Nemzetközi diák-ENSZ konferenciát rendeznek az Eötvös József Gimnáziumban

Publikálás dátuma
2019.04.12. 10:25

Globális problémákra keresnek megoldásokat a jövő potenciális vezetői
14 ország több mint 300 diákja keresi a választ a jelen és a jövő globális kihívásaira április 11–16. között a Budapest International Model United Nations (BIMUN) diák-ENSZ konferenciáján az V. kerületi Eötvös József Gimnázium. A BIMUN célja, hogy a középiskolás diákok az ENSZ szakosodott szerveinek működését modellezve vitázzanak korunk fontos kérdéseinek széles köréről, a biztonságpolitikától kezdve a környezetvédelmen át a mezőgazdaságig. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a következő generáció globális problémákról gondolkodjon, tanuljon, beszéljen – és hallassa hangját, a szakbizottságokban elfogadott megoldástervezeteket ugyanis a szervezőcsoportnak lehetősége van eljuttatni a valódi ENSZ-be is. Nemcsak ebben egyedülálló konferencia a BIMUN, hanem abban is, hogy minimális tanári segítséget leszámítva, a teljes eseményt az Eötvös József Gimnázium 30 fős diákcsoportja szervezi. Ebben az évben a következő 14 országból érkeznek diákok a BIMUN-ra: Egyiptom, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Irán, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország Spanyolország, Szenegál, Szlovákia, Szlovénia, Törökország. Az angol nyelven folyó diákkonferencia érdekessége, hogy a delegáltak nem saját hazájuk, hanem egy másik ország álláspontját, érdekeit hivatottak képviselni az üléseken, logikai, retorikai és érzelmi érvekkel.  
Szerző

Több postán már vonatjegyet is lehet venni

Publikálás dátuma
2019.04.12. 09:20
Bicikli helyett triciklit kapnak
Fotó: Népszava
Áprilistól 17 postán árulnak menetjegyet, később kiterjeszthetik az értékesítést.
Áprilistól tesztjelleggel 17 postán is lehet vasúti menetjegyet vásárolni – olvasható a MÁV honlapján. Mint írják, a debreceni 20. számú (Malompark) postán idén januártól már elkezdte a Magyar Posta a jegyek értékesítését. A két társaság megállapodása szerint áprilistól további 16 postán elérhető a szolgáltatás: a teszt ideje alatt Debrecen mellett Budapesten négy postán, Győrben két postán, valamint Hajmáskéren, Jászapátiban, Martfűn, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Szeghalmon, Szendrőn, Tabon, valamint Veszprémben egy-egy postán vásárolhatnak vasúti menetjegyet az ügyfelek. A postai ügyintézők teljes körű képzést és oktatást kaptak a vasúti jegykiadásról, de szükség esetén telefonon is kérhetnek segítséget a MÁV-START szakembereitől. A postákon bizonyos funkciókra, így a megvásárolt jegyek visszatérítésére, cseréjére és nemzetközi vasúti jegyek vásárlására nincs lehetőség. Ha a 17 postán bevezetett vonatjegy-értékesítés kedvező fogadtatásra talál, a kiértékelést követően, a tapasztalatok ismeretében a két állami vállalat további postákra is kiterjesztheti a vasúti menetjegyek értékesítését.
Szerző
Témák
vonatjegy posta MÁV

„Ne csak a pénzről, a betegekről is essék szó”

Publikálás dátuma
2019.04.12. 07:30

Fotó: Lakos Gábor
Árnyaltabban kellene vizsgálnia a kórházakat az Állami Számvevőszéknek – jegyezte meg a testület legutóbbi jelentése kapcsán Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke.
A kórházszövetség eddig jobbára hallgatott, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy a tárca bírálta az intézményeket és azok vezetését. Nem volt ez másként a legutóbbi ÁSZ-jelentés esetén sem, amelyben több kórház gazdálkodását kifogásolták. Lesz változás?
Szeretnénk ritmust váltani, az eseményeknek nemcsak szemlélői, hanem proaktív, konstruktív szereplőivé válni. És jó lenne például elérni a számvevőknél, vizsgálják kicsit árnyaltabban a kórházakat, hogy egyértelműen kiderüljön, mi az, ami rendszerhiba és mi az, ami a menedzsment felelőssége. A mostani jelentés, ami évekkel korábbi vizsgálatok eredményeit összegzi, jól jelzi, hogy mindkettő fellelhető a rendszerben. A vezetők felelősségét viszont akkor lehet majd vizsgálni, ha a rendszerszintű problémákat elkülönítettük. Mindemellett arra is szükség lenne, hogy a kórházak feladatait, működtetését illetően betartható és számon kérhető jogszabályok szülessenek. Abban is egészen biztos vagyok, hogy a gazdálkodáson és finanszírozáson sem lehet javítani addig, amíg nem tudjuk pontosan, mi, mennyibe kerül. Azaz hány munkaóra, vagy mekkora gyógyítási költségre van szükség egy-egy feladat teljesítéséhez.

Az ÁSZ-vizsgálatnak lehet bármiféle haszna, vagy azt csak politikai boszorkányüldözésnek, megfélemlítésnek élik meg?  Van olyan része a bírálatuknak, ami olyannyira segítséget jelentett, hogy már változtak is bizonyos folyamatok. És akadnak olyan elemei is a jelentésnek, amelyek rendszerhibákat kérnek számon az intézményen. Van, hogy akármennyire is igyekszik a kórház, bizonyos dolgokat nem tud nem megtenni. Mondana konkrétumokat?
Egészen biztosan javult a fegyelem a számlák, az írott belső szabályzatok kezelésében. De az előirányzat szűkösségéből, az intézmény pénzügyi korlátaiból adódó problémák menedzselésére nincs túl nagy mozgástér. Mit lát a kórházszövetség abból a finanszírozásfejlesztésből, amit a tárca olyannyira ígérgetett eddig? Még semmit. De azzal, hogy a szövetség éléről most leköszönt Svébis Mihály még a múlt héten aláírta Kásler Miklós miniszter úrral az együttműködési szándéknyilatkozatot, hatékonyabbá válhat az egyeztetés a kormányzattal. Ez a dokumentum számomra garancia arra, hogy még a döntés előtt lesz alkalmunk a készülő jogszabályokat formálni, véleményezni. Miről szól ez a megállapodás? Sokak szerint ezzel a kormány csak tovább korlátozza a kórházszövetség nyilvános megszólalásainak a lehetőségét. Nem, nem erről szól, hanem arról, hogy a tárca számít a Magyar Kórházszövetség tapasztalataira, és a jövőben megkérdeznek minket a kórházakat érintő változásokkal kapcsolatban. Az is benne van, hogy szólunk, ha magunk észlelünk valamilyen problémát, amely megoldásához politikai döntésekre lenne szükség. Ezt eddig is megtehették. Valóban, de most, azzal, hogy a megállapodás létrejött, lett egy dokumentált, formalizált kerete az egyeztetéseknek.
  Miken kellene a legsürgősebben változtatni? Mind nagyobb probléma a szakemberhiány. A jelenség arra kényszeríti a vezetőket, hogy a piacról béreljenek orvosokat, ápolókat, vagy akár teljes műtéti teameket. Ez így jóval többe kerül, mintha a feladatokat közalkalmazottak végeznék. Mindez nagyon megterheli a kórházak gazdálkodását, eladósítja az intézményeket. Egyebek mellett ezért is megkerülhetetlen a finanszírozás reformja, a kórházakat sújtó ellátási kvóták újragondolása, az ellátásokért járó díjakban meghatározott költségelemek kiigazítása. Nagyon fontos lenne az ellátórendszer szerkezetét a lakosság megbetegedési mutatóihoz, szükségleteihez igazítani: az aktív, az ápolási, a rehabilitációs és a hospice ágyak arányán változtatni. Amikor ma véget ér valakinek a kórházi kezelése, nincs olyan hely, ahol a lábadozása idejére a saját állapotának megfelelő gondoskodást, ápolást vagy más személyes segítséget kaphatna, ezért jobb híján ezek a betegek maradnak a kórházakban, miközben mindenki tudja, nem ez leghatékonyabb módja a felépülésüknek. Hasonló a probléma a daganatos betegek esetében is. Fontos lenne megvalósítani azt, hogy amikor már elfogytak a gyógyítás lehetőségei, akkor a kórházi ápolás kiváltható legyen a lehető legjobb életminőséget biztosító hospice ellátással.

Van annak valami üzenete, hogy egy nő került a Magyar Kórházszövetség élére?
Ezen még nem gondolkoztam el, ugyanakkor hiszem, hogy egy nő képes finom üzeneteket is közvetíteni, nagyobb empátiára érzékenyíteni, és ügyelni arra, hogy a kórházak működtetésével kapcsolatos ügyekben ne csak a pénzről, hanem a betegekről is essék szó.

Névjegy

Ficzere Andrea, Uzsoki Utcai Kórház Semmelweis Egyetem Oktató Kórházának 51 éves főigazgatója. Reumatológus-neurológus szakorvos, három éve a Magyar Kórházszövetség alelnöke. Ő a második nő, akit elnökké választott a grémium.

Szerző