Föld alatti Trianon-emlékhelyet építenek a Parlamentnél jó ötmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.04.11 06:00

Talajszint alatt hozzák létre a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét, hogy ne zavarja a Parlament látványát. Nagy Imre szobrát nem fogják felavatni a Jászai Mari téren.
Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk – erősítette meg Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunk információját, hogy az Alkotmány utcába szánt trianoni emlékművet (Nemzeti Összetartozás Emlékhelye) a földfelszín alatt hozzák létre. A projekt előkészítése előrehaladott állapotban van, a kivitelező kiválasztása zajlik. A helyszíni munkálatok várhatóan még április hónapban megkezdődnek – tájékoztatott Wachsler. Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni. Wachsler emlékeztetett rá, hogy az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezése és a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kialakítása is az általa vezetett nonprofit zrt. feladata. Ami a projekt várható költségét illeti, „cégünk a Steindl Imre Program harmadik ütemével kapcsolatos további döntések meghozataláról szóló” kormányhatározat alapján a kivitelezési munkálatok ellátása és finanszírozása érdekében az Országgyűlés Hivatalától bruttó 5 milliárd 80 millió forintos vissza nem térítendő költségvetési támogatást kapott – közölte Wachsler Tamás. Az összeg áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel együtt értendő. (A vonatkozó kormányhatározatból az is kiderül, hogy az Agrárminisztérium épülete alatt megvalósítandó mélygarázs előkészítésére tavaly csaknem 400 millió forintot különítettek el – a szerk.) Ismeretes, hogy – szintén a Steindl Imre Program keretében – átalakítják a Kossuth tér mellett lévő Vértanúk terét. A tiltakozások ellenére elszállították onnan Nagy Imre szobrát, amit majd a Jászai Mari téren állítanak fel. A Vértanúk terére visszakerül a Horthy-korszakban emelt, a „vörösterror áldozataira” emlékeztető emlékmű. A Vértanúk tere rekonstrukcióját a kivitelező a tervek szerinti ütemben végzi – állapította meg kérdésünkre Wachsler Tamás. A Vértanúk emlékműve szoboralakjainak hiteles rekonstrukcióját Elek Imre szobrászművész készíti. A beruházás magában foglalja a Jászai Mari tér részleges, a Nagy Imre-szobor felállításával kapcsolatos rekonstrukcióját, valamint a Vértanúk emlékműve rekonstrukcióját is – a figurális szoboralakok kivételével. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. minderre bruttó 3 milliárd 175 millió forintot kapott. A Nagy Imre-szobor felújítása az alkotó, Varga Tamás irányításával jól halad – számolt be lapunknak Wachsler Tamás. A szobrászművész az emlékművet övező térrész kialakításában is részt vesz annak érdekében, hogy a szobor művészi koncepciója maradéktalanul érvényesülhessen az új helyszínen – tette hozzá. A Jászai Mari téren a bontás már befejeződött, most a burkolási munkák következnek, és a kertészek is hamarosan megkezdik a növényzet megújítását – folytatta a vezérigazgató. Az átépítés után a Jászai Mari tér kerekesszékkel is megközelíthető lesz a Duna-part felől, továbbá az északi és déli térrész között is akadálymentes lesz a kapcsolat a Margit híd alagútján keresztül – hangsúlyozta Wachsler. A kivitelezés idén június elején fejeződik be, június 16-ig a Nagy Imre-szobrot is felállítják. Kérdésünkre, hogy az új helyszínen ki adja majd át a mártír miniszterelnök emlékművét, Wachsler Tamás közölte: „avatóünnepséget nem tervezünk”.
Frissítve: 2019.04.11 06:00

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35