Előfizetés

Az Eliosnál razziázott az Európai Bizottság

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.09. 08:20

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sérthettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket.
Öt magyarországi céghez vonult be meglepetésszerű ellenőrzést tartani az Európai Bizottság március közepén egy Elios Zrt.-hez köthető vizsgálat részeként – tudta meg az Index.hu. Az egyik vállalat maga az Elios Zrt. volt. Tiborcz István korábbi érdekeltségét az uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. (Ennek eredménye, hogy az elmarasztalt Elios számonkérése helyett a teljes uniós támogatást visszafizette közpénzből az Orbán-kormány.) A mostani nyomozásnak más a célja:
az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket.

Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak. A bizottság a szabálysértőkre pénzbüntetést róhat ki, amelynek összege az érintett cégek forgalmának akár 10 százalékát is elérheti.
A bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei összehangolt akciót hajtottak végre: ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban jelentek meg az érintett vállalatoknál, lefoglalták az elektronikus eszközöket és átfésülték az adathordozókat. Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról. Az információt a portál céghez közeli forrásai is megerősítették, nem hivatalosan elismerve a vizsgálat tényét.
2015-ben már a magyar hatóságok is folytattak versenyjogi vizsgálatot az Eliosnál. Akkor az Átlátszó egyik cikke alapján az LMP tett feljelentést, mert az Elios által megnyert közbeszerzéseknek több gyanús eleme volt: egy Elioshoz köthető cég, a Sistrade Kft. segített előkészíteni a közbeszerzéseket különböző állami szereplőknek, hogy aztán az adott pályázatot az Elios megnyerje. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) másfél évvel később lezárta, és megállapította, hogy nem történt kartellezés, mert az érintettek nem versenytársak.
Az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet.

A kormány kész újra megvizsgálni a CEU ügyét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.09. 07:46

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nincs akadálya, hogy a Müncheni Műszaki Egyetemmel együtt működjön Budapesten a CEU, hangzott el a parlamentben - Weber ultimátumának ezzel minden pontját teljesítette Orbán.
"A Müncheni Műszaki Egyetem részvétele a magyar felsőoktatásban a CEU-val való együttműködés keretében semmilyen akadályba nem ütközik," válaszolta a Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek a Miniszterelnökség államtitkára, írja a 444.hu. Vagyis úgy tűnik, a Néppárt azzal az érzéssel vághat bele az EP-választásba, hogy megvédte a magyar demokráciát és jogállamiságot.
Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje korábban arról adott ultimátumot Orbán Viktornak: ha nem kér bocsánatot a magyar kormányfő a "hasznos idiótának" nevezett néppárti politikusoktól, ha nem szedik le a Jean-Claude Junckert támadó plakátokat, illetve ha nem maradhat a CEU Budapesten, akkor kizárják a Fideszt a Néppártból. Orbán a maga módján minden követelést teljesített.
"A Kormány Bajorország részvételét olyan bizalomerősítő lépésnek tekinti, amelynek nyomán kész megvizsgálni az Egyesült Államokban, Németországban és Magyarországon egyaránt elismert diplomák kiadásának lehetőségét" - tette hozzá Orbán Balázs. Lényegileg megerősítve a miniszterelnök korábban a bajor kormánynak írt levelét, amiben megígérte, hogy a magyar kormány nem fog keresztbe tenni annak, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

Nyakunkon a kampány, hisztériából építenek migránskaravánt

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.04.09. 07:10

Fotó: SAKIS MITROLIDIS / AFP
Rejtélyes csoportok hergelték a Görögországban veszteglő menekülteket, hogy induljanak Nyugatra. Végül - bár a kormánypárti sajtó mást terjesztett - pár százan próbálkoztak, de őket is feltartóztatták a görög rendőrök.
Hiába állította a kormány és a hozzá lojális média, hogy Görögországból „több ezres migránskaraván” tart Nyugat-Európa felé, információink szerint senki sem indult útnak a köztévében mutogatott táborokból. Mint megtudtuk, az évek óta ott veszteglő menekültek között hónapokkal ezelőtt kezdtek el terjedni azok az ismeretlen hátterű, arab nyelvű közösségi oldal-csoportok, amelyek arra hergelték a menekülteket, hogy április 4.-5. között lépjék át a határt illegálisan, és induljanak el Albánián, valamint Észak-Macedónián át Nyugat Európa felé. A görög migrációügyi miniszter Dimitris Vitsas szerint embercsempészek állnak a közösségi médiás csoportok mögött.
Ezekre az álhírekre repült rá a menekültellenes riogatásra építő magyar kormány is, csütörtökön ugyanis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy fogalmazott: titkosszolgálati adatok bizonyítják, hogy „van szerveződés” a migránsok között és fennáll a veszély, hogy akár több tízezer ember indul a magyar határok felé. Ezzel párhuzamosan a teljes Fidesz-média is "migránskaravánról" beszél már napok óta.
Végül egyébként mindössze pár száz menekült gyűlt össze a Thesszaloniki északnyugati részén lévő, Diavata tábor mellett, ám őket hamar körbevette a görög rohamrendőrség. A menekültek egy része összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be. Érdeklődésünkre az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) leszögezte: Diavata tábor előtti pár száz emberen kívül nem tudnak semmiféle nagyobb vonulásról. Az ügynökség mellett a görög belügy is arra figyelmeztette a menekülteket, hogy ne üljenek fel az álhíreknek, a határok ugyanis továbbra is zárva vannak.
A 2014-15-ös menekültválság után egyébként több tízezer menekült maradt Görögország területén táborokba szétszórva. Ez a szám azóta sem nő, újabb menekülthullámra pedig nem kell számítani: az elmúlt hónapokban ugyanis inkább az a jellemző, hogy - az Iszlám Állam összeomlásával, majd a hadi események lecsendesülésével - sokan úton vannak hazafelé a szír-török határ térségében feltorlódott menekültek közül.
Fokasz Nikosz szociológus lapunknak elmondta: nemrégiben érkezett vissza Görögországból, ahol több menekülttábort is meglátogatott, járt például a Közel-keletről érkező menekültek számára „Görögország kapujának” számító Leszbosz szigetén is. Szerinte jelenleg átlagosan napi ötven menekült érkezik Leszboszra, miközben a menekültkrízis idején ez a szám napi öt-hatezer volt. Ugyanakkor a Görögországban rekedtek közül sokan évek óta egyesítésre várnak, mert a család egyik része más országban ragadt. A menekülteket hergelő anonim, arab nyelvű, Facebookon és más közösségi oldalakon létrejövő csoportok egyébként év elején alakultak. A Reménysugár karaván nevű csoport március 25-én délután javasolta azt, hogy április 4-5 között induljanak el együtt a Thesszaloniki mellett lévő táborból a határ felé. Az arab nyelvű Facebook-posztot rekordgyorsasággal kiszúrhatta a közpénzekkel kitömött Migrációkutató Intézet, amely 28-án már közleményt tett ki arról, hogy több ezres „migránskaraván” indulhat el Görögországból Magyarország felé, ám az állítást alátámasztó "bizonyítékok" csak az időközben részben eltüntetett, vagy továbbra is névtelenül szerkesztett Facebook-oldalak voltak. Az is különös, hogy mások nem osztották a fizetett hirdetésekben „migránskaravánról” értekező magyar kormány aggályait: így a görög és a térségi sajtóban is elenyésző mértékben számoltak be a Diavata tábornál történtekről, míg a „migránskaravánról” szinte egy szó sem esett.