A szavazat-újraszámlálás után sem lett Erdogan pártjáé Isztambul, most már a választást ismételnék meg

Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:09
A nem hivatalos végeredmény szerint Ekrem Imamoglu a főpolgármester
Fotó: YASIN AKGUL / AFP
A konzervatív AKP jelöltje eredetileg mintegy 25 ezer szavazattal maradt el ellenfelétől.
A kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökhelyettese bejelentette kedden, hogy kezdeményezik a helyhatósági választás megismétlését Isztambulban, ahol a nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu szerezte meg a főpolgármesteri széket.
Ali Ihsan Yavuz úgy fogalmazott, a nagyvárosban olyan mértékű szabálytalanságok és visszaélések történtek a március 31-i választáson, amelyek egyértelműen befolyásolták a voksolás kimenetelét. Számos eljárás indulását is megígérte.
A konzervatív AKP jelöltje, Binali Yildirim mintegy 25 ezer szavazattal maradt el ellenfelétől - Imamoglu a voksok 48,80, míg Yildirim a 48,55 százalékát kapta meg. Miután nekiálltak a szavazatok ismételt feldolgozásának, az ellenzék előnyét tízezer vokssal sikerült csökkenteni.
Ekrem Imamoglu kedden reményét fejezte ki, hogy a Legfőbb Választási Tanács (YSK) minél hamarabb lezárja az újraszámlálásokkal kapcsolatos eljárást, és "megkezdődhet a szolgálat korszaka, mert az elvesztegetett időért Isztambul súlyos árat fizet". Imamoglu egyúttal arra szólította fel a kormánypártot, hogy ha vétkest keres, akkor nézzen a tükörbe és maga ellen tegyen panaszt.
A nem hivatalos végeredmény szerint az AKP az ankarai főpolgármesteri széket is elvesztette, de kevésbé szoros versenyben kapott ki a CHP-tól, mint Isztambulban. Mindkét várost közel másfél évtizeden át vezette az AKP.

Újra elmarasztalta az EJEB Oroszországot Navalnij jogainak megsértése miatt

Publikálás dátuma
2019.04.09. 12:35
Alekszej Navalnij (középen) a Borisz Nyemcov halálának negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen
Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Ismét elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Alekszej Navalnij ügyében. Az ítélet szerint az orosz hatóságok 2014-ben jogszerűtlenül helyeztek több hónapra házi őrizetbe az ellenzéki politikust.
Az EJEB kimondta, hogy a Navalnij ellen elrendelt korlátozó intézkedésekkel Oroszország több pontját is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkelyeket. A Vlagyimir Putyin orosz elnök leghangosabb bírálójának számító politikus és testvére ellen egy állítólagos csalás ügyében indult eljárás, s ennek keretében 2014 februárjában házi őrizetbe helyezték, megtiltva számára a telefonálást és az internet használatát is. A törvényszék megállapította: a házi őrizet elrendelése indokolatlan volt, különösképpen, hogy nem állt fenn a férfi szökésének veszélye, a további intézkedések, például kommunikációjának korlátozása pedig aránytalanok. Ezen intézkedések célja nyilvánvalóan az volt, hogy korlátozzák Navalnij közéleti aktivitását - mutattak rá. A strasbourgi bírák 22 665 euró (mintegy 7,3 millió forint) kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak. A most kihirdetett elsőfokú ítélet ellen három hónapig még mindkét fél fellebbezhet. A korrupcióellenes küzdelméről ismertté vált politikus üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést. "Biztos vagyok abban, hogy ezen ítéletnek fontos következményei lesznek azok számára Oroszországban, akiket folyamatosan ilyen törvénytelenségeknek tesznek ki" - húzta alá. Az Európa Tanács égisze alatt működő testülethez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes ország számára. Moszkva azonban korábban bejelentette, nem fogja elismerni az európai emberi jogi bíróság ítéleteit, amíg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében vissza nem kapja szavazati jogát, amelyet a Krím félsziget illegális elcsatolása miatt vontak meg 2014-ben.
Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 13:11

Most már tényleg elegük van a briteknek

Publikálás dátuma
2019.04.09. 09:30

Fotó: MARK DUFFY / AFP
Közeledik az igazság pillanata Nagy-Britanniában, a Brexit ügyében. Hogy lesz-e megoldás, a héten talán okosabbak lehetünk.
Kevés idejük maradt a kisebbségben kormányzó brit konzervatívoknak, hogy az Európai Tanács április 10-én estére kitűzött, rendkívüli csúcsértekezlete számára elfogadható tervet kovácsoljanak össze. Theresa May háromszori nekifutás és visszautasítás után nem merte negyedszer is a Ház elé terjeszteni a brüsszeli alkut. Ratifikáció híján és a küszöbön álló rendezetlen kilépés elkerülése érdekében újabb, ezúttal június 30-ig tartó hosszabbítást kért Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől. Az indítványra a brüsszeli konzultáción kapja meg a választ. May asszonynak alaposan meg kell nyugtatnia a 27 állam- és kormányfőt, hogy világos és reális elképzelése van a kilépésre vonatkozó jogi keretek parlamenti elfogadtatására. A “főpróba” hírét hétfő délben jelentették be. A kormányfő kedden Berlinbe, majd Párizsba utazik, hogy az EU legbefolyásosabb vezetőivel, Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal találkozzon a csúcsra való felkészülés jegyében. Brüsszel valószínűleg egy rugalmasan kezelhető mintegy egyéves késlekedést, angol szójátékkal “flextension”-t hagy jóvá. May vasárnap chequersi hivatalos vidéki rezidenciáján készült videóüzenetben ismételte meg, miért kezdeményezte és folytatja az ellenséges reakció közepette megbeszéléseit a Munkáspárttal a Brexit-megállapodás parlamenti támogatása érdekében. Az önmagához képest „csivitelő” hangon szóló kormányfő elmondta: “Számos politikai kérdésben nem értek egyet a Munkáspárttal. Ám a Brexit területén több ponton megegyezik a véleményünk. Mindketten véget akarunk vetni a munkaerő szabad áramlásának és biztosítani kívánjuk, hogy az ország számára előnyös megegyezéssel lépjünk ki az EU-ból, megvédve a munkahelyeket és a biztonságot”. Saját költői kérdésére, vajon sikerül-e átverekedni az alkut a parlamenten, a kormányfő hangsúlyozta a mindkét oldalon tanúsított kompromisszumkészség fontosságát. Theresa May további fejleményekig nem terjeszti be negyedik alkalommal is Jean-Claude Junckerrel kötött megállapodását az alsóház elé, de figyelmeztetett: a politikai vezetőknek választaniuk kell: vagy jóváhagynak egy megállapodást, vagy a szigetország “nem hagyja el az EU-t”. Az előjelek nem különösebben kedvezőek a Konzervatív és Munkáspárt megegyezése szempontjából - a Labour rugalmatlansággal vádolta a kormányt -, de egyik fél sem szívesen vállalta volna magára a tárgyalások felfüggesztésének felelősségét. A megegyezés előtt tornyosuló egyik akadály a népszavazás kérdése. Míg a munkáspárti képviselők többsége alapfeltételnek tekinti a Brexit-alku népszavazásos megerősítését, a konzervatívok jó része “riasztónak” tartja az ötletet, miután a szavazólapon a “maradás” lehetősége is megjelenne. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, Theresa May háromszor is megjelenhet a héten a westminsteri parlament alsóháza előtt. A szerda déli miniszterelnöki interpellációk előtt a Munkáspárttal folytatott megbeszélésekről és a kilépés elhalasztására tett javaslatáról várnak beszámolót a honatyák, majd csütörtökön a brüsszeli csúcstalálkozón elért eredményeihez, a korrigált kilépési dátumhoz kér tőlük hozzájárulást. Mindennek fényében dől el, mi történik a péntek este 11 órás kilépési határidővel. Keveseknek okozhat meglepetést, de örülni sem kell talán annak a friss közvélemény-kutatási eredménynek, mely szerint az ország jelentős része kész a “radikális politikai változásokra”. Tízből négy megkérdezett úgy gondolja, a problémákat könnyebben is meg lehetne oldani, ha a kormánynak “nem kellene annyit bíbelődnie a parlamenti szavazásokkal”. A megkérdezettek több mint fele ért egyet azzal, hogy Nagy-Britanniának “erős, a szabályok megtörésére kész vezetőre van szüksége”. A Hansard Society-nek a közvélemény politikai hangulatát vizsgáló éves felmérése szerint a lakosság közel háromnegyede érzi úgy, hogy a “kormányzás sok kívánnivalót hagy maga után”. A 72 százalékos arány rendkívül magasnak számít, és az i napilap szerint utoljára a képviselők költségelszámolási botránya (2010) után született hasonlóan megsemmisítő verdikt.