Legyen meg az ő akaratuk: továbbra is a kétharmad mondja meg, mi számít egyháznak

Publikálás dátuma
2019.04.15. 14:34
Semjén Zsolt, egyházügyekért felelős miniszterelnök helyettes és Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába szabták át az alkotmányellenes, uniós jogokat sértő egyháztörvényt, új formájában is teret ad a politikai önkénynek – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Hétfőn lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság A Szabadságjogokért szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.A jogvédő szervezet emlékeztet, égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására. Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét.

Politikusok döntenek hitéleti kérdésekben

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés. A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.
• A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak. • A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek. • Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem. • A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak. • A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.
A TASZ közleménye szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú - nem hitéleti célú - megállapodást.
„Egyháztörvényünk a módosítás után is alkotmányellenes marad, csak új köntösbe öltözteti a jogsértő, diszkriminatív szabályozást, így borítékolhatóak a további perek, a marasztaló ítéletek, és az újabb kártérítési kötelezettségek.”

Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a poltikai önkénynek” - mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
Miközben több, el nem ismert kisegyház az adó egyszázalékokhoz sem fér hozzá, a kormány eközben tejben-vajban füröszti a bevett egyházakat: a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül tavaly is közpénz-tízmilliárdok jutottak hazai és határon túli egyházi beruházásokra, de idén is sikerült 6,3 milliárd forintot biztosítani templomfelújításra vagy ingatlanbevásárlásra, 14 projekt keretében.
Szerző

Szijjártó most a svéd miniszterelnököt leplezte le és oktatta ki

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:22

Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
Stefan Löfven csökkentené a Magyarországnak jutó EU-támogatásokat.
A svéd miniszterelnök közismerten bevándorláspárti politikus, aki Magyarországra is rá akarja kényszeríteni az illegális bevándorlókat, és meg akarja büntetni a magyarokat, mert nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek Magyarország migrációs politikáját elmarasztaló nyilatkozatára reagálva. A Dagens Nyheter című svéd balliberális országos napilap internetes felületén Stefan Löfven svéd miniszterelnök nyilatkozatában azt mondta: ha valaki nem kész arra, hogy felelősséget vállaljon, akkor annak ára kell, hogy legyen. "Ekkor nem lehet az EU támogatásaiból ugyanolyan módon részesedni, mint ma. Magyarország az egyik olyan tagállam, amely a legtöbbet kapja. És nem tartható, hogy az a tagállam, amely a legtöbb forrásban részesül az EU-tól, azt mondja, hogy nem, mi nem vállalunk felelősséget a migráció tekintetében." Szijjártó Péter a nyilatkozattal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország valódi felelősséget vállal az illegális bevándorlással kapcsolatban, hiszen a magyar kerítések védik Európa nyugati és északi részét is. Az uniós források pedig nem könyöradományok, hanem az uniós megállapodások alapján járnak Magyarországnak, amiért megnyitottuk a piacainkat a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek jelentős profitra tesznek szert Magyarországon - fűzte hozzá.
Szerző

Hatalmi célokat szolgál Orbán kedvenc panelja az emberek fele szerint

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:02

Fotó: AFP
Úgy tűnik, hogy az emberek azt is szeretik az EU-ban, amit a kormány nagyon nem, és a sokat hangoztatott nemzetállami megoldásokban kevesen hisznek.
Amikor Orbán Viktor azt hangoztatja, hogy a magyar érdeket védi Brüsszellel szemben, akkor valójában a saját hatalmi ambícióit szolgálja – így gondolja a magyar választók fele. És csak 34 százalék hiszi, hogy a Brüsszellel szemben megfogalmazott mondatok Magyarország érdekében hangzanak el – erre jutott a Pulzus. (A közvélemény-kutató a Szociális Demokráciáért intézet megbízásából mért.) Azaz az EP-kampány kezdetén úgy tűnik a többség szkeptikus a kormányzati kommunikáció paneljeivel szemben. 
Nem véletlenül: noha az utóbbi időben lazult a magyarok Európa-kötődése, a többség még mindig oda van az EU-ért. A különböző együttműködésekről a lakosság 58-73 százaléka gondolja úgy, hogy előnyös (lásd: ábránkat) Magyarországnak. Két tételt érdemes külön megvizsgálni. Az egyik a munkavállalás: itt a legmarkánsabb az ellenvélemény, hiszen a megkérdezettek majdnem negyede gondolja azt, hogy Magyarország számára ez hátrány. E vélekedés oka kettős - és ellentmondásos. Egyrészt sokan hiszik úgy, hogy az Unió elszívja (többek között a magas jövedelmek lehetőségével) a magyar munkavállalókat, és ennek tudható be a szinte már egész ágazatokat (legyen szó egészségügyről vagy vendéglátásról) bénító munkaerőhiány. Másrészt sokak szerint még mindig nem lehet kellően gyorsan külföldi munkát vállalni, illetve az "odakint" dolgozó magyarok bére elmarad az anyaország-béli munkások járandóságától. A másik említésre méltó adat, hogy bár a kormányzat intenzíven kampányol ellene, az emberek szeretik, ha Magyarország és az EU közösen lép fel a bűnözés ellen - akkor is ha korrupcióról, illetve az uniós pénzek felhasználásáról van szó. Utóbbi kitételt igazolja, hogy az emberek majdnem 60 százaléka az Európai Ügyészségre (mint bűnüldöző szervezetre) is igent mond - holott a kormányzati állítás szerint amennyiben hazánk csatlakozna ehhez az intézményhez, veszítene önállóságából.
Márpedig a jelek szerint egyelőre a "nemzetállami megoldások" egyelőre csak a kisebbség támogatását élvezik - legalábbis napjaink szociális és gazdasági bajait csak az emberek 29 százaléka kezelné "egy ország keretein" belül. 41 százalék viszont úgy véli: az EU erősítése jelentene megoldást az említett bajokra. Megjegyzendő: a feltett kérdések közül ebben a legnagyobb a bizonytalanság, a megkérdezettek 30 százalékának nincs álláspontja a kérdésben (vagy titkolja).
Szerző