Kétmilliárdot kap egy Tiborcz-közeli cég a turisztikai ügynökségtől, ahol Orbán Ráhel tanácsadó

Publikálás dátuma
2019.04.15 17:32
Orbán Ráhel Kötcsén
Fotó: Népszava
Versenytárs nélkül, egyszereplős közbeszerzésen nettó 1,9 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzést nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től az Ész-Ker Zrt. – derült ki ez Európai Unió elektronikus közbeszerzési portálján.  Az ügylet érdekessége, hogy az ügynökségnél komoly szerepe van Orbán Viktor lányának, Orbán Ráhelnek. A nyertes cég pedig Orbán Ráhel férjéhez, Tiborcz Istvánhoz is köthető. A közbeszerzést kiíró Magyar Turisztikai Ügynökségről már korábban megírtuk, hogy Orbán Ráhelnek komoly befolyása van a szervezetre. Azt pedig a HVG írta meg, hogy a Zrt.-nél sorra Orbán Ráhel bizalmasai kerültek vezető posztokra. A társaság vezetője, Guller Zoltán pedig személyesen kérte fel a kormányfő lányát tanácsadónak. A nyertes cég tulajdonosa, Kárpáti Péter akinek korábban, más vállalkozása a még Lázár János vezette Hódmezővásárhelytől kapott megrendeléseket, és a Fidesz-frakciónak is adott közbeszerzési tanácsadásokat. Az Ész-Ker Zrt. korábban a volt Tiborcz-érdekeltség Elios közbeszerzéseinél is közreműködött – olyan tendereknél is, amelyeket az EU csalásellenes hivatala, az OLAF súlyosan problémásnak látott. Kárpáti Péter korábban közös vállalkozásban volt Tiborcz István volt üzlettársával, az Elios társalapító Hamar Endrével.
Nem mellékes az sem, hogy milyen feladatokkal bízzák meg a nyertes céget. A társaság közbeszerzési tanácsokat ad majd a Turisztikai Ügynökségnek a 2018 és 2030 közötti nagyberuházások kapcsán, egyebek mellett a „kikötő és hajóparkok fejlesztésére, Balatoni települések közösségi közlekedésének fejlesztése, kempingfejlesztés megvalósítására” kiírt beszerzéseknél. A felsorolásban több olyan beruházás is szerepel, amelynél Tiborcz István érdekeltségei is megjelentek. Egy ezek közül egy keszthelyi kikötő. Mint arról korábban írtunk, vitatott módon, többek szerint jelentősen áron alul szerzett meg egy kikötőt egy olyan cég, amelyben közvetetten résztulajdonos volt Tiborcz István.
Frissítve: 2019.04.15 18:09

Keverednek a faluprogramok

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Fajátékok készítésével és téglagyártással akarja fellendíteni a kormány a leszakadó falvak gazdaságát, de azt még a fideszes polgármesterek sem tudják, hogy hol.
A kormány egy múlt heti határozatban azzal bízta meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy próbálja összehangolni a Modern Városok és a Magyar Falu Programot azzal az egyelőre becenév nélküli csomaggal, amely 445 település gazdasági fellendítését ígéri. „A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program” tavaly decemberben már szóba került, akkor is kormányhatározat rögzítette, hogy a kiválasztott elmaradott térségekben mire kellene alapozni a helyi gazdaság fellendítését. Olyan ötleteket foglaltak jogszabályba, mint például ahol van meleg víz, ott az üvegházi zöldségtermesztést kell támogatni, vagy hogy az erdővel határos faluban gyártsanak fajátékokat, ahol pedig eddig is sertést tenyésztettek, ott ezt támogatja az állam ezután is. A jogszabály arra is kitér, hogy ahol gyógynövények teremnek, ott ezek termesztését segítik majd, míg agyagos talajon téglagyárakat érdemes felhúzni. 
Az év végi döntés legfurcsább pontja mégis az, amelyben a kormány azt rögzítette, hogy a kiválasztott települések a Magyar Falu Program pályázatainak megkerülésével, egyszerűen bejelentkezéssel vegyenek részt a tervezett útfejlesztésekben. A baj ezzel az, hogy ha a meghirdetett 50 milliárd forintos idei mellékút-fejlesztési tervek egy részét ezek a kiemelt települések lekötik, kevés pénz marad a pályázaton indulóknak. A kérdésről a múlt héten megjelent kormányhatározat még mindig csak a kiválasztás szempontjait közli, de azt nem, hogy a Bácsszentgyörgytől Zebeckéig tartó 1230 falut felsoroló hátrányos, tehát „kedvezményezett” települések listájából mely szerencsések kaphatnak automatikusan pénzeket és melyeknek kell majd pályázni is. A legfontosabb kitétel, hogy hol volt sikeres a közmunkaprogram az utóbbi években. – Konkrétumokat egyelőre nem tudunk a leszakadó térségek felzárkóztatásáról szóló két kormányhatározatról – mondta el lapunknak Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke. Szentkirály polgármestere szerint egyelőre sem az nem világos, mekkora lesz a legszegényebbek felzárkóztatására szolgáló keret, sem hogy azt hazai vagy uniós forrásokból tervezik-e feltölteni, valamint az sem, hogy milyen kritériumok alapján osztják majd szét a pénzt. A Faluszövetséget nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, s nem kértek tőlük előzetes felméréseket sem. – Az nyilvánvaló, hogy az ország két térségét, az északkeletit és a délnyugatit célzottan és konkrét programokkal kellene fejleszteni, másképp a leszakadás megállíthatatlan – tette hozzá. A fejlesztési tervek összehangolásával megbízott Miniszterelnökség lapzártánkig nem válaszolt kéréseinkre.

„Kijevhez vagyunk közelebb”

Magyarország 178 járása közül az észak-kelet magyarországi cigándi a legszegényebb: ha van térség, amire ráfér a célirányos gazdasági fejlesztés, akkor ez az. Az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül azonban egyelőre senki nem hallott arról, hogy külön kormányfigyelem irányulna rájuk, s megkönnyítenék a boldogulásukat. Vécsi István, Ricse baloldali polgármestere szerint ők eddig is igyekeztek kihasználni a főként uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket, s a közmunkásokkal sem járdákat kapirgáltattak, hanem például idősek otthonát, piacot, savanyítóüzemet építettek, de egyelőre nem lát „rendszerszintű törekvést” arra, hogy ezt a térséget valamilyen koncepció mentén igyekeznének felzárkóztatni. Karcsa fideszes polgármestere szerint épp itt az ideje, hogy a kormány gazdaságélénkítő programmal külön is segítse például a cigándi járáshoz tartozó Bodrogközt, mert a saját erejük már nem elég. A kétezer fős településen jelenleg is működik egy negyvenöt közmunkást foglalkoztató varroda, ahol büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendőrségnek, mentőknek varrnak formaruhát állami megrendelésre, de ahhoz, hogy kilépjenek a „szabadpiacra”, támogatás kell. Megemlítette a BMW-gyárat, amelynek tudnának például autó-üléshuzatokat varrni, de ehhez fejleszteni kellene az üzemet. Turisztikai tervük is van, egy közel háromszázmilliós beruházással szálláshelyként működő természetközeli gömbházakat építenének a 4 kilométeres tavuk partján, de ez egyelőre ötlet szintjén létezik. - Sajnos mi nem Budapesthez, hanem Kijevhez vagyunk közelebb, így földrajzi helyzetünkből adódóan eleve nem vonzzuk ide a tőkét – tette hozzá. (Doros Judit)

Van, ahol elkéstünk

Egy térség fejlettségén rettenetesen nehezen és lassan lehet változtatni. Az ELTE két kutatója, Győri Róbert és Mikla György például 1910 és 2011 között vizsgálta a magyar járások állapotát, s a száz év alatt alig láttak észrevehető elmozdulást – hangsúlyozta lapunknak Koós Bálint, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Mégis, hol sikerült az elmozdulás? Ami száz éve fejlett terület volt, az nagy valószínűséggel ma is az, mert képes reagálni az újdonságokra, meg tudja tartani az előnyét, de a leszakadt területek önerejükből nem tudnak elindulni. Azt láthatjuk, hogy nagyobb térségek, járások fejlődését csak kívülről érkező nagyberuházások tudták előmozdítani, mint például a szocialista iparosítás Dunaújváros, Paks, vagy Tiszaújváros esetében, de ott sem minden fejlesztés bizonyult hosszú távon sikeresnek. Újabban az autóipari nagyberuházások adják ezt a húzóerőt. Tíz éves távlatokban ez már érzékelhetően formálja a városokat, azok tágabb térségét, s ez igaz a Balaton és a Velencei tó környékére is. Az utóbbi évek területfejlesztési kormányzati anyagai is elismerik, hogy egyes térségek versenyképessége nem javult, a társadalmi különbségek nőttek. Miért kudarcos ez a kérdés? A területfejlesztést nehéz beilleszteni a minisztériumi struktúrába, nem olyan, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Ma az ágazati törvények területileg nem differenciáltak, például az általános iskolai minimum osztálylétszám meghatározása egységes, nem teszi hozzá, hogy aprófalvas térségekben ettől el lehet térni. Ott kevesebb a gyerek, bezárjuk a felső tagozatokat, aztán az alsót is, a gyerekeket naponta utaztatjuk 10-20 kilométert, a pedagógusok pedig elhagyják a térséget. Ezzel szemben Ausztria már a hatvanas évek óta speciálisan támogatja a hegyvidéki, kis lélekszámú településeket, hogy tompítsák az elöregedés, elvándorlás következményeit. Ott sem fordult meg a folyamat, de nem ilyen kritikus a leépülés. Több hazai pénz kellene? Ha a piac, a gazdaság nem tud ezekkel a térségekkel mit kezdeni, akkor csak rettenetesen sok pénzzel lehetne elmozdulást elérni. Ráadásul ki kell mondani, hogy nagyon el vagyunk késve. A baranyai, borsodi aprófalvak már jószerével kiürültek, leépültek az intézmények, elment a szakképzett és értelmiségi réteg, már olyan település is van, ahová a polgármester is máshonnan jár át. Óriási feladatok vannak, újabb problémás térségek képződnek a szemünk láttára, például a Közép-Tisza vidéke is ilyen, most kell beavatkozni, mert félő, hogy végletesen leszakad ez a térség is. (G. E.)             

Frissítve: 2019.04.24 06:45

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró