Reményeink szerint már az idén startol a magyar SMOG műhold, és valódi mérésekkel fogja gazdagítani az emberiséget. A magyar űrhajós kérdése sokkal nehezebb, mondta a 24.hu-nak adott interjújában Ferencz Orsolya.
Az Európai Űrügynökségnél elvileg nyitott a verseny, bárki küldhet kiképzésre embert, azonban sok-sok szempontot figyelembe kell venni, mire egyáltalán a gyakorlatig el is juthat egy űrhajósjelölt, magyarázta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Aki hiszi, hogy Magyarország még időben szállt bele ebbe az űripari versenybe, sőt igazából ki sem szállt, 70 éve benne van, és a magyar szakembergárda nagyon jónak mondható világviszonylatban is.
Magyarország az Európai Unión belül egy közepes, világviszonylatban kis országnak tekinthető, így Ferencz Orsolya szerint a legfontosabb az űripar és a kutatóhelyek megerősítése - a kozmosz militarizációjában Magyarország nem vesz részt. Inkább továbberősíti eddigi sikertörténeteit.
"Mindig a dozimetriával kezdem a felsorolást, mert ehhez kapcsolódnak a legsikeresebb eszközsorozataink, mint a Pille vagy a Matrjoska. De nemcsak az űrállomáson lévő dózismérésről beszélünk, erre épülnek műholdas sugárzásmérők is. A másik ilyen állandó dicsőségünk a fedélzeti adatgyűjtés, számítógépes és fedélzeti elektronika, illetve a tápegységgyártás, kommunikáció, fontosak a hullámméréseink, és az anyagtudományok is. Utóbbiak annyira, hogy például a Sentinel műholdcsaládhoz szerkezeti elemeket szállít be magyar cég. Az űrélettanban is nagyon komoly eredményeink vannak", magyarázta a miniszteri biztos.
Aki már azon dolgozik, hogy általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolában valamely természettudományos képzéshez vagy konkrét tantárgyhoz hozzá tudják kapcsolni a tanárok a témát, valamint hogy legyen a kezükben egy olyan segédanyag, amiből dolgozni tudnak. És erősen bízik benne, hogy az űrkutatás felpörgetésével a természettudományos általános műveltséget is jó lenne növelni, aminek szükségességét a laposföld-mozgalomnál is jól lehet látni.
