Egyre zavarosabb gázhelyzet - horvátot nem veszünk, a román partokon a szemünk

Publikálás dátuma
2019.04.14 19:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Magyarország akkor vásárolná meg a Krk szigeten tervezett, tengeren szállított úgynevezett cseppfolyósgáz- (lng-) lefejtő negyedét, ha annak tarifája versenyképes lenne – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek dubrovniki csúcstalálkozóján tárgyalásokat folytatott a horvát féllel. Bár az üzem léte Magyarország stratégiai érdeke, a versenyképes árat „teljes bizonyossággal most még nem látjuk”, illetve erre horvát részről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg". Eszerint Zágráb akkor fogadná el a magyar ajánlatot, ha hazai kereskedők előre lekötnék a terminálban lefejtett gázt. E két esemény összekötését ugyanakkor "Magyarország nem fogadja el", illetve „a jelenleginél drágábban biztos nem veszünk gázt” - szögezte le Szijjártó Péter. Mindezek alapján szakértők szerint az ügyben annyi "előrelépés" történt, hogy a magyar fél tavaly év végétől eltérően már nem ragaszkodik a többségi részesedéshez. A 2021-ben átadni tervezett üzem 234 millió eurós árához az EU és a horvát állam egyaránt 100-100 millió euróval járulna hozzá. Egy háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a horvát INA-t irányító Mol elnök-vezérigazgató határozottan elvetette az lng-terminálba való beszállásuk ötletét. Az új gázforrások elérését maga is nemzetstratégiai fontosságúnak tartaná; az lng-t például más irányú ellátási kiesések pótlására. A horvátok ugyanakkor az Európában megszokottnál lényegesen magasabb szállítási díjat kérnének - igazolta vissza. Az évi 2,6 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas krk-i üzemnél jelentősebb a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett, évi 8 milliárd köbméterrel kecsegtető találat. Ama sajtóinformáció kapcsán, miszerint az EU osztrák kérésre megtiltotta volna, hogy a magyar hatóságok megvétózzák a román gáz Baumgartenbe juttatásához szükséges közvetlen gázvezeték kiépítését, a központi hazai gázvezetékeket üzemeltető FGSZ tulajdonosaként Hernádi kiállt a már kiépült csövek – így a magyar-szlovák-osztrák útvonal – igénybe vétele mellett. Egy új, közvetlen magyar-osztrák cső több százmillió eurós ára miatt az egyéb megoldásoknál mindenképp drágább lenne a rajta keresztül szállított gáz – hangoztatta. Megjegyzendő: bár a hó elején a román kormány az ottani gáztalálat kitermelését fontolgató társaságokra kivetett adóteher enyhítését ígérte, e tárgyban kedvező hír nem érkezett. Változatlanul bizonytalan tehát a román behozatal esélye is. Így, bár Dubrovnikban Szijjártó Péter Teodor Melescanu román külügyminiszterrel is tárgyalt, tárcája erről kiadott, hosszú leírásában gázról egy szó sem esik.

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző