Büntetik a vidéket: csak arra nem jó a falusi csok, amire kitalálták

Publikálás dátuma
2019.04.16 06:45
A falusi csok 2486 kistelepülésen lesz elérhető
Fotó: Radó Ferenc
Pofátlanság – így minősítette egy somogyi faluban élő fiatalasszony azt, hogy egy községben nehezebb csok-hoz jutni, mint városban.
– Orbán Viktor hétpontos családtámogatási csomagja nem érinti a szegényeket, tehát nem is lepett meg, hogy a falusi csok szigorúbb feltételeket tartalmaz, mint ha valaki népesebb településeken igényelné a kedvezményt – fogalmazott Bass László, a szociológus. A Gyerekesély Közhasznú Egyesület alelnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy kiderült: a „sima” csokra jogosultaktól 1-2 gyerek esetén féléves, 3 gyerek vállalásakor egyéves folyamatos biztosítási jogviszonyt várnak, de a falvakban élőktől ennek dupláját, egy, illetve két éves járulékfizetést ír elő a kormány. Ez a munkanélkülieket és a közmunkásokat kizárja a körből. Bass László diszkriminatívnak tartja a családi otthonteremtési kedvezményt, mert a feltételekkel a kormány azt üzeni: akarjuk, hogy gyerekek szülessenek, de megmondjuk hova. Nem védhető, hogy azoknak a gyerekei értékesebbek, akiknek van folyamatos munkájuk, akik pedig munkanélküli vagy közmunkás családba születnek, nem érdemlik meg a jobb lakáskörülményeket – jelentette ki. Magyarországon, a legrosszabb foglalkoztatási helyzetben lévő térségekből, főleg Borsodból menekülnek a fiatalok. Ott egy lakásvásárlási támogatás, a szülőhely szeretete, a családi hagyományok ideig-óráig segíthetik az elvándorlás lassítását, de biztos megélhetés nélkül hosszú távon ez a pár millió forint nem lesz megtartó erő, a hátrányos régiók továbbra is hátrányban lesznek – foglalta össze álláspontját a csok-ról a gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus. Ugyanígy értékelte az intézkedést Kiss Ambrus is. A Policy Agenda elemzője úgy látja, a kistelepülésekre meghatározott szigorúbb feltételek ismét a társadalmi egyenlőtlenséget erősítik, és a csomag nem kezeli semmilyen formában az alacsony bérek kérdését, ami az elnéptelenedő falvakban élők legnagyobb gondja. Mindeközben országszerte sokan tervezik, számolgatják, miként tudnák igénybe venni a falusi csok-ot. Az a kaposmérői fiatalasszony is, akit a két és félezres, Kaposvár melletti településen kérdeztünk a támogatásról. – Ő a kisebb – mutatott a napellenző ellenére hunyorgó kislányára. – Két éves, a bátyja öt. És lehet, hogy lesz egy harmadik is, legalábbis beszéltünk róla a férjemmel. És akkor biztosan megigényeljük a csokot. Ágnes Kaposváron dolgozik egy cégnél, de még gyeden van. Férje szintén a somogyi megyeszékhelyen van állásban, legalább tíz éve, azaz a tb-jogviszonyukkal nem lesz gond, még ha a falusi csok feltételei szigorúbbak is, mint a normál támogatásé. – Szerencsére a szigorítás nem érint bennünket – jegyezte meg Ágnes, de aztán azzal folytatta: – Van olyan barátnőm, aki három gyereket nevel, viszont a főiskola után szinte azonnal szült, s a két kisebb között sem telt el neki nemhogy a kötelező kettő, de még egy év sem. A szüleikkel laknak, s számítottak a falusi csokra. Az élettársa vállalkozó, katázik, s félnek, nem felelnek majd meg a feltételeknek. Ami szerintem pofátlanság, mert miért kerül hátrányosabb helyzetbe az, aki kistelepülésen lakik, mint egy városi? Az állását ugyanúgy elveszítheti valaki Kaposváron, Budapesten, vagy akár kisebb faluban. Aztán kiderül, hogy a tízmillióból, amit Ágnesék a három gyerek után kapnának, még Kaposmérőben sem lehet nagyot nyújtózkodni: telek alig akad eladó, ami összközműves, az nagyjából négymillió, igaz, úgy kétezer négyzetméter. Egy házat pedig ugyanannyiért lehet felhúzni, mint a városban, azaz a tízmillióból maximum használtra futja, viszont akkor rá kell még számolni a felújítási költséget is. – Biztos, hogy kell még mellé hitelt felvennünk – állította Ágnes. – De akkor is nagy segítséget jelent. Bálint és Kata is hasonlóképp gondolkodik: a harmincas pár két gyerekkel éppen házat néz a Rákóczi utcában. Egy 17 millióra taksált, ránézésre a nyolcvanas években épült, kétszintes, négyszobást jöttek megnézni. – Kaposváron ekkora házat 25 millió alatt meg sem mutatnak, s akkor még kell legalább ötmillió, hogy lakhatóvá tegye az ember – magyarázta Bálint. – Egyelőre nézelődünk, júliusig mindenképpen várunk, nem akarjuk bent hagyni a pénzt. Nem akarunk nagyon messze menni a várostól, eredendően Kaposújlakot néztük ki, ami csak három kilométer Kaposvártól, de ott nincs eladó ház. Mérő még belefér, a megtakarítással együtt húszmillióig tudunk elmenni, de jó lenne, ha nem kellene sokat költeni felújításra. – Ha mégis több lesz, majd jön még egy baba – nevette el magát Kata. Bálint rögtön tiltakozott: – Csak a plusz nyolcmillióért ne legyen még egy! A pár továbbállt, mi pedig indultunk Kaposmérő szegénysora, Baglaspuszta felé. A jellemzően cigányok lakta, egyutcás településen már az egy gyerek után járó hatszázezerből házat lehet venni, más kérdés, hogy az itteniek, bár igencsak nagy szükségük lenne rá, nem fognak tudni élni a lehetőséggel. – Közmunkában vagyok egy évben hat hónapot – jelentette ki Erzsi. – A férjem is, volt, hogy bent dolgozott a kukásoknál Kaposban, de most itt van a faluban. Négy gyerek van, azután már kaphatunk tízmilliót… Amikor közbevetettük, hogy két éves, folyamatos munkaviszony kell az igényléshez, indulatosan reagált: – Akkor basszák meg! Higgye el, nem elsuskusolni akarnánk a pénzt, hanem beköltöznénk Kaposmérőbe. Vagy ha ott nem lenne ház, hát elmennénk Kaposfőre vagy Kisasszonydra. Csak végre legyen egy olyan ház, ahol nem megy ki a meleg az ablakon! Hát ezt nem hiszem el! Persze megszoktuk, mindig a cigányokkal csesznek ki! A gazdagok pedig felveszik a nagy pénzt, hogy a szép házból még nagyobba költözzenek. Mi meg itt rohadunk meg a penészben…
Frissítve: 2019.04.16 06:45

Berreg a kampánymotor: 100 milliárdot ígérnek a falusi csok-ra

Publikálás dátuma
2019.04.20 13:04
A vidéki szavazók bázisát célozza csok kiterjesztése
A megsegített településeken tíz százalékkal is nőhet a Fidesz támogatása az őszi önkormányzati választásokon: potenciális szavazók százezreit próbálja elérni és döntésre bírni a kormánypárt.
A  falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés – nyilatkozta a kormánypárti Origónak Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa. Az MTI által is szemlézett interjúban Gyopáros arról beszélt, hogy a falusi családi otthonteremtési programmal akár 100 milliárd forint is kerülhet a kedvezményezett családokhoz.
A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, ezért a felső határ 5000 lakos. A települések 90 százaléka része a Magyar Falu programnak is – az érintett falvak listáját múlt héten hozták nyilvánosságra. A falusi csokot emellett kiegészíti a vidéki úthálózat javításának terve és egy, a „helyi életminőséget javító” támogatási csomag, amire együtt még 125 milliárd forintot szánna a kormány.

Célzott támogatás, biztos szavazóknak

A nagy összegű csok-os támogatást célzottan az önkormányzati választások előtt jelentette be a kormány, feladata pedig egyértelműen a Fidesz vidéki támogatásának megerősítése lesz.
A Policy Agenda (PA) témával foglalkozó tanulmányából kiderül,: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. 
A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott.
Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. 

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Frissítve: 2019.04.20 11:13