A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét

Publikálás dátuma
2019.04.15. 15:44

Fotó: Népszava
Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete. Az összbírói értekezlet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázóra, Polgárné Vida Juditra, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is. Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16. 13:10

Kamu határozat: a kormány is belezavarodott a Fót körüli kavarásba

Publikálás dátuma
2019.04.15. 15:29

Fotó: Puffancs / Indafotó - Wikipedia
Az Emmi államtitkárának ötlete sem volt, hogy a fóti Gyermekváros fenntartója miért egy nem létező kormányhatározattal próbálta magyarázni az intézmény bezárását.
Fogalma sincs Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának, miért hivatkozott a bezárásra ítélt fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén Gyermekváros – fenntartója egy nem létező kormányhatározatra az intézmény jövőjével kapcsolatban. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) azt követően kereste Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az Emmi közölte: tíz évre titkosították a gyermekotthon felszámolásának tervét. 

Be kell zárni - hogy miért, az titkos

Szél hétfőn személyesen is találkozott Rétvárival, az államtitkár azonban nem tudott mit mondani az Emmi alatt működő SZGYF kínos válaszlevelére. Azt azonban kijelentette: a tervek titkosítása szerinte jogos. Mindeközben speciális és különleges szükségletű, állami gondozott gyerekek és nevelőik várják a legnagyobb bizonytalanságban május végét – a Gyermekváros felszámolása júniustól kezdődhet. 
- A tanítás június 15-én ér véget, úgy tűnik, még azt sem várják meg, hogy a gyerekek befejezzék az iskolát – mondta Szél. A politikus szerint tűrhetetlen, hogy a kormány már beteg gyerekeken is képes átgázolni céljai eléréséért. Jelen esetben pedig a cél nem más, mint a fóti Károlyi-kastély és a hatalmas kastélypark megszerzése, melynek területén működnek a gyermekközpont létesítményei is, mint például a kis létszámú, családias lakóotthonok. A képviselő emlékeztetett: semmilyen előzetes felmérés nem készült az intézmény bezárásának szükségességéről, eddig sem Rétvári, sem Fülöp Attila szociális államtitkár nem tudott valós szakmai indokot mondani a Gyermekváros bezárása mellett. 
semmilyen előzetes felmérés nem készült az intézmény bezárásának szükségességéről, eddig sem Rétvári, sem Fülöp Attila szociális államtitkár nem tudott valós szakmai indokot mondani a Gyermekváros bezárása mellett.

- Egyértelmű, hogy csak az ingatlanra pályáznak. Ezért vannak zavarban, ha kérdezzük őket – fogalmazott a független képviselő, aki a hétfői találkozón egy 2019-es naptárat is átadott Rétvárinak, amit a fóti gyermekközpont készített.

Levél Rétvárihoz: védje meg a kilakoltatás előtt álló családokat!

Levélben kéri Rétvári Bence államtitkárt A Város Mindenkié (AVM) Csoport és az aHang Platform csapata: védje meg a kilakoltatástól a gyerekes családokat. A levélben – amit az aHang weboldalán bárki elküldhet Rétvárinak – azt írják: a folyamatosan növekvő albérletárak miatt sok magyar dolgozó és családja veszti el lakhatását, április 30-án pedig lejár a kilakoltatási moratórium. Az AVM törvénytervezetet dolgozott ki a gyermekes családok kilakoltatása ellen, ám az Emmi december óta semmit sem lépett. „A szociális bérlakásrendszer kibővítése megoldást jelenthetne a lakhatási gondokkal küzdő családok számára, de olyan presztízsberuházásokra mennek el ellenőrizetlenül milliárdok, mint a Várkert Bazár” - írták. 

Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 15:36

Legyen meg az ő akaratuk: továbbra is a kétharmad mondja meg, mi számít egyháznak

Publikálás dátuma
2019.04.15. 14:34
Semjén Zsolt, egyházügyekért felelős miniszterelnök helyettes és Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába szabták át az alkotmányellenes, uniós jogokat sértő egyháztörvényt, új formájában is teret ad a politikai önkénynek – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Hétfőn lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság A Szabadságjogokért szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.A jogvédő szervezet emlékeztet, égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására. Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét.

Politikusok döntenek hitéleti kérdésekben

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés. A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.
• A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak. • A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek. • Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem. • A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak. • A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.
A TASZ közleménye szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú - nem hitéleti célú - megállapodást.
„Egyháztörvényünk a módosítás után is alkotmányellenes marad, csak új köntösbe öltözteti a jogsértő, diszkriminatív szabályozást, így borítékolhatóak a további perek, a marasztaló ítéletek, és az újabb kártérítési kötelezettségek.”

Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a poltikai önkénynek” - mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
Miközben több, el nem ismert kisegyház az adó egyszázalékokhoz sem fér hozzá, a kormány eközben tejben-vajban füröszti a bevett egyházakat: a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül tavaly is közpénz-tízmilliárdok jutottak hazai és határon túli egyházi beruházásokra, de idén is sikerült 6,3 milliárd forintot biztosítani templomfelújításra vagy ingatlanbevásárlásra, 14 projekt keretében.
Szerző