Egyre zavarosabb gázhelyzet - horvátot nem veszünk, a román partokon a szemünk

Magyarország akkor vásárolná meg a Krk szigeten tervezett, tengeren szállított úgynevezett cseppfolyósgáz- (lng-) lefejtő negyedét, ha annak tarifája versenyképes lenne – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek dubrovniki csúcstalálkozóján tárgyalásokat folytatott a horvát féllel.

Bár az üzem léte Magyarország stratégiai érdeke, a versenyképes árat „teljes bizonyossággal most még nem látjuk”, illetve erre horvát részről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg". Eszerint Zágráb akkor fogadná el a magyar ajánlatot, ha hazai kereskedők előre lekötnék a terminálban lefejtett gázt. E két esemény összekötését ugyanakkor "Magyarország nem fogadja el", illetve „a jelenleginél drágábban biztos nem veszünk gázt” - szögezte le Szijjártó Péter.

Mindezek alapján szakértők szerint az ügyben annyi "előrelépés" történt, hogy a magyar fél tavaly év végétől eltérően már nem ragaszkodik a többségi részesedéshez. A 2021-ben átadni tervezett üzem 234 millió eurós árához az EU és a horvát állam egyaránt 100-100 millió euróval járulna hozzá.

Egy háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a horvát INA-t irányító Mol elnök-vezérigazgató határozottan elvetette az lng-terminálba való beszállásuk ötletét. Az új gázforrások elérését maga is nemzetstratégiai fontosságúnak tartaná; az lng-t például más irányú ellátási kiesések pótlására. A horvátok ugyanakkor az Európában megszokottnál lényegesen magasabb szállítási díjat kérnének - igazolta vissza.

Az évi 2,6 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas krk-i üzemnél jelentősebb a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett, évi 8 milliárd köbméterrel kecsegtető találat.

Ama sajtóinformáció kapcsán, miszerint az EU osztrák kérésre megtiltotta volna, hogy a magyar hatóságok megvétózzák a román gáz Baumgartenbe juttatásához szükséges közvetlen gázvezeték kiépítését, a központi hazai gázvezetékeket üzemeltető FGSZ tulajdonosaként Hernádi kiállt a már kiépült csövek – így a magyar-szlovák-osztrák útvonal – igénybe vétele mellett. Egy új, közvetlen magyar-osztrák cső több százmillió eurós ára miatt az egyéb megoldásoknál mindenképp drágább lenne a rajta keresztül szállított gáz – hangoztatta.

Megjegyzendő: bár a hó elején a román kormány az ottani gáztalálat kitermelését fontolgató társaságokra kivetett adóteher enyhítését ígérte, e tárgyban kedvező hír nem érkezett. Változatlanul bizonytalan tehát a román behozatal esélye is. Így, bár Dubrovnikban Szijjártó Péter Teodor Melescanu román külügyminiszterrel is tárgyalt, tárcája erről kiadott, hosszú leírásában gázról egy szó sem esik.