A rendőrség elutasította a nyomozást a Junckert támadó plakátok ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.10. 14:04

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szél Bernadett panaszt tesz a döntés ellen, és betekintést kér a nyomozás irataiba.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még február végén tett feljelentést a kormány plakátjai miatt, melyeken Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerepelt, mellettük pedig az a felirat állt: „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” Szél szerint a plakátok semmilyen közérdekű dologról nem tájékoztatják a polgárokat, csak a kormányzó Fidesz politikai érdekeit szolgálják. Hogy a a plakátoknak van-e konkrét, szükséges és célszerű tájékoztatási funkciója, azért fontos, mert a magyar törvények szerint politikai reklámokat csak kampányidőszakban lehet futtatni. A rendőrség elutasította Szél feljelentését a plakátok miatt, szerintük ugyanis hiányzik a bűncselekmény gyanúja - írja a 444.
„Láthatóan nem akarják, hogy a kormány számára roppant kínosan elsült plakátkampány továbbra is téma legyen a nyilvánosság számára, gyorsan le akarják zárni az egészet”

– mondta Szél Bernadett.

Két dolgot vetett fel, egyrészt hogy hivatali visszaélés, másrészt hogy hűtlen kezelés történt. Szerinte a kormánypártok jogtalan előnyhöz jutottak a plakátokkal és kár érte az államot a kampányra költött pénzzel, miközben az állampolgárokat valójában semmiről sem informálták. Az elutasító határozatból úgy tűnik, hogy a rendőség semmilyen iratot nem kért be a kampányokat szervező Rogán-minisztériumból, onnan senkit sem hallgattak meg, Szél szerint így komolytalan a nyomozás.
„A rendőrségnek kutya kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy tájékoztató kampányról van-e szó, ugyanis ezen áll vagy bukik az, hogy jogszerűen kampányolt-e a kormány. A kormány nemcsak tiltott pártkampányt folytatott közpénzből, de durván sértette a pártok közti esélyegyenlőséget is“

– jelentette ki.

Szél a 444-nek azt mondta, hogy panaszt tesz a rendőrség döntése ellen, és betekintést kér a nyomozás irataiba. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 14:17

Nem szakad bele Trócsányi a rászorulók kárpótlásába, pedig lejárt a határidő, amit a kormány kapott

Publikálás dátuma
2019.04.10. 13:40
Képünk illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A rokkantnyugdíjak alkotmányellenes megvonásáról kérdezték az igazságügyi minisztert, de még csak nem is az ő embere válaszolt. A megoldásra adott határidőt már rég túllépte a kormány, és nem is akarnak sietni.
Március végéig kellett volna rendezni a rokkantnyugdíjasok helyzetét, eddig adott haladékot az Alkotmánybíróság, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek helyzetéről szóló, alkotmányellenes szabályozást. 
 Lapunk is írt róla, hogy a kormány bizonyítottan alkotmányellenesen vont el pénzt a rászorulókról, azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett 2012-től bevezették az ellátási formát, és az érintettek valós fizikai állapota helyett százalékszámítással döntötték el, ki mennyi támogatásra jogosult. A módosítástól egy, munkavégzés közben elvesztett végtag sem nőtt vissza, viszont volt, aki korábbi rokkantnyugdíjának felét is elvesztette az új ellátási formával.
A határidő tehát lejárt, de a szabadságharcos Orbán-kormányt nem olyan fából faragták, hogy mindenféle bírói testületek kényét-kedvét keresse

– ez derül ki az MSZP-elnök Tóth Bertalan levelezéséből is. A szocialista politikus Trócsányi László igazságügyi minisztertől, a jogharmonizáció felelősétől szerette volna megtudni, mikor történik végre változás az ügyben, mikor szolgáltatnak igazságot több tízezer embernek.

Majd valaki válaszol

A levélváltásbók kiderül, Trócsányi már azzal sem fárad, hogy saját államtitkárát (Völner Pált) bízza meg válaszadással, Tóth Bertalan kérdéseire ugyanis Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára reagált. Ennél is fontosabb azonban, hogy egyértelművé vált: még mindig nem történt érdemi előrelépés a rokkantnyugdíjasok kárpótlásában – sőt, egyhamar nem is várható ilyen.
Rétvári már bemelegítésként is hatalmas csúsztatással kezd, azzal, hogy az ellátórendszer módosítása nem volt alaptörvény-ellenes: csakhogy az Alkotmánybíróság sem magát a módosítást, hanem annak módját tartotta alkotmánysértőnek. Az Ab egyenesen kimondta, az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, hogy több ezer vagy akár tízezer rászoruló ellátását úgy bírálták felül, hogy nem nézték meg, ténylegesen javult-e a helyzetük. 
Az EMMI államtitkára tanáros stílusban fejtegeti, hogy „a fizikai állapotváltozás visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató és megvalósítható megoldás születhet.”
Vagyis a rokkantnyugdíj-rendszer megszüntetéséről hasra ütéssel döntő kormány számára hirtelen fontos lett, hogy minden kárpótlásra szorulót nagyon alaposan megvizsgáljanak, bár korábban ránézésre vették el tőlük állami támogatásuk felét, akár 40-50 ezer forintot is.

Jogállam - ha ők is akarják

Ráadásul a kárpótlást adott esetben már csak az örökösök kaphatják meg. Ha az Ab felszólítása ellenére tényleg csak akkor változtatnak az alkotmányellenes helyzeten, amikor minden rászoruló helyzetét tisztázták, még hónapokat, de akár éveket is várnunk kell a tényleges kárpótlásra. A témában szintén megszólaló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai pedig csak növelik a kételyeket: „... ha és amennyiben a felülvizsgálat megállapítása során elkövetett hibákat jogalkotással kell kijavítani és elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez az interpretációja helyes, akkor a kormány azt meg fogja tenni."  Ha és amennyiben, ha elfogadom  - fogalmaz feltételes módban kormány egy olyan ügyben, amiben a legfelsőbb bírói testület mondta ki az alkotmányellenességet, és adott nem opcionális határidőt; ennyit a jogállamiságról.
Az ügyet, ha lehet, csak még büdösebbé teszi, hogy Trócsányi László a Fidesz EP-listavezetője: az az ember tehát, akit a kormánypárt elsőként küldene Strasbourgba, és aki az unió legfontosabb testületébe vágyik. Trócsányi ehhez képest nem reagál, amikor Emberi Jogok Európai Egyezményére figyelmeztetik, nem foglalkozik különösebben az Ab által szabott határidővel sem. Tárcája pedig hasonló passzivitással figyeli a hazai devizahitelesek élet-halál harcát is, bár az Európai Unió Bírósága egy precedens értékű ügy – a lakossági fogyasztókra terhelt árfolyamkockázat – kapcsán már kimondta, devizahiteles szerződéseket meg kell semmisíteni, ha azok nem teljesíthetőek egy tisztességtelen szerződési feltétel nélkül.   
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 16:20

Kúria: Bayernek fizetnie kell, nem nevezheti gecinek Vonát

Publikálás dátuma
2019.04.10. 13:33

Fotó: Népszava
A „szarkupac” és a „geci” elnevezés nem politikai vita része, hanem öncélú gyalázkodás – állapította meg a háromtagú testület. A fideszes Bayernek bocsánatot is kell kérnie a Jobbik korábbi elnökétől.
Szerdán ítéletet hirdetett a Kúria Vona Gábor és Bayer Zsolt személyiségi jog megsértése miatt indított ügyében. A bíróság helybenhagyta a másodfokú, jogerős ítéletet, amely szerint a kormánypárti publicistának 300 ezer forint sérelemdíj (plusz perköltség) megfizetése mellett nyilvánosan bocsánatot kell kérnie a Jobbik korábbi elnökétől, akit 2016 decemberében a blogján gecinek és szarnak nevezett. A döntés ellen fellebbezésnek és további felülvizsgálatnak nincs helye – írja az esetről beszámoló Index.  Az ügyben eljáró tanács (tagjai: Baka András tanácselnök, Pataki Árpád bírói előadó, valamint Kovács Zsuzsanna bíró) szerint az „öncélú gyalázkodás és megalázás” nem élvezi a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos védelmet. A döntés ismertetésekor Baka elmondta, hogy 
külföldön is vannak kemény hangvételű politikai viták, de példátlan a magyar közbeszéd szintje, ahol valaki gecinek, szarnak nevezi vitapartnerét

Érvelése szerint bizonyos rétegeken kívül ezeknek a kifejezéseknek a használata nem elfogadható személyekre, Bayernek pedig meghatározó szerepe lehet a közbeszéd szintjének emelésében vagy züllesztésében. Az ítélőtábla másodfokú, most helybenhagyott ítélete szerint a sértés és lealázás szándéka még közszereplővel szemben sem megengedett. Az pedig, hogy mások is illetnek ilyen kifejezésekkel embereket, még nem teszi jogszerűvé Bayer magatartását.  

A G-nap után belefér, nem?

A publicista ügyvédje a másodfokú ítélet után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, azt kérve, hogy helyezzék hatályon kívül az ítéletet. Bayerék három állításra építették érvelésüket: • a G-nap óta (ekkor nevezte Simicska Lajos gecinek Orbán Viktor miniszterelnököt) a geci kifejezés szállóigévé vált a politikai közbeszédben, a bíróságok pedig nem hagyhatják figyelmen kívül a közbeszéd aktuális szintjét; • ellenzéki pártok és tüntetők O1G feliratú transzparensekkel vonulnak az utcán, az CEU-s tüntetéseken pedig Áder Jánost is bajszos szarnak nevezték; • Bayer a geci és szar kifejezésekkel nem dehumanizálni akarta Vonát, hanem a politikáját illette kritikával. Összességében Bayerék szerint a sérelmezett kifejezések elvesztették eredeti jelentésüket, és többletjelentéssel bírnak, ezért nem lehet szó arról, hogy a publicista emberi minőségében akarta volna megalázni a politikust. Azt is kifogásolták, hogy Vonáék szerint a blogbejegyzés miatt sérelem érte a politikust. Mint Bayer ügyvédje mondta: „Nehezen tudom elképzelni, hogy a bejegyzés álmatlan éjszakákat okozott volna a miniszterelnök-jelöltnek.” 
A Kúriát azonban nem hatotta meg a védő érvelése, Bayernek fizetnie kell. 

Orbánt védve gyalázkodott

Az Index a döntés kapcsán felidézi az előzményeket is: a 2016. októberi kvótanépszavazás után Vona lemondásra szólította fel Orbánt egy Facebook-bejegyzésben. Vona akkor arról írt, hogy érvénytelen népszavazás után David Cameron, brit és Matteo Renzi, olasz kormányfő is lemondott a hazájában. Bayer – az 5-ös számú fideszes párttagkönyv büszke tulajdonosa – erre válaszul nevezte gecinek és szarkupacnak a politikust. A Fővárosi Törvényszék első fokon Vonának adott igazat 2017 nyarán. Eszerint a politikusnak a geci minősítést el kell viselnie, a szarkupac azonban már nem fért bele. A másodfokú ítélet annyiban változtatott, hogy a geci kifejezés sem megengedhető.  A publicista 2018. január végén közzétett egy bocsánatkérést a blogján. „Vona! Bocsánatot kérek tőled! Őszintén! Ugyanis a geci és a szar a te esetedben a valóság jelentős elferdítése, pozitív irányba! Bocsásd meg nekem, hogy egy tétova pillanatomban túlértékeltelek!” – írta Bayer.  
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 14:21