Elkésettnek látszanak az ápolók jövedelmét javító kormányzati intézkedések. Mert bár a statisztikák szerint az utóbbi két évben több fiatal lépett a pályára, a középkorú generáció menekül a szakmából, ez pedig végleg megroppanthatja az ellátórendszert. Ezt jelzi az is, hogy az orvoshiány miatt megszűnő rendelések mellett egyre többször arról érkezik hír: szakdolgozóhiány miatt akadozik az ellátás. Március közepén a Péterfy Kórház baleseti intézetében már annyi elég volt a rendszer megbénításához, hogy a szükségesnél két műtőssegéddel kevesebb állt munkába egy reggel. Emiatt nem tudták beüzemelni az összes műtőt, így néhány napig csúsztak-torlódtak a tervezett operációk. Van olyan szakkórház is, ahol azért nő a várólista, mert nincs elég intenzíves ápoló a megoperált betegek megfelelő ellátására.
Operáció el sem kezdhető, ha nincs ott betegenként legalább egy műtősnő, altatóorvos, altatóasszisztens, műtősfiú – márpedig ők egyre többször hiányoznak. A szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 26 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába. A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől.
A helyzetet súlyosbítja, hogy továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni. Az elmúlt nyolc évben összesen 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a legnagyobb arányban pedig a 30 és 49 év közöttiek éltek a lehetőséggel. És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra. Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik az ellátórendszerből. 2017-ről 2018-ra csaknem félezerrel nőtt az üres állások száma.
Továbbra is Budapesten a legégetőbb a szakember hiány, de amíg korábban a kereslet 52 százaléka koncentrálódott a fővárosra, tavaly már „csak” 30 százaléka. A főváros mellett majd minden megyében nőtt az üres álláshelyek száma. Tavaly a legtöbb üres ápolói hely Budapesten és Pest megyében volt, a területen lévő intézmények 1108 ápolót keresnek. A szakmából való kiöregedés, nyugdíjazás miatt két éven belül csaknem kétezren hiányoznak majd a rendszerből. Ha a megyék méretét is figyelembe vesszük, akkor a főváros és Pest megye után a borsodi, zalai, nógrádi betegeket fenyegeti leginkább, hogy elvesztik a velük foglalkozó szakembert annak nyugdíjba vonulása miatt. E tekintetben a legkritikusabb szakterület az ápolóké, a labor és radiológiai asszisztenseké.
– A helyzet javításához célzott állami beavatkozásra van szükség – állapította meg a konferencián Páva Hanna, aki szerint a kormány eddig is, például az ösztöndíj programokkal is próbált a helyzeten segíteni. Hozzátette: ezt a nagyságrendű szakemberhiányt térítésköteles képzésekkel biztosan nem lehet pótolni.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az jelenthetne megoldást, ha az ágazat meg tudná tartani a munkavállalóit. Ehhez eszköz lehetne a további ütemezett béremelés, a kiszámítható életpálya, az idősebb szakemberek támogatása, és a nyugdíj melletti munka.
Lapunk úgy tudja: az április 17-ei kormányülésen kerül szóba ismét az egészségügyi béremelés. Ha a kormány is jóváhagyja, akkor az ápolók és a védőnők bére július elsejétől 8-8 százalékkal emelkedhet.
