Irány a gyár, üzeni az Ab: mindent rendben találtak a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán

A házszabályi rendelkezések szövegéből az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető, vagy hogy ne lehetne olykor kártya nélkül szavazni.

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában. Januárban ellenzéki parlamenti képviselők,

Az indítványban egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést. Többek között az üléstermi szavazógépek is „kártya nélküli” üzemmódban működtek, így nem lehetett pontosan megállapítani, hogy hány képviselő volt jelen az ülésen.

Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak. Felidézték, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.