Elsőre úgy tűnik, hogy egy igazi cégtemetőbe jegyezték be a tavaly alakult, majd most az európai parlamenti választásokon induló Európai Független-Centrum pártot: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által valósnak elfogadott szervezet székhelye ugyanis egy olyan belvárosi ingatlan, amely hivatalosan több mint ezer vállalkozásnak ad otthont. Miután becsöngetünk, tisztázódik a rejtély: már a kaputelefonon keresztül elmondják, hogy valójában egy székhelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozás működik a Parlamenthez közeli, első emeleti lakásban. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ilyenkor átveszik a cégeknek – illetve a pártnak – érkező leveleket, értesítéseket. Pontosabban az Európai Független-Centrum pártét már nem: a székhelyszolgáltató cégnél megtudjuk: a párt nem fizette a szolgáltatási díjat, így már szerződést bontottak vele. Noha az induló pártoknak érvényes székhellyel kell rendelkezniük – korábban az NVI az ezzel kapcsolatos bürokratikus bizonytalanságok miatt nem volt hajlandó egy ideig elfogadni a Momentum Mozgalom indulását – az Európai Független-Centrum Párt ma is az indulók között szerepel az NVI listáján.
- Nem kamupártról van szó, hanem bébipártról - szögezte le a telefonban érdeklődésünkre a párt elnöke Tóth P. Gábor, majd írásban kéri kérdéseinket. A sűrűn kivastagított és aláhúzott nagybetűkkel írt, egészében idézhetetlen válaszából annyi azért kiderül, hogy szerinte elengedő tagjuk van az EP-választásra. Azt ugyanakkor nem tudjuk meg, hogy két év alatt miért nem készítettek még egy honlapot sem. A párt ugyanis jelenleg csak Facebook-oldallal rendelkezik, amit lapzártánkkor 35-en kedveltek, azaz a pártalapításhoz szükséges 10 főnél alig többen lájkolták.
Ugyanakkor nem az Európai Független-Centrum Párt az egyetlen különös politikai szerveződés, amely egyelőre az ismeretlenségével próbál kitűnni európai szinten. Lapzártánkig ugyanis 25 pártot vettek nyilvántartásba az EP-választásokra (a Magyar Gazdaság Párt esetében a döntés még nem jogerős, a párt vezetői ugyanis csak hétfőn regisztrálták a szervezetet), ám ezek közül legalább egy tucat kicsi, ismeretlen vagy zavaros hátterű párt található, többnek még egy működő honlapja sincsen. A kamupártok szaporodása azért is különös, mert az országgyűlési szavazással szemben az EP-voksoláson nem jár közpénzes kampánytámogatás.
Ennek következtében nehezen érthető, mi motiválja az esélytelen kispártokat vagy a kamuformációkat abban, hogy megmérettessék magukat. Az egyik lehetséges magyarázat az ismerethiány lehet, legalábbis Vadai Mihály, az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt elnökének válasza alapján. A pártot 2016-ban alapították, ám korábban nem indultak az országgyűlési választáson, mert nem voltak elegen. - Csak azért, hogy bukjunk, azért nem indulunk - fogalmazott a pártelnök, aki azt is megjegyezte, hogy ezúttal azért állnak csatasorba, mert úgy tudja: a törvény szerint ha egy párt két egymást követő választáson nem állít jelöltet, akkor törlik a pártok nyilvántartásból. A valóságban viszont az elnök által említett szabály csak az országgyűlési választásokra vonatkozik, azaz az európai parlamenti voksolástól való távolmaradásnak nincs következménye. - Aztán a sors mutatja, hogy merre, tovább - válaszolta Vadai Mihály a párt későbbi elképzeléseit firtató kérdésünkre. Az Egységes Magyar Nemzeti Néppártnak egyébként legalább van honlapja, címlapjukon egy mezopotámiai piramis és előtte álló szoborcsoport fogadja az érdeklődőket, amely a felirat szerint a „magyarok őskirályát, Nimródot és családját ábrázolja”.
Különös szereplőnek számít a 2017-ben Kecskeméten alapított "Platón párt", amely önbevallása szerint "politikai innovációt" hajtott végre azzal, hogy nem közpénzből kampányol. Tény: a beszámolójukból kiderül, hogy tavaly 120 ezer forint folyt be tagdíjakból, ám végül 100 ezer forint mínusszal zárták az évet. Reketyei Szilvia elnök közzétett videójában elmondja, hogy a párt az önkormányzati választáson nem indul, ám az európai parlamentin igen. Az indok: az EU nem megfelelően képviseli az emberek érdekeit, mert "a multiknak adott adókedvezmény fejében eltűri a lengyel és a magyar önkényuralmat". A pártelnök szerint a közszereplőknek valamiféle „erénygaranciát” kell vállalniuk, ám hogy ez pontosan mi takar, azt nem fejtette ki.
Ismeretlen szereplő a Nyíregyháza külterületén, 2016-ban bejegyzett Roma Szociáldemokrata Párt is, amely jelenleg nem rendelkezik saját honlappal. Miután a párt egyelőre beszámolót sem nyújtott be, így nem tudni, hogy mennyi pénzből és milyen sikerrel gazdálkodik.
Másfél hónapja, februárban jegyezték be a Békés megyei Kevermesre a "Tea Pártot", amely szintén indul majd az EP választáson. Bemutatkozó szövegükből az is kiderült, hogy "különböző mértékben" támogatják "az adózás elleni ellenállást", valamint hogy "ragaszkodnak Magyarország alkotmányának eredetista értelmezéséhez".
Nem kezdő versenyző viszont a 2007-ben bejegyzett és a tavalyi választásokon ringbe szállt "Választók Szövetsége a Reformokért" nevű szervezet. Az ötödik kerületben, a Semmelweis utcában bejegyzett pártnak sincs működő honlapja, ám a párt alapítója, Baldauf Aladár gyakori szereplő volt a hírekben: 2010-ben kamugyanús pártokat jegyzett, majd 2014-ben az azóta lelkes Fidesz támogatóvá szegődött Fásy Ádámot indította volna miniszterelnöknek. Az Átlátszó Oktatás 2015-ös cikke szerint ráadásul Baldauf Floridában egy bungaló-szerű épületbe bejegyzett kamuegyetem képzéseit árulta borsos összegekért.
„Nehéz úgy kamupártnak lenni, hogy nem kapunk érte pénzt”
Ha ez egy kamupárt lenne, akkor nagyon bután csináljuk – mondta lapunknak Végh Edvárd, a 2015-ben létre jött Demokraták Pártja elnöke. Meg lehet nézni – fűzte hozzá – a honlapunkat, a közleményeinket és egyértelművé válik, hogy valós politikai tevékenységet folytatunk. Érdemes megemlíteni, hogy a Demokraták Pártja székhelye egy fővárosi címre van bejegyezve. Végh tájékoztatása szerint azért egy lakóházból működnek, mert nincs pénzük irodára. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora tagsággal működnek, a pártelnök csak annyit mondott: „van tagságunk, kicsi, de szorgalmasan dolgozunk.”
– Leginkább a Fideszt támadjuk, az ellenzék pártjait nem – hoz még egy indokot Végh Edvárd arra, hogy ők miért nem tekinthetők kamupártnak. Továbbá nem vettek még fel soha állami támogatást, nem is terveznek ilyet tenni, ahogy a 2018-as országgyűlési választáson sem indultak – Nem értünk egyet a választási rendszerrel, emiatt szaporodtak el a kamupártok. Arra a felvetésünkre, hogy mi értelme a jelenlétünknek, Végh közölte, hogy elsődlegesen fel akarnak kerülni a politikai térképre. Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy listát tudjanak állítani. – Mikropárt vagyunk, nem építünk légvárakat – válaszolja arra a kérdésünkre, hogy milyen eredménnyel lenne elégedett a májusi voksoláson. Végh Edvárdot kérdeztük a választási matematikáról is. Nem gondolja, hogy rajtuk múlna a végeredmény, röhejes felvetés véleménye szerint, hogy ők megosztanák az ellenzéki szavazókat.