Hétfőn lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság A Szabadságjogokért szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.A jogvédő szervezet emlékeztet, égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására.
Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét.
Politikusok döntenek hitéleti kérdésekben
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés. A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.
• A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak.
• A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek.
• Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem.
• A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak.
• A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.
A TASZ közleménye szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú - nem hitéleti célú - megállapodást.
Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a poltikai önkénynek” - mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
Miközben több, el nem ismert kisegyház az adó egyszázalékokhoz sem fér hozzá, a kormány eközben tejben-vajban füröszti a bevett egyházakat: a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül tavaly is közpénz-tízmilliárdok jutottak hazai és határon túli egyházi beruházásokra, de idén is sikerült 6,3 milliárd forintot biztosítani templomfelújításra vagy ingatlanbevásárlásra, 14 projekt keretében.
