Nagyhatalmi marakodás Líbia fölött - Franciaország az egész EU ellenében a lázadó tábornok mellé állt

Publikálás dátuma
2019.04.13. 10:00

Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
Oroszország és Franciaország egy platformon az ügyben.
Több mint egy hete már, hogy a Líbia keleti részét uraló Halifa Haftár tábornok offenzívát indított Tripoli ellen. Eddig különösebb eredmények és nagyobb összecsapások nélkül: csapatait megállították a főváros határában, a harcokban az ENSZ becslései szerint eddig nagyjából 56-an veszítették életüket, néhány százan fogságba estek és több mint nyolcezren menekültek el otthonaikból. Miközben Európa-kapujában vérfürdő készül, a nemzetközi közösség jobbára csak dörgedelmes figyelmeztetéseket fogalmaz meg. A minap például Angela Merkel beszélt telefonon Fájez esz-Szarrádzzsal, a nemzetközileg elismert líbiai kormány miniszterelnökével, és felszólította Haftárt a támadás beszüntetésére. A német kancellár jobban tette volna, ha inkább magával a tábornokkal beszél, szövetségese, Emmanuel Macron francia elnök biztosan megadta volna a telefonszámát. Franciaország ugyanis ebben a konfliktusban az Európai Unió kakukktojása és Haftár mögött áll. Hogy ez pontosan miben merül ki, azt nem tudni, hivatalosan a francia különleges egységek a szélsőségesek elleni harcot támogatják. Nem csak a terepen, de Brüsszelben is: sokat emlegetett egység ide vagy oda, Párizs állítólag azt a közös uniós állásfoglalást is megfúrta, amelyben a tábornok támadását ítélték volna el. „Ha gazdasági érdekek állnak a líbiai káosz mögött, ha Franciaország blokkolta az európai béketerveket, ha ez mind igaz, nem fogok félreállni és csak bámulni!” - figyelmeztetett Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes. Kifakadása duplán is indokolt. Egyrészt Líbiában közel egymillió migráns él, és félő, ha ismét elszabadul a pokol, újabb menekülthullám indul útnak, amelynek a legfőbb elszenvedője a közeli Olaszország lenne. Másrészt a befolyásért az észak-afrikai országban a franciák és olaszok régóta vetélkednek (Líbia olasz gyarmat volt, majd a II. világháború után rövid ideig az angolok és franciák osztották fel egymást közt), a líbiai olajmezők főként olasz és francia tulajdonban vannak. Ha nem is annyira szem előtt, de Líbiában ott vannak persze a „nagyok” is. A mozgósítás hírére a nemzetközi egységkormány mögött álló Egyesült Államok közölte, kivonja kis létszámú csapatait a fővárosból, és nyugalomra szólított fel. Mondani sem kell, az ellentétes oldalt segíti Oroszország, Moszkva pénzzel, fegyverrel segíti Haftárt, aki Egyiptomot és az Egyesült Arab Emírségeket is maga mögött tudhatja. A háború 2011-es kirobbanásakor egyébként a magyar képviselet volt az egyik utolsó, amely távozott, majd 2017-ben az elsők között tértünk vissza Tripoliba. Lapunk próbálta elérni a nagykövetséget és kerestük a Külügyminisztériumot is, de egyik helyről sem kaptunk választ arra, biztonságban vannak-e magyar diplomaták, mire számítanak, és mi a magyar álláspont a konfliktusban.
Szerző

Az argentín diktatúra összes iratának titkosítását feloldotta Washington

Publikálás dátuma
2019.04.13. 09:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
2000-ben ígérték meg az amerikai segítséggel fenntartott diktatúra iratanyagának átadását. A dokumentumok nagy része már 2016-ban Argentínába került.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken közleményben jelentette be, hogy feloldotta az argentin katonai diktatúrára vonatkozó összes dokumentum titkosságát. A dokumentumokat a washingtoni Országos Levéltárban ünnepély keretében nyújtották át German Garavano argentin igazságügyi miniszternek. Most összesen 5600 dokumentumról van szó. Barack Obama akkori amerikai elnök már 2016-ban 50 ezer oldalnyi dokumentumot átadott Buenos Airesnek.
A dél-amerikai ország katonai diktatúrájának időszakára vonatkozó dokumentumok átadását 2000-ben ígérte meg az Egyesült Államok a Mayo-tér anyái és nagyanyái nevű szervezetnek, mely Buenos Aires egyik teréről kapta a nevét: az utolsó argentin diktatúra időszakában, 1976 és 1983 között ott tartottak békés, néma tüntetést az eltűntek anyái és nagyanyái. Ebben az időszakban ezrével hurcoltak és kínoztak meg embereket, és több tízezer az eltűntek száma, akiket családtagjaik el sem temethettek.
Washington annak idején Argentínában - és Chilében is - támogatta a katonai diktatúrákat, hogy megakadályozza Kuba és az akkori Szovjetunió támogatását élvező baloldali erők térfoglalását.

2017-ben Argentínában a katonai diktatúra 29 egykori katonatisztjét életfogytig tartó börtönre ítélték az 1976 és 1983 között elkövetett emberiesség elleni bűntettekért.

Trump "végtelen bevándorlóval" büntené a demokratákat

Publikálás dátuma
2019.04.13. 09:41
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Megerősítette a sajtóhírt az amerikai elnök, mi szerint a bevándorló-ellenes törvényeinek ellent tartó városokba szállíttathatja az illegális határátlépőket.
Donald Trump amerikai elnök állítása szerint szabadon bocsátaná, azaz az Egyesült Államok úgynevezett menedékvárosaiba küldené az eddig fogva tartott illegális határátlépőket.
Menedékvárosoknak (sanctuary city) nevezik az Egyesült Államokban azokat a kis- és nagyvárosokat - köztük például San Franciscót, Chicagót, vagy New Yorkot -, amelyek nem hajlandóak a Trump-adminisztráció bevándorlás-ellenes törvényeit fenntartások nélkül betartatni illetve nem működnek együtt a szövetségi rendfenntartó erőkkel. Céljuk ezzel, hogy a bevándorlók ne rekedjenek kívül az igazságszolgáltatás hatókörén - ha bűntény áldozataivá lesznek, legyen lehetőségük a rendőrséghez fordulni -, gyerekeiket integrálhassa a társadalom, és ne szakítsák szét családjaikat erőszakkal a hatóságok.
"Tudván, hogy a demokraták tartózkodnak attól, hogy megváltoztassák nagyon is veszélyes bevándorlási törvényeinket, valóban nagyon komolyan fontolóra vettük az illegális migránsok menedékvárosokban történő elhelyezését" - írta Twitter-bejegyzésében Trump. A bejegyzéssel az elnök egyébként a The Washington Post csütörtöki cikkére reagált, amelyben a lap meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva írt erről a lehetőségről, de hozzátette, hogy ez csupán javaslatként merült fel, és végül elvetették.
Trump ugyanakkor azt állítja, hogy a javaslatot korántsem vetették el.

Egy újabb Twitter-bejegyzésben pedig "végtelen számú" illegális migráns letelepítését ígérte a menedékvárosoknak.
Sajtójelentések szerint az amerikai-mexikói határon jelenleg kaotikus a helyzet, és az amerikai határőrizeti szervek a helyzet rosszabbodására számítanak. Trumpnak hála, már 6000 katona is állomásozik a déli határon, és az elnök pénteken azt ígérte, további csapatokat küld oda. A washingtoni egészségügyi minisztérium a héten arra kérte fel a védelmi minisztériumot, hogy jelöljön meg katonai létesítményeket, ahol elhelyezhetnek mintegy ötezer olyan gyermeket, aki kísérő nélkül lépte át a határt.