Tudta? Akár százszor is kimaradhat a légzés horkolás közben

Publikálás dátuma
2019.04.16. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Előfordulhat, hogy a zavaró hanghatás mellett egy éjszaka akár százszor is kimarad a légzés. Ezt mindenképpen ki kell vizsgáltatni, mert cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de szexuális zavarokat és demenciát is okozhat.
A horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség. Egyszerű, jóindulatú változatában csak zavaró hanghatással jár, de a veszélyesebb, úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindróma esetén elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercet meghaladó ideig sem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszaka folyamán akár százszor is megismétlődhet, ami megakadályozza a mély alvást – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Dr. Molnár Viktória, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje hozzátette, ennek ráadásul komoly szövődményei is lehetnek: cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. Az alvási apnoéban szenvedők 2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik.

Horkolás számokban

A magyar lakosság megközelítőleg 10-30 százaléka horkol, ebből 5 százalék szenved középsúlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoéban. Ennek gyakorisága férfiaknál 4, nőknél 2 százalék. 

Horkolás minden életkorban előfordulhat, de 40-50 körüli férfiaknál gyakoribb, ami hormonális, a testsúly változásaival, anatómiai eltérésekkel, dohányzással, alkoholfogyasztással függ össze. A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására, ezek elkerülésével a horkolás is csökkenthető. Gyerekeknél a horkolás hátterében általában a megnagyobbodott orr- vagy garatmandula, illetve elhízás áll – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
Ha kellő mennyiségű alvás ellenére fáradtság, nappal aluszékonyság, ingerlékenység, fejfájás, koncentrációs zavarok, éjszaka gyakori vizelési inger, izzadás tapasztalható, a horkolás nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul. Tartósan fennálló horkolás esetén érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Egyszerű horkolás gyanúja esetén altatásban végzett endoszkópos vizsgálattal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik a hang. Ha felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, egy hazavihető műszerrel vizsgálják a szervezet alvás alatti működését, és a légzéskimaradás súlyosságát. A kivizsgálás alváslaborban folytatódhat, ahol az orvos részletesebb képet kap a beteg alvásáról. 
Ha az egyszerű horkolás a túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, a mértéke fogyás következtében csökken. Léteznek különböző eszközök, mint például az úgynevezett lágyszájpad- és az állkapocs-előemelő is, amelyek csökkentik a horkolást, de akár műtét segíthet megoldani a problémát.
Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia, amellyel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel mesterségesen megszüntethetők az elzáródások. Ilyenkor a műtét kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amelyeket nem is lehet operálni
Szerző
Témák
horkolás
Frissítve: 2019.04.16. 15:45

Stresszes a nagytakarítás a magyaroknak

Publikálás dátuma
2019.04.15. 15:15
Illusztráció
Fotó: Rendi.hu
Bár a legtöbben sok energiát fektetnek otthonuk tisztán tartásába, a tavaszi nagytakarítás tízből hat embernél kimondottan megterhelő és stresszes – derült ki egy kutatásból.
A magyarok 33 milliárd forintot költenek tisztító- és takarítószerekre egy évben, szezonális szinten azonban a költésben nincs jelentős különbség – derült ki egy tavalyi kutatásból. Ennek az lehet az oka, hogy a takarítás a mindennapi rutin része, és nagytakarításra sem csak egyszer egy évben kerül sor a legtöbb magyar háztartásban. A Rendi.hu kutatása alapján a magyarok 40 százaléka hetente takarít, a válaszadók több mint fele viszont úgy nyilatkozott, hogy ennél sokkal gyakrabban, két-három naponta is sort kerít otthona tisztítására. 
A tavaszi nagytakarítással kapcsolatban a kutatásból az derült ki, hogy tíz megkérdezettből alig kettő az, aki csak évente egyszer foglalkozik a kérdéssel, mindenki más sokkal nagyobb hangsúlyt fektet otthona tisztán tartására: csaknem 20 százalékuk minden hónapban végez nagytakarítást, harmaduk minden negyedévben alaposabban takarít, 30 százalékuk pedig félévente teszi ezt.

Stresszelünk

Persze a takarítás általában sem kellemes tevékenység, sőt akár kimondottan stresszes is tud lenni, legalább is a megkérdezettek több mint kétharmada szerint. A folyamat akár napokig is elhúzódhat, válaszadók több mint harmada két napig takarít, de ugyanennyien akár három vagy több napig is tisztítják otthonukat. A háziasszonyok legnagyobb része maga végzi a feladatot, csak alig 8 százalékuk vesz igénybe külső segítséget, és csak tízből négyen fogják be a családot - derült ki a takarítócég felmérését ismertető közleményből.
Tavaszi nagytakarítás alatt elsősorban a redőnyök és az ablakok megtisztítását, a függönymosást és az ajtók letakarítását értették az április elején készült online kutatásban ötszáz résztvevő, de van, akiknél a konyhai kisgépek kipucolása és a hűtő takarítás is csak ilyenkor, tavasszal esedékes.
Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 15:18

Kiderült, nem az étrenddel lehet megakadályozni a leadott kilók visszakúszását

Publikálás dátuma
2019.04.13. 13:13
Illusztráció
Fotó: Arno Images / AFP
Ha a fogyás után is szeretnénk megőrizni az alakunkat, nem az étrend, hanem a fizikai aktivitás számít – derült ki egy amerikai tanulmányából.
A tapasztalt fogyókúrázók tudják, talán magánál a fogyásnál is nagyobb küzdelem elérni azt, hogy az egyébként többnyire nehezen leadott kilók ne szivárogjanak vissza. A Colorado Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint sokkal hatékonyabb a rendszeres mozgás a visszahízás megelőzésének érdekében, mint ha csak az étkezésére figyelne – írta a kutatás eredményeiről beszámoló PsychCentral alapján a Dívány
A vizsgálatban a sikeres fogyáskezelők csoportjába kerültek azok, akik egy évnél hosszabb ideig képesek voltak megtartani a minimum 30 leadott kilót. Átlagos testtömegük így 68 kiló volt. Másik két csoportba ideális testtömegindexszel rendelkező embereket, (akiknek a BMI-je nagyjából megegyezett a sikeres fogyáskezelők jelenlegi értékével), illetve túlsúlyosakat (az ő BMI-jük a sikeres fogyáskezelők korábbi adataival egyenlő) osztottak a kutatók. 
Az eredmények szerint a sikeres fogyáskezelők naponta jóval több kalóriát visznek be, mint az ideális BMI-vel rendelkező résztvevők, és nagyjából annyit, mint a túlsúlyos emberek. Testmozgás során pedig több energiát égetnek el a sikeres fogyáskezelők, mint a másik két csoport tagjai. Ez arra is utal, hogy azok, akik képesek megtartani a fogyás utáni súlyukat, valószínűleg többet is mozognak.
„Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a sikeres fogyáskezelők hasonló mennyiségű kalóriát fogyasztanak naponta, mint a túlsúlyos emberek, de úgy tűnik, hogy a rendszeres testedzés miatt sikerül elkerülniük, hogy a felesleges kilókat visszaszedjék”

– mondta Victoria A. Catenacci, a kutatásban részt vevő orvos.

Szerző