Föld alatti Trianon-emlékhelyet építenek a Parlamentnél jó ötmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:00

Talajszint alatt hozzák létre a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét, hogy ne zavarja a Parlament látványát. Nagy Imre szobrát nem fogják felavatni a Jászai Mari téren.
Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk – erősítette meg Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunk információját, hogy az Alkotmány utcába szánt trianoni emlékművet (Nemzeti Összetartozás Emlékhelye) a földfelszín alatt hozzák létre. A projekt előkészítése előrehaladott állapotban van, a kivitelező kiválasztása zajlik. A helyszíni munkálatok várhatóan még április hónapban megkezdődnek – tájékoztatott Wachsler. Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni. Wachsler emlékeztetett rá, hogy az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezése és a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kialakítása is az általa vezetett nonprofit zrt. feladata. Ami a projekt várható költségét illeti, „cégünk a Steindl Imre Program harmadik ütemével kapcsolatos további döntések meghozataláról szóló” kormányhatározat alapján a kivitelezési munkálatok ellátása és finanszírozása érdekében az Országgyűlés Hivatalától bruttó 5 milliárd 80 millió forintos vissza nem térítendő költségvetési támogatást kapott – közölte Wachsler Tamás. Az összeg áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel együtt értendő. (A vonatkozó kormányhatározatból az is kiderül, hogy az Agrárminisztérium épülete alatt megvalósítandó mélygarázs előkészítésére tavaly csaknem 400 millió forintot különítettek el – a szerk.) Ismeretes, hogy – szintén a Steindl Imre Program keretében – átalakítják a Kossuth tér mellett lévő Vértanúk terét. A tiltakozások ellenére elszállították onnan Nagy Imre szobrát, amit majd a Jászai Mari téren állítanak fel. A Vértanúk terére visszakerül a Horthy-korszakban emelt, a „vörösterror áldozataira” emlékeztető emlékmű. A Vértanúk tere rekonstrukcióját a kivitelező a tervek szerinti ütemben végzi – állapította meg kérdésünkre Wachsler Tamás. A Vértanúk emlékműve szoboralakjainak hiteles rekonstrukcióját Elek Imre szobrászművész készíti. A beruházás magában foglalja a Jászai Mari tér részleges, a Nagy Imre-szobor felállításával kapcsolatos rekonstrukcióját, valamint a Vértanúk emlékműve rekonstrukcióját is – a figurális szoboralakok kivételével. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. minderre bruttó 3 milliárd 175 millió forintot kapott. A Nagy Imre-szobor felújítása az alkotó, Varga Tamás irányításával jól halad – számolt be lapunknak Wachsler Tamás. A szobrászművész az emlékművet övező térrész kialakításában is részt vesz annak érdekében, hogy a szobor művészi koncepciója maradéktalanul érvényesülhessen az új helyszínen – tette hozzá. A Jászai Mari téren a bontás már befejeződött, most a burkolási munkák következnek, és a kertészek is hamarosan megkezdik a növényzet megújítását – folytatta a vezérigazgató. Az átépítés után a Jászai Mari tér kerekesszékkel is megközelíthető lesz a Duna-part felől, továbbá az északi és déli térrész között is akadálymentes lesz a kapcsolat a Margit híd alagútján keresztül – hangsúlyozta Wachsler. A kivitelezés idén június elején fejeződik be, június 16-ig a Nagy Imre-szobrot is felállítják. Kérdésünkre, hogy az új helyszínen ki adja majd át a mártír miniszterelnök emlékművét, Wachsler Tamás közölte: „avatóünnepséget nem tervezünk”.
Szerző

Hajléktalanotthont ígértek, mégis munkásszálló épülhet Újpesten

Publikálás dátuma
2019.04.10. 21:55
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A profilváltással az ára is egymilliárd forinttal megugrott.
Szerdán jelent meg az a kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amiben Orbán Viktor elrendeli, hogy a budapesti IV. kerületben, a Árpád út 124–126. szám alatti ingatlanon munkásszállás kerüljön kialakításra, szúrta ki a 444.hu. A határozat 1,3 milliárd forintot különít el az idei költségvetésből a szálló tervezésére és kivitelezésére.
Ám már tavaly novemberben eljutott egy olyan minisztériumi előterjesztés a hvg-hez, ami szerint a kormányhatározatban megjelölt helyen, vagyis a korábbi Árpád Úti Kórház területén egy 150 férőhelyes új központot hoznának létre a tartós ápolásra szoruló hajléktalan emberek számára. (Ez volt az az előterjesztés is, melyben arról volt szó, a budapesti aluljárók lezárásával kívánja a kormány és a főváros a túlzsúfolt és alulfinanszírozott intézményrendszerbe kényszeríteni az utcán élőket.)
A hajléktalanotthon kapcsán milliárdokról még nem volt szó; a lap akkor arról írt, hogy a beruházás teljes becsült költsége 270,9 millió forint lenne, az otthon fenntartása pedig évente 97,7 millió forintba kerülne.
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 21:59

Meghalt Oláh Éva, "a magyar gyermekgyógyászat utazó nagykövete"

Publikálás dátuma
2019.04.10. 21:02

Fotó: Shutterstock
Az orvosprofesszor munkáját többek közt a Schöpf-Merei Emlékéremmel, Debrecen Pro Urbe díjával és a Semmelweis díjjal is elmerték, de már orvossá is kitüntetéssel avatták.
Életének 76. évében elhunyt Oláh Éva professzor, a gyermekgyógyászat kiemelkedő alakja, a Debreceni Egyetem (DE) gyermekgyógyászati klinikájának volt igazgatója - közölte a DE sajtóirodája szerdán. Oláh Éva 1968-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol "Sub auspiciis rei publicae popularis" kitüntetéssel avatták orvosdoktorrá. Ugyanabban az évben nevezték ki a gyermekklinikára, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozott.
1972-ben csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 1980-ban humángenetikából szerzett szakorvosi képesítést. Tudományos munkája elsősorban az utóbbihoz kötődött, ezen belül a daganatkutatás, az onkogenetika irányába haladt, amelyre alapozva alapította meg 1973-ban a klinikai genetikai laboratóriumot. Oláh Évát 1992-ben egyetemi tanárrá és a gyermekklinika igazgatójává nevezték ki. Tizenöt éven keresztül, 2007-ig irányította a klinika oktató-, kutató- és betegellátó munkáját, majd a klinikai genetikai központ szakmai igazgatójaként végezte tevékenységét egészen 70 éves koráig.
Szakmai munkája, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a klinikai genetika művelése mellett számos tankönyvet írt, aktívan szervezte a graduális és a posztgraduális képzéseket, a tudományos diákkör meghatározó vezető egyénisége volt, irányításával számos díjazott pályamunka és előadás készült. Hallgatói Pro Scientia érmeket kaptak, vezetésével kandidátusi és PhD-értekezések születtek.
Oláh professzor elnöke volt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának, a Magyar Humángenetika Társaságnak, aktív részese volt számos európai gyermekgyógyászati és humángenetikai társaságnak, a világ minden pontján képviselte a magyar és az európai gyermekorvosokat, számos tanulmányt készített az európai gyermekellátásról, melynek eredményeit európai és világkongresszusokon ismertette. Az egyetem közleménye szerint a magyar gyermekgyógyászat utazó nagykövete volt. Kitüntetései és elismerései méltatták életútját, amelyek közül legbüszkébb a hallgatók által ötször is neki adományozott Az év oktatója címre volt. 2003-ban lett az általános orvostudományi kar kiváló oktatója, majd 2004-ben vette át a Went István Emlékérmet a kísérletes orvostudomány területén elért magas szintű tudományos eredményei elismeréseként.
Egyebek mellett megkapta a Schöpf-Merei Emlékérmet, Debrecen Pro Urbe díját, a Semmelweis díjat és Berettyóújfalu díszpolgára is lett. Oláh nyugdíjba vonulása után is, professor emeritaként aktívan részt vett az egyetem életében. A professzori klub elnökeként nagymértékben hozzájárult a Debreceni Egyetem kulturális életéhez, irányításával a professzori klub rendszeres tudományos és kulturális események központjává vált.
Oláh Éva professzort a Debreceni Egyetem, az általános orvostudományi kar és a klinikai központ saját halottjának tekinti.
Témák
meghalt