Kritikus szintet ért el az ápolók hiánya

Publikálás dátuma
2019.04.16. 06:00

Fotó: Shutterstock
Menekülnek a 30-40 éves szakdolgozók a kórházakból. Ez megroppanthatja az ellátórendszert.
Elkésettnek látszanak az ápolók jövedelmét javító kormányzati intézkedések. Mert bár a statisztikák szerint az utóbbi két évben több fiatal lépett a pályára, a középkorú generáció menekül a szakmából, ez pedig végleg megroppanthatja az ellátórendszert. Ezt jelzi az is, hogy az orvoshiány miatt megszűnő rendelések mellett egyre többször arról érkezik hír: szakdolgozóhiány miatt akadozik az ellátás. Március közepén a Péterfy Kórház baleseti intézetében már annyi elég volt a rendszer megbénításához, hogy a szükségesnél két műtőssegéddel kevesebb állt munkába egy reggel. Emiatt nem tudták beüzemelni az összes műtőt, így néhány napig csúsztak-torlódtak a tervezett operációk. Van olyan szakkórház is, ahol azért nő a várólista, mert nincs elég intenzíves ápoló a megoperált betegek megfelelő ellátására. Operáció el sem kezdhető, ha nincs ott betegenként legalább egy műtősnő, altatóorvos, altatóasszisztens, műtősfiú – márpedig ők egyre többször hiányoznak. A szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 26 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába. A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől.
A helyzetet súlyosbítja, hogy továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni. Az elmúlt nyolc évben összesen 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a legnagyobb arányban pedig a 30 és 49 év közöttiek éltek a lehetőséggel. És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra. Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik az ellátórendszerből. 2017-ről 2018-ra csaknem félezerrel nőtt az üres állások száma. Továbbra is Budapesten a legégetőbb a szakember hiány, de amíg korábban a kereslet 52 százaléka koncentrálódott a fővárosra, tavaly már „csak” 30 százaléka. A főváros mellett majd minden megyében nőtt az üres álláshelyek száma. Tavaly a legtöbb üres ápolói hely Budapesten és Pest megyében volt, a területen lévő intézmények 1108 ápolót keresnek. A szakmából való kiöregedés, nyugdíjazás miatt két éven belül csaknem kétezren hiányoznak majd a rendszerből. Ha a megyék méretét is figyelembe vesszük, akkor a főváros és Pest megye után a borsodi, zalai, nógrádi betegeket fenyegeti leginkább, hogy elvesztik a velük foglalkozó szakembert annak nyugdíjba vonulása miatt. E tekintetben a legkritikusabb szakterület az ápolóké, a labor és radiológiai asszisztenseké. – A helyzet javításához célzott állami beavatkozásra van szükség – állapította meg a konferencián Páva Hanna, aki szerint a kormány eddig is, például az ösztöndíj programokkal is próbált a helyzeten segíteni. Hozzátette: ezt a nagyságrendű szakemberhiányt térítésköteles képzésekkel biztosan nem lehet pótolni. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az jelenthetne megoldást, ha az ágazat meg tudná tartani a munkavállalóit. Ehhez eszköz lehetne a további ütemezett béremelés, a kiszámítható életpálya, az idősebb szakemberek támogatása, és a nyugdíj melletti munka. Lapunk úgy tudja: az április 17-ei kormányülésen kerül szóba ismét az egészségügyi béremelés. Ha a kormány is jóváhagyja, akkor az ápolók és a védőnők bére július elsejétől 8-8 százalékkal emelkedhet.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 16:18

Halőri feladatok miatt oktatták jachtvezetésre a helyettes államtitkárokat?

Publikálás dátuma
2019.04.15. 19:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Összesen 13 minisztériumi alkalmazott, illetve vezető ismerhette meg közpénzből a kishajó-vezetés szépségeit. A magyarázat parádés.
Elképesztő magyarázatot adott Nagy István agrárminiszter arra a kérdésre, hogy miért kellett közpénzből kishajó-vezetésre tanítani az agrártárcához tartozó helyettes államtitkárokat, egykori vezetőket és minisztériumi dolgozókat. 
Vadai Ágnes, DK-s képviselő cikkünk nyomán érdeklődött a miniszternél: korábban megírtuk, hogy agrárminisztériumi vezetők - köztük jelenlegi és volt államtitkár-helyettesek – állami forrásból végezhettek el kishajó-vezetői tanfolyamot, amivel egyébként egy kisebb luxusjachtot is elkormányhozhatnak. Állami támogatással tanult meg kishajózni például Szinay Attila jogi- és igazgatási helyettes-államtitkár, Ugron Ákos Gábor volt helyettes-államtitkár (jelenleg a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója), de a tárca környezetvédelmi referense is. Vadai arra volt kíváncsi, hogy 
  • pontosan mennyibe került az oktatás, és milyen keretből fizették?
  • Milyen munkavégzéshez volt szükség erre a kiképzésre?
  • Szinay-n és Ugronon kívül hány embert fizettek be a tanfolyamra?
  • az említett volt és jelenlegi helyettes államtitkárokon kívül túl hányan kaptak még felkészítést
Nagy szerint az oktatásra a halgazdálkodási forrásokból biztosítottak pénzt, a képzésre pedig az „állami halászati őri, rendészeti és élelmiszerlánc-ellenőrzési feladatok ellátása kapcsán volt szükség”. Képzeljük el mindezt éles helyzetben:
Szinay Attila jogi- és igazgatási helyettes-államtitkár szolgálati autójával a Tisza mellett jár, mikor a part mellett váratlanul halorzókat vesz észre. Ekkor lakkcipőjét levetve, selyem nyakkendőjét hátra dobva gumicsizmába ugrik, és – addig a part mentén várakozó – szolgálati kisgéphajójával a rabsicok nyomába ered.

A miniszteri indoklást minimum furcsának tartja Vadai Ágnes is. - Voltam a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, de ettől még nem tanítottak meg Gripent vezetni. Gyanús, hogy olyanok kapnak szolgálati kiképzést, akik a Kossuth téri irodáikban ülnek; akik tényleges halőri, rendészeti feladatokat látnak el, azok általában valamilyen szakhatóság és nem egy minisztérium közvetlen munkatársai - mondta a politikus.
Nagy válasza alapján ráadásul a program gyanúsan túlárazottnak tűnik: 13 alkalmazott kapott oktatást, bruttó 5,53 millió forintért – írta a miniszter. Ez azt jelenti, hogy egy embert nettó 335 ezer forintért tanítottak. A korábban a Népszava birtokába kerülő szerződések alapján a képzéseket vállaló társaság, az Agilis-Pákász Bt. fejenként nettó 280 ezer forintért vállalta a munkát, a minisztérium által közölt ár azonban ennél 55 ezer forinttal magasabb.
Nagy István ráadásul csak 13 alkalmazott képzési költségeit említi, miközben hozzáteszi, hogy állami vezetőket is tanítottak hajót vezetni. Ha a vezetőnek számító helyettes államtitkárok költségeit nem számolták bele az összegbe, a tanfolyam ennél is többe kerülhetett.
Szerző

Visszavonta a Nébih az országos tűzgyújtási tilalmat

Publikálás dátuma
2019.04.15. 18:46
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól (kedd) az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.
A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is tüzet rakni erdőterületen csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell annak biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és annak eloltásáról a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni. Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet - zárul a közlemény.
Szerző