Feloldották a zárást a BAH-csomópontnál

Publikálás dátuma
2019.04.10. 08:15
A környék kiürítését végző rendőrök csöngetnek be egy házba a fővárosi Hegyalja úton
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A gyújtószerkezetet sikeresen felrobbantották. Megindulhat a forgalom, a lakók pedig visszatérhetnek otthonaikba.
Második világháborús robbanótesteket hatástalanítottak szerdán Budapest XII. kerületében, a BAH-csomópontnál. A gyújtószerkezetet sikeresen felrobbantották, és megtörtént az utcák feloldása. A forgalom megindulhat, a lakók visszatérhetnek a lakóhelyükre – közölte szerda délben a fővárosi kormányhivatal.  Egyedül a Csörsz utca marad lezárva, ahol a robbanótestek elszállítása zajlik. A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje korábban az MTI-vel tudatta, hogy az 50 és a 100 kilogrammos bombából is sikerült kiszerelni a gyújtószerkezetet. A 100 kilós bombáét a helyszínen semmisítették meg, mert az nincs szállítható állapotban.      A kiürítés 2600 lakót és több mint 4000 dolgozót érintett. A hatóságoknak az I., a XI. és a XII. kerület területén több száz lakást, valamint irodaházakat, hoteleket, vendéglátóhelyeket kellett kiüríteniük. A XI. és XII. kerületieknek a MOM Kulturális Központ, az I. kerületieknek pedig a budavári közterület-felügyelet ügyfélszolgálati irodája lett a befogadóhely. A XII. kerületi Koltai Jenő Sportcentrum területén zajló építkezés során több, különböző típusú második világháborús robbanószerkezetet találtak. A hatástalanítást célzó művelet idejére mintegy fél kilométeres körben kiürítették a városrészt. A lezárás részleteiről itt írtunk bővebben.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Facebook-oldalán közölte, hogy – mivel megnyitották a BAH csomópont környékét – a közeli utcák is ismét járhatóak, a BKK-járatok (a 17-es és a 61-es villamos, illetve a 8E, a 110, a 112, a 139, a 140, a 140A, a 142 és a 212-es autóbusz) pedig az eredeti, illetve a teljes útvonalon közlekednek.
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 12:39

Ködös hátterű pártok is küzdenek brüsszeli mandátumokért

Publikálás dátuma
2019.04.10. 08:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ismerethiány vagy politikai zavarkeltés - leginkább erre a két tényezőre vezethető vissza, hogy miért indulnak kamuszervezetek az EP-választáson. Kampánytámogatás ugyanis nem jár.
Elsőre úgy tűnik, hogy egy igazi cégtemetőbe jegyezték be a tavaly alakult, majd most az európai parlamenti választásokon induló Európai Független-Centrum pártot: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által valósnak elfogadott szervezet székhelye ugyanis egy olyan belvárosi ingatlan, amely hivatalosan több mint ezer vállalkozásnak ad otthont. Miután becsöngetünk, tisztázódik a rejtély: már a kaputelefonon keresztül elmondják, hogy valójában egy székhelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozás működik a Parlamenthez közeli, első emeleti lakásban. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ilyenkor átveszik a cégeknek – illetve a pártnak – érkező leveleket, értesítéseket. Pontosabban az Európai Független-Centrum pártét már nem: a székhelyszolgáltató cégnél megtudjuk: a párt nem fizette a szolgáltatási díjat, így már szerződést bontottak vele. Noha az induló pártoknak érvényes székhellyel kell rendelkezniük – korábban az NVI az ezzel kapcsolatos bürokratikus bizonytalanságok miatt nem volt hajlandó egy ideig elfogadni a Momentum Mozgalom indulását – az Európai Független-Centrum Párt ma is az indulók között szerepel az NVI listáján.
- Nem kamupártról van szó, hanem bébipártról - szögezte le a telefonban érdeklődésünkre a párt elnöke Tóth P. Gábor, majd írásban kéri kérdéseinket. A sűrűn kivastagított és aláhúzott nagybetűkkel írt, egészében idézhetetlen válaszából annyi azért kiderül, hogy szerinte elengedő tagjuk van az EP-választásra. Azt ugyanakkor nem tudjuk meg, hogy két év alatt miért nem készítettek még egy honlapot sem. A párt ugyanis jelenleg csak Facebook-oldallal rendelkezik, amit lapzártánkkor 35-en kedveltek, azaz a pártalapításhoz szükséges 10 főnél alig többen lájkolták.
Ugyanakkor nem az Európai Független-Centrum Párt az egyetlen különös politikai szerveződés, amely egyelőre az ismeretlenségével próbál kitűnni európai szinten. Lapzártánkig ugyanis 25 pártot vettek nyilvántartásba az EP-választásokra (a Magyar Gazdaság Párt esetében a döntés még nem jogerős, a párt vezetői ugyanis csak hétfőn regisztrálták a szervezetet), ám ezek közül legalább egy tucat kicsi, ismeretlen vagy zavaros hátterű párt található, többnek még egy működő honlapja sincsen. A kamupártok szaporodása azért is különös, mert az országgyűlési szavazással szemben az EP-voksoláson nem jár közpénzes kampánytámogatás.
Ennek következtében nehezen érthető, mi motiválja az esélytelen kispártokat vagy a kamuformációkat abban, hogy megmérettessék magukat. Az egyik lehetséges magyarázat az ismerethiány lehet, legalábbis Vadai Mihály, az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt elnökének válasza alapján. A pártot 2016-ban alapították, ám korábban nem indultak az országgyűlési választáson, mert nem voltak elegen. - Csak azért, hogy bukjunk, azért nem indulunk - fogalmazott a pártelnök, aki azt is megjegyezte, hogy ezúttal azért állnak csatasorba, mert úgy tudja: a törvény szerint ha egy párt két egymást követő választáson nem állít jelöltet, akkor törlik a pártok nyilvántartásból. A valóságban viszont az elnök által említett szabály csak az országgyűlési választásokra vonatkozik, azaz az európai parlamenti voksolástól való távolmaradásnak nincs következménye. - Aztán a sors mutatja, hogy merre, tovább - válaszolta Vadai Mihály a párt későbbi elképzeléseit firtató kérdésünkre. Az Egységes Magyar Nemzeti Néppártnak egyébként legalább van honlapja, címlapjukon egy mezopotámiai piramis és előtte álló szoborcsoport fogadja az érdeklődőket, amely a felirat szerint a „magyarok őskirályát, Nimródot és családját ábrázolja”.
Különös szereplőnek számít a 2017-ben Kecskeméten alapított "Platón párt", amely önbevallása szerint "politikai innovációt" hajtott végre azzal, hogy nem közpénzből kampányol. Tény: a beszámolójukból kiderül, hogy tavaly 120 ezer forint folyt be tagdíjakból, ám végül 100 ezer forint mínusszal zárták az évet. Reketyei Szilvia elnök közzétett videójában elmondja, hogy a párt az önkormányzati választáson nem indul, ám az európai parlamentin igen. Az indok: az EU nem megfelelően képviseli az emberek érdekeit, mert "a multiknak adott adókedvezmény fejében eltűri a lengyel és a magyar önkényuralmat". A pártelnök szerint a közszereplőknek valamiféle „erénygaranciát” kell vállalniuk, ám hogy ez pontosan mi takar, azt nem fejtette ki.
Ismeretlen szereplő a Nyíregyháza külterületén, 2016-ban bejegyzett Roma Szociáldemokrata Párt is, amely jelenleg nem rendelkezik saját honlappal. Miután a párt egyelőre beszámolót sem nyújtott be, így nem tudni, hogy mennyi pénzből és milyen sikerrel gazdálkodik.
Másfél hónapja, februárban jegyezték be a Békés megyei Kevermesre a "Tea Pártot", amely szintén indul majd az EP választáson. Bemutatkozó szövegükből az is kiderült, hogy  "különböző mértékben" támogatják "az adózás elleni ellenállást", valamint hogy "ragaszkodnak Magyarország alkotmányának eredetista értelmezéséhez". Nem kezdő versenyző viszont a 2007-ben bejegyzett és a tavalyi választásokon ringbe szállt "Választók Szövetsége a Reformokért" nevű szervezet. Az ötödik kerületben, a Semmelweis utcában bejegyzett pártnak sincs működő honlapja, ám a párt alapítója, Baldauf Aladár gyakori szereplő volt a hírekben: 2010-ben kamugyanús pártokat jegyzett, majd 2014-ben az azóta lelkes Fidesz támogatóvá szegődött Fásy Ádámot indította volna miniszterelnöknek. Az Átlátszó Oktatás 2015-ös cikke szerint ráadásul Baldauf Floridában egy bungaló-szerű épületbe bejegyzett kamuegyetem képzéseit árulta borsos összegekért.   

Fizetett ügynökök és mikropártok

Elbizonytalanítani a választópolgárokat – Tóth Zoltán választási szakértő szerint ez a lényege a kamupártoknak. - Azok az emberek, akik a kamupártokat vezetik, nem mások, mint fideszes fizetett ügynökök. A nagy pártok ugyanis kapnak állami támogatást – főleg a Fidesz –, nekik telik az ilyen dolgokra Tóth Zoltán szerint. Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e olyan mikropártok, amelyeknek nem mérhető a támogatottsága, mégsem tekinthetők átverésnek, Tóth azt mondta, léteznek ilyenek, ő is ismer párat. – Egyedüli harcosnak szoktam őket jellemezni, a létezésük nem tesz kárt, kevesen vannak és nem áskálódnak – vélekedett a szakértő. Tóth szerint egy valódi kamupárt indulása viszont egyértelműen csak rosszindulatból történhet.

„Nehéz úgy kamupártnak lenni, hogy nem kapunk érte pénzt”

Ha ez egy kamupárt lenne, akkor nagyon bután csináljuk – mondta lapunknak Végh Edvárd, a 2015-ben létre jött Demokraták Pártja elnöke. Meg lehet nézni – fűzte hozzá – a honlapunkat, a közleményeinket és egyértelművé válik, hogy valós politikai tevékenységet folytatunk. Érdemes megemlíteni, hogy a Demokraták Pártja székhelye egy fővárosi címre van bejegyezve. Végh tájékoztatása szerint azért egy lakóházból működnek, mert nincs pénzük irodára. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora tagsággal működnek, a pártelnök csak annyit mondott: „van tagságunk, kicsi, de szorgalmasan dolgozunk.” – Leginkább a Fideszt támadjuk, az ellenzék pártjait nem – hoz még egy indokot Végh Edvárd arra, hogy ők miért nem tekinthetők kamupártnak. Továbbá nem vettek még fel soha állami támogatást, nem is terveznek ilyet tenni, ahogy a 2018-as országgyűlési választáson sem indultak – Nem értünk egyet a választási rendszerrel, emiatt szaporodtak el a kamupártok. Arra a felvetésünkre, hogy mi értelme a jelenlétünknek, Végh közölte, hogy elsődlegesen fel akarnak kerülni a politikai térképre. Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy listát tudjanak állítani. – Mikropárt vagyunk, nem építünk légvárakat – válaszolja arra a kérdésünkre, hogy milyen eredménnyel lenne elégedett a májusi voksoláson. Végh Edvárdot kérdeztük a választási matematikáról is. Nem gondolja, hogy rajtuk múlna a végeredmény, röhejes felvetés véleménye szerint, hogy ők megosztanák az ellenzéki szavazókat.

"Félelemkeltés és hazugságok terjesztése - ez a Fidesz tudománya"

Publikálás dátuma
2019.04.10. 06:45

Fotó: Mathieu Cugnot / EP
Orbán Viktor helyett már Európához fordulnak a magyarok, mert a saját kormányukban nem bíznak - mondta a Népszavának Guy Verhofstadt.
- Orbán már megint előhúzta a migrációs kártyát, az egyetlen érvet, amivel évek óta dobálózik. Félelemkeltés és hazugságok terjesztése - ez a Fidesz tudománya, ám ennek semmi köze nincs a választók valódi problémáihoz - nyilatkozta lapunknak Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő múlt pénteki kampánynyitó beszédéről. A belga politikus szerint a magyarokat inkább a demokrácia és a jogállam elleni támadások, a közigazgatást romboló korrupció, az egészségügy szörnyű helyzete és a környezet állapota aggasztják. A válaszokért pedig egyre inkább Európához fordulnak, mert a saját kormányukban nem bíznak - hangsúlyozta. Ska Keller, a parlamenti Zöldek társelnöke úgy látja, Orbán Viktor arra használja az európai választásokat, hogy a külföldiek ellen uszítson és éket verjen Magyarország és Európa közé. - Május végén választanunk kell a remény, az emberség és a gyűlölet között, az európai egység és a nemzeti elszigeteltség között. Orbán Viktor a rossz oldalon áll - fejtette ki lapunknak a német politikus. Megkérdeztük az Európai Bizottság szóvivőjét, Margaritisz Szkinaszt, kíván-e reagálni arra, hogy a magyar miniszterelnök “ortodox szocialistának” nevezte Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnököt, illetve azt javasolta, hogy vonják el az EU intézményeitől a migráció kezeléséhez szükséges jogköröket. Szkinasz azt mondta, az EB nem kívánja kommentálni a nyilatkozatokat, amelyek az EP kampány keretében hangzanak el. Annyit azonban megjegyzett, hogy az uniós testület az Európai Parlament, valamint az állam- és kormányfők döntéseinek megfelelően végzi a munkáját.
- Orbán Viktor beszédében nagyon ügyesen rámutatott, hogy mi az egyik fontos probléma, ami az Európai Unió lakóit aggasztja. Ugyanakkor azt leegyszerűsítve tálalja és egyértelműen belpolitikai célokra használja fel - mondta lapunknak Eric Maurice, a Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodavezetője. A szakértő szerint nem arról kell vitatkozni, hogy ki van a migráció ellen és ki van mellette, hanem arról, hogy a jelenséget hogyan kell kezelni, szabályozni, mederbe terelni úgy, hogy azzal ne sodorjuk veszélybe a társadalmi kohéziót. Attól, hogy valaki azt mondja, nem kellenek a bevándorlók, a probléma nem fog megoldódni. A magyar miniszterelnök azonban nem kínál megoldási javaslatokat, akárcsak a többi populista, akik az EP-választások után egy frontba akarnak tömörülni. - Salvini és Orbán azt mondja, meg kell gyengíteni az EU intézményeit a nemzetállamok javára. Ebben egyetértenek. De abban már nem, hogyan kéne ezt csinálni - vélekedett Eric Maurice.

Hivatalos meghallgatás vár a magyar kormányra

Az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében a magyarországi jogállam helyzetéről rendezett keddi vitában a francia és a német tárcavezető kezdeményezte, hogy a magyar kormány júniusban hivatalos meghallgatáson válaszoljon a tevékenységével kapcsolatos aggodalmakra. Az Európa-ügyi miniszterek részvételével tartott keddi eszmecserén információink szerint 12 ország képviselője szólalt fel, és többségük felsorakozott a javaslat mögött. Az írásban is lefektetett francia-német közös nyilatkozat súlyos aggályokat fogalmaz meg az alapvető értékek magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban, és úgy ítéli meg, hogy Budapestnek magyarázatot kell adnia a kérdésekre. EU források szerint Varga Judit európai kapcsolatokért felelős államtitkár az ülésen szokatlanul hosszú hozzászólásban igyekezett válaszolni az elhangzott bírálatokra. A kormányok képviselőiből álló Tanácsban tavaly szeptember óta folyik a 7. cikkelyes eljárás Magyarországgal szemben. Eddig kötetlen eszmecserék zajlottak, a meghallgatás a folyamat újabb állomása lehet, ha a huszonnyolcak többsége így dönt a következő hetekben.