Kásler Miklós jelezte: jön az úthengerrel és nem érdekli semmi

Publikálás dátuma
2019.04.10. 15:43

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Magyar Kórházszövetség kongresszusának résztvevői abban bíztak, hogy megtudnak valamit a készülő változások részleteiről, de csak azt hallhatták, hogy nem érdemes ágálni ellene.
 Az egészségügy átalakítására készül, és ha ez érdeksérelemmel is jár, nem érdemes ágálni ellene, mert amit eltervezett, végig viszi – üzent határozottan és egyértelműen Kásler Miklós miniszter szerda délután a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXI. kongresszusát Egerben a hallgatóságának. A teremben ülő kórházi vezetők, akik eredetileg arra számítottak, valamit megtudnak a készülő változások részleteiről, csendben hallgatták végig a tárca vezetőjét. Kásler Miklós hozzátette azt is, hogy kilenc hónappal ezelőtt kapott lehetőséget, hogy cselekedhessen. A magyar nemzet, a betegek az egészségügy megújítását várják, és ezt most a kormány támogatja - közölte. Megjegyezte: a kormány csupán az eszközöket és a finanszírozást tudja biztosítani az ellátáshoz, azonban az egyénnek kell élnie a lehetőségekkel, hogy testi és lelki egészségben éljen. Ezért is törekszenek arra, hogy egy új egészségkultúra alakuljon ki. Annál több, mint ami a tárca ágazat megújító programjáról eddig is ismert volt a sajtóból, most sem hangzott el. A Népszava korábban írt arról, hogy egész napos, tematikus ülést tart a kormány április 17-én az egészségügyről. A cél az, hogy szülessen döntés az ágazat aktuális kérdéseiben, így például az Egészséges Budapest Program (EBP) finanszírozásához szükséges összegről, a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéhez szükséges forrásokról. Valamint ezen az ülésen tárgyalnak Kásler Miklós szakminiszter népegészségügyi csomagjának sorsáról, valamint a Versenyképességi Tanács által koordinált reform programok, az MNB és a Pénzügyminisztérium egészségügyet érintő javaslatairól. A hivatalos megnyitó előtt, még délelőtt lezajlott a Magyar Kórházszövetség tisztújító közgyűlése, ezen a szervezet új elnökének Ficzere Andreát, az Uzsoki kórház főigazgatóját választották meg. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.12. 18:58

A rendőrség elutasította a nyomozást a Junckert támadó plakátok ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.10. 14:04

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szél Bernadett panaszt tesz a döntés ellen, és betekintést kér a nyomozás irataiba.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még február végén tett feljelentést a kormány plakátjai miatt, melyeken Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerepelt, mellettük pedig az a felirat állt: „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” Szél szerint a plakátok semmilyen közérdekű dologról nem tájékoztatják a polgárokat, csak a kormányzó Fidesz politikai érdekeit szolgálják. Hogy a a plakátoknak van-e konkrét, szükséges és célszerű tájékoztatási funkciója, azért fontos, mert a magyar törvények szerint politikai reklámokat csak kampányidőszakban lehet futtatni. A rendőrség elutasította Szél feljelentését a plakátok miatt, szerintük ugyanis hiányzik a bűncselekmény gyanúja - írja a 444.
„Láthatóan nem akarják, hogy a kormány számára roppant kínosan elsült plakátkampány továbbra is téma legyen a nyilvánosság számára, gyorsan le akarják zárni az egészet”

– mondta Szél Bernadett.

Két dolgot vetett fel, egyrészt hogy hivatali visszaélés, másrészt hogy hűtlen kezelés történt. Szerinte a kormánypártok jogtalan előnyhöz jutottak a plakátokkal és kár érte az államot a kampányra költött pénzzel, miközben az állampolgárokat valójában semmiről sem informálták. Az elutasító határozatból úgy tűnik, hogy a rendőség semmilyen iratot nem kért be a kampányokat szervező Rogán-minisztériumból, onnan senkit sem hallgattak meg, Szél szerint így komolytalan a nyomozás.
„A rendőrségnek kutya kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy tájékoztató kampányról van-e szó, ugyanis ezen áll vagy bukik az, hogy jogszerűen kampányolt-e a kormány. A kormány nemcsak tiltott pártkampányt folytatott közpénzből, de durván sértette a pártok közti esélyegyenlőséget is“

– jelentette ki.

Szél a 444-nek azt mondta, hogy panaszt tesz a rendőrség döntése ellen, és betekintést kér a nyomozás irataiba. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 14:17

Nem szakad bele Trócsányi a rászorulók kárpótlásába, pedig lejárt a határidő, amit a kormány kapott

Publikálás dátuma
2019.04.10. 13:40
Képünk illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A rokkantnyugdíjak alkotmányellenes megvonásáról kérdezték az igazságügyi minisztert, de még csak nem is az ő embere válaszolt. A megoldásra adott határidőt már rég túllépte a kormány, és nem is akarnak sietni.
Március végéig kellett volna rendezni a rokkantnyugdíjasok helyzetét, eddig adott haladékot az Alkotmánybíróság, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek helyzetéről szóló, alkotmányellenes szabályozást. 
 Lapunk is írt róla, hogy a kormány bizonyítottan alkotmányellenesen vont el pénzt a rászorulókról, azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett 2012-től bevezették az ellátási formát, és az érintettek valós fizikai állapota helyett százalékszámítással döntötték el, ki mennyi támogatásra jogosult. A módosítástól egy, munkavégzés közben elvesztett végtag sem nőtt vissza, viszont volt, aki korábbi rokkantnyugdíjának felét is elvesztette az új ellátási formával.
A határidő tehát lejárt, de a szabadságharcos Orbán-kormányt nem olyan fából faragták, hogy mindenféle bírói testületek kényét-kedvét keresse

– ez derül ki az MSZP-elnök Tóth Bertalan levelezéséből is. A szocialista politikus Trócsányi László igazságügyi minisztertől, a jogharmonizáció felelősétől szerette volna megtudni, mikor történik végre változás az ügyben, mikor szolgáltatnak igazságot több tízezer embernek.

Majd valaki válaszol

A levélváltásbók kiderül, Trócsányi már azzal sem fárad, hogy saját államtitkárát (Völner Pált) bízza meg válaszadással, Tóth Bertalan kérdéseire ugyanis Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára reagált. Ennél is fontosabb azonban, hogy egyértelművé vált: még mindig nem történt érdemi előrelépés a rokkantnyugdíjasok kárpótlásában – sőt, egyhamar nem is várható ilyen.
Rétvári már bemelegítésként is hatalmas csúsztatással kezd, azzal, hogy az ellátórendszer módosítása nem volt alaptörvény-ellenes: csakhogy az Alkotmánybíróság sem magát a módosítást, hanem annak módját tartotta alkotmánysértőnek. Az Ab egyenesen kimondta, az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, hogy több ezer vagy akár tízezer rászoruló ellátását úgy bírálták felül, hogy nem nézték meg, ténylegesen javult-e a helyzetük. 
Az EMMI államtitkára tanáros stílusban fejtegeti, hogy „a fizikai állapotváltozás visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató és megvalósítható megoldás születhet.”
Vagyis a rokkantnyugdíj-rendszer megszüntetéséről hasra ütéssel döntő kormány számára hirtelen fontos lett, hogy minden kárpótlásra szorulót nagyon alaposan megvizsgáljanak, bár korábban ránézésre vették el tőlük állami támogatásuk felét, akár 40-50 ezer forintot is.

Jogállam - ha ők is akarják

Ráadásul a kárpótlást adott esetben már csak az örökösök kaphatják meg. Ha az Ab felszólítása ellenére tényleg csak akkor változtatnak az alkotmányellenes helyzeten, amikor minden rászoruló helyzetét tisztázták, még hónapokat, de akár éveket is várnunk kell a tényleges kárpótlásra. A témában szintén megszólaló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai pedig csak növelik a kételyeket: „... ha és amennyiben a felülvizsgálat megállapítása során elkövetett hibákat jogalkotással kell kijavítani és elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez az interpretációja helyes, akkor a kormány azt meg fogja tenni."  Ha és amennyiben, ha elfogadom  - fogalmaz feltételes módban kormány egy olyan ügyben, amiben a legfelsőbb bírói testület mondta ki az alkotmányellenességet, és adott nem opcionális határidőt; ennyit a jogállamiságról.
Az ügyet, ha lehet, csak még büdösebbé teszi, hogy Trócsányi László a Fidesz EP-listavezetője: az az ember tehát, akit a kormánypárt elsőként küldene Strasbourgba, és aki az unió legfontosabb testületébe vágyik. Trócsányi ehhez képest nem reagál, amikor Emberi Jogok Európai Egyezményére figyelmeztetik, nem foglalkozik különösebben az Ab által szabott határidővel sem. Tárcája pedig hasonló passzivitással figyeli a hazai devizahitelesek élet-halál harcát is, bár az Európai Unió Bírósága egy precedens értékű ügy – a lakossági fogyasztókra terhelt árfolyamkockázat – kapcsán már kimondta, devizahiteles szerződéseket meg kell semmisíteni, ha azok nem teljesíthetőek egy tisztességtelen szerződési feltétel nélkül.   
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 16:20