárban élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és pártja politikáját. Később Orbán levélben invitálta egy kávéra, Lévy pedig elfogadta a meghívást, amire hétfőn került sor. A filozófus – miután kijött a karmelita kolostorból, a miniszterelnök új irodájából – az Index tudósítása szerint azt mondta:
„hosszú beszélgetés volt, a vitás kérdések mélyére hatoltunk”.

Lévy korábban a portálnak adott interjúban egyebek mellett pestisnek nevezte az illiberalizmust, és arról beszélt, hogy Magyarország előbb-utóbb talán a rubelzónához fog csatlakozni. Többek között azt is kijelentette: „Az az Orbán, akivel 30 éve találkoztam, nagyon más volt, mint a mai. Akkor még egy igazi liberális volt. Egyébként szívesen találkoznék vele újra, hogy ennyi idő után megkérdezzem tőle: egyike voltál azoknak, akik kihúzták Magyarországot a KGB markából; akkor hogy árusíthatod ki most az országot, még ha nem is szándékosan, az FSZB-nek? Mi történt veled?” 
A találkozó után rákérdeztek, feltette-e ezt a kérdést is a miniszterelnöknek. Lévy azt válaszolta:
„Megpróbáltam megérteni a rejtélyt, és most már világosabban látok. Az egy másik korszak volt: először harminc éve, a rendszerváltás után találkoztunk. Most, azt hiszem, részben megértettem, mi történt, de persze nem teljesen: minden ember rejtély. De azt legalább egyértelművé tettem számára, hogy én mit is támogatok.”

Majd rámutatott a mellkasára tűzött, az Magyar Tudományos Akadémiát támogató, More Than Academy feliratú kitűzőre. Arról is beszélt: 
„Nem értünk egyet a liberalizmus, a nacionalizmus és Európa fogalmának kérdésében, sem pedig abban, milyen politikát folytat Magyarország a migránsokkal kapcsolatban. De annyi bizonyos, hogy a miniszterelnök legalább rászánta az időt, és minden olyan kérdésemre válaszolt, amelyet a magyar civil szervezetek és a CEU vezetőivel való találkozóim során gyűjtöttem össze. Más a véleményünk, de legalább tudunk vitatkozni: nagyon civilizált módon beszéltük végig a vitás kérdéseket.”

A filozófus azt mondta, hogy részletes véleményét majd egy holnapi sajtótájékoztatón mondja el. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 20:44