Köszönőviszonyban sincs a hivatalos átlagkereset a valósággal - mindenki a másikra mutogat, nehogy kiderüljön mennyi igazából az annyi

Publikálás dátuma
2019.04.15. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Jóval alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél, de ennek elismerése nem vetne jó fényt a kormányra. A KSH hiányos adóbevallásokra hivatkozik, az adóhivatal hallgat.
Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon. Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért. Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat. A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb válllakozások adatait is tartalmazza. Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem. A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta. Tovább dolgoznak „a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán” – írták közleményükben. Furcsának találtuk azonban, hogy éppen az öt fő alatti cégek járulékbevallásai lennének hibásak, ezért rákérdeztünk. De jól értettük, hiszen a KSH lapunknak küldött válasza szerint: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Azt is közölték, hogy „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése minden esetben hosszabb előkészítő folyamatot igényel. A keresetstatisztikai adatok esetében ez az előkészítő folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.” Hogy pontosan mennyi időt, azt már nem árulták el. Katona Tamás statisztikust meglepte, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne. Előbbi a papíron bevallott bért mutatná, hiszen való igaz, hogy a kisvállalkozásoknál gyakran minimálbérre jelentik be a dolgozókat, a fizetés többi részét pedig zsebbe kapják. De még ezt a „fekete” fizetést beleszámolva is 25 százalékkal alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél – véli az egyetemi tanár. Megjegyezte: a KSH magyarázata meglehetősen furcsa, hiszen a hivatal már három éve készíti elő az új adatbázisra történő áttérést, az alkalmazotti létszámadatokat már tavaly óta ez alapján is közli. A vállalkozásoknak pedig már 2006 áprilisa óta elektronikus úton kell havonta eleget tenniük járulékbevallási kötelezettségüknek. Ezek minősége – az esetleges hibák vagy hiányosságok száma – pedig nem függ az adott cég dolgozói létszámától. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból. Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel. Kerestük ezzel kapcsolatban a NAV-ot is, hogy megtudjuk, milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, ám több mint egy hét alatt nem sikerült azt eljuttatniuk lapunkhoz.  

Titkolóznak és hallgatnak

A Policy Agenda (PA) szerette volna kutatni az új kereseti adatbázist, ám erre nem kaptak engedélyt. Korábban a mediánbérek kiszámításához szükséges adatokat szintén csak hosszas huzavona után – a lapunkban megjelent cikkek hatására és pénzért – bocsátotta a MASZSZ és a PA  rendelkezésére a Pénzügyminisztérium. A PA most a 2017-es, éves személyi jövedelemadó bevallások alapján is végzett számításokat. Az összes, munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az öt fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul akkor is. Ez 25 százalékos különbség, vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor januárra nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki. Ezt persze nehéz volna megmagyaráznia a kormánynak, és a közeledő európai parlamenti választások miatti kampányban nem mutatnának jól a korábbinál jóval alacsonyabb kereseti adatok. A kérdést ezért úgy tűnik, inkább jegelik. Feltehetőleg ennek köszönhetően nem kaptunk választ a KSH-tól azon kérdésünkre sem: reálisnak tartják-e a fenti számításokat.

Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 09:15

2025-ig jön a fővárosi dugódíj

Publikálás dátuma
2019.04.15. 00:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
2021 és 2025 között 3,3 milliárd forintból megvalósul a dugódíj – idézi a Budapesti Mobilitási Tervből az Index.hu. Tarlós István főpolgármester már 2015-ben pontos terveket vázolt a dugódíjra. Eszerint első lépcsőben a főváros teljes közigazgatási területére egy 5 ezer forintos Budapest-matricát vezetnének be. A második lépcsőben a belvárosi „városmagba” egy külön díjjal lehetne belépni. Habár a dugódíj kivetését a főváros a 4-es metró megépítése fejében vállalta az EU felé, a Fidesz-KDNP jogszabályban tiltotta be a bevezetést. A dugódíj amúgy már 2015 előtt is felmerült, ám azok rendre elvéreztek a kulisszák mögötti egyeztetések során. Az LMP ugyanakkor visszatérően követeli a kivetését.   Az Index az alábbi, további terveket azonosította az anyagban: - az 1-es villamosvonal meghosszabbítása az Etele térig - az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése - a fogaskerekű vasút (60-as villamos) rekonstrukciója és fejlesztése - a 3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója - a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése - MÁV-Start motorvonat-beszerzés, a Budapest–Hatvan-vasútvonal korszerűsítése - budapesti trolibusz-járműprojekt - a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése - P+R parkolók építése - M2 gyorsforgalmi út - a VI. kerületi Podmaniczky utca rekonstrukciója (Bajcsy Zsilinszky út – Teréz körút között) - a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása - a Széchenyi Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása - a Blaha Lujza tér közterületi megújítása, a Széna tér és az Orczy tér felújítása - a Hungária krt. – Könyves K. krt. kerékpáros infrastruktúra korszerűsítése az EuroVelo6 és EuroVelo14 nemzetközi kerékpárútvonalak fejlesztése - az autómegosztási (carsharing) rendszer szabályozásának megvalósítása - a Petőfi híd felújítása - integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása - az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása - városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése - a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és Szegedi úti felüljáró megépítése - az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) járműfejlesztése - belvárosi áruátrakó pontok kialakítása, környezetbarát „last mile” áruszállítás - átfogó city-logisztikai szabályozás megvalósítása - a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása - a Nagy Lajos király útja fejlesztése - a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra-beruházások - a budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése - a közbringa-rendszer továbbfejlesztése - a Szilas-patak menti kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése - a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy) - a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása: 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója - műegyetemi villamosvonal kialakítása a Kopaszi-gát területének közlekedési fejlesztésére a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig - a körvasút menti körút kiépítése II. szakasz (M3 autópálya – Üllői út közötti szakasz) - csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása - körvasút menti körút kiépítése III. szakasz (Üllői út – Soroksári út között) - a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata, gyalogos-kerékpáros lehetőségekkel - az M2 metróvonal és a H8 gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása – gödöllői ág - az M3 metróvonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig - az M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása - az újpalotai villamosvonal megépítése.
Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 18:28

Egyre zavarosabb gázhelyzet - horvátot nem veszünk, a román partokon a szemünk

Publikálás dátuma
2019.04.14. 19:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Magyarország akkor vásárolná meg a Krk szigeten tervezett, tengeren szállított úgynevezett cseppfolyósgáz- (lng-) lefejtő negyedét, ha annak tarifája versenyképes lenne – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek dubrovniki csúcstalálkozóján tárgyalásokat folytatott a horvát féllel. Bár az üzem léte Magyarország stratégiai érdeke, a versenyképes árat „teljes bizonyossággal most még nem látjuk”, illetve erre horvát részről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg". Eszerint Zágráb akkor fogadná el a magyar ajánlatot, ha hazai kereskedők előre lekötnék a terminálban lefejtett gázt. E két esemény összekötését ugyanakkor "Magyarország nem fogadja el", illetve „a jelenleginél drágábban biztos nem veszünk gázt” - szögezte le Szijjártó Péter. Mindezek alapján szakértők szerint az ügyben annyi "előrelépés" történt, hogy a magyar fél tavaly év végétől eltérően már nem ragaszkodik a többségi részesedéshez. A 2021-ben átadni tervezett üzem 234 millió eurós árához az EU és a horvát állam egyaránt 100-100 millió euróval járulna hozzá. Egy háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a horvát INA-t irányító Mol elnök-vezérigazgató határozottan elvetette az lng-terminálba való beszállásuk ötletét. Az új gázforrások elérését maga is nemzetstratégiai fontosságúnak tartaná; az lng-t például más irányú ellátási kiesések pótlására. A horvátok ugyanakkor az Európában megszokottnál lényegesen magasabb szállítási díjat kérnének - igazolta vissza. Az évi 2,6 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas krk-i üzemnél jelentősebb a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett, évi 8 milliárd köbméterrel kecsegtető találat. Ama sajtóinformáció kapcsán, miszerint az EU osztrák kérésre megtiltotta volna, hogy a magyar hatóságok megvétózzák a román gáz Baumgartenbe juttatásához szükséges közvetlen gázvezeték kiépítését, a központi hazai gázvezetékeket üzemeltető FGSZ tulajdonosaként Hernádi kiállt a már kiépült csövek – így a magyar-szlovák-osztrák útvonal – igénybe vétele mellett. Egy új, közvetlen magyar-osztrák cső több százmillió eurós ára miatt az egyéb megoldásoknál mindenképp drágább lenne a rajta keresztül szállított gáz – hangoztatta. Megjegyzendő: bár a hó elején a román kormány az ottani gáztalálat kitermelését fontolgató társaságokra kivetett adóteher enyhítését ígérte, e tárgyban kedvező hír nem érkezett. Változatlanul bizonytalan tehát a román behozatal esélye is. Így, bár Dubrovnikban Szijjártó Péter Teodor Melescanu román külügyminiszterrel is tárgyalt, tárcája erről kiadott, hosszú leírásában gázról egy szó sem esik.
Szerző