Mészáros cége matat a fővárosi jegybevételek körül

Publikálás dátuma
2019.04.17. 19:52

Fotó: Tóth Gergő
Több forrásból is úgy tudjuk: a szakmában kész tényként kezelik, hogy a 4iG Nyrt. a legesélyesebb a fejlesztés megvalósítására.
Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha érdekeltsége, a 4iG Nyrt. és a T-Systems konzorciuma fejlesztené az országos elektronikus jegyrendszert – vette észre a 24.hu a Nemzeti Elektronikus Jegy Platform (NEJP) közbeszerzési dokumentumai között. A két cég közösen adott be ajánlatot a projektre. A portál információival egybevág lapunk értesülése: több, független piaci forrásból is úgy tudjuk, hogy a szakmában kész tényként kezelik, hogy a 4iG Nyrt. a legesélyesebb arra, hogy megvalósítsa – a tervek alapján 2020 végére, 2021 elejére elkészülő – fővárosi e-jegy fejlesztését. Ez annyit jelenthet, hogy a főváros 65 milliárd forint körüli jegybevétele a Mészárosék által kialakított rendszeren fog keresztülfolyni. Érdeklődésünkre hallgatag maradt a Főváros, valamint az e-jegyrendszer kiépítésében közreműködő Belügyminisztérium is, így nem tudni, hogy mekkora büdzséből valósítanák meg a fővárosi jegyrendszert. A budapesti e-jegyrendszer kialakításával egyébként már több mint egy évtizede küzd a főváros. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2014-ben a német Scheidt & Bachmann (S&B) Gmbh-val szerződött a nagyjából 800 beléptetőkaput és több ezer jegyautomatát magábanfoglaló rendszer kiépítésére, a projekt megvalósítását pedig 2017-re ígérték. A teljesítés viszont nehézkesen haladt, ebben pedig a túlbonyolított koncepció mellett az is szerepet játszott, hogy piaci vélekedések szerint a németekkel kötött szerződés eléggé „laza” volt, így a német céget leginkább csak a hardverek leszállítására kötelezte, ám a rendszer beüzemelésére nem. Végül – a rugalmas,integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján – Rigo névre keresztelt projekt tavaly ősszel hivatalosan is bedőlt, a BKK pedig kénytelen volt szerződést bontani a S&B-vel, a botrány miatt pedig Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek is távoznia kellett. Pintér Sándor és Tarlós István akkor azt közölték, hogy az e-jegyrendszer a jó ideje – sajátos módon a fővárosi Rigo-val párhuzamosan fejlesztett – országos, Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformon (NEJP) keretében valósul majd meg. A főváros azóta is azt kommunikálja, hogy a Rigo bedőlésével nem érte kár az adófizetőket, azonban azóta sem válaszoltak arra a konkrét kérdésünkre, miszerint hogy az S&B által a Rigo-hoz vaskos milliárdokért leszállított hardverek – beléptetőkapuk, automaták, szerverek – egyáltalán beilleszthetőek lesznek-e az új rendszerbe vagy hulladékvasként fognak-e hasznosulni.

Meghalt Hámos László

Publikálás dátuma
2019.04.17. 19:25

Fotó: Shutterstock
New Yorkban szerdára virradóan elhunyt Hámos László, az amerikai magyarság egyik ismert személyisége, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítója és elnöke.
A 68 esztendős Hámos László - aki Párizsban született erdélyi és felvidéki magyar szülők gyermekeként - az Egyesült Államokban nőtt fel és a magyar diaszpóra egyik befolyásos vezetője volt. Kivált a magyarországi rendszerváltoztatás óta tevékenykedett aktívan a határokon kívül élő erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarok jogainak védelme érdekében. 1990-ben ő szervezte meg Tőkés László erdélyi református püspök első amerikai körútját, majd ezt követően aktívan részt vett határon túli magyar személyiségek, illetve szervezetek washingtoni látogatásainak megszervezésében. Az általa irányított HHRF - amely New York mellett Budapesten és Kolozsváron is irodát tart fenn - többször mozgósította a nyugati szervezeteket, támogatást gyűjtve a határon túli magyar civil szféra helyzetének javítására, az önfenntartás előmozdítására, a határon túli magyar oktatás és kultúra támogatására. A HHRF elnökeként Hámos László a többi között tiltakozó dokumentumot nyújtott be a Fehér Háznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítása miatt. Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportja egyik társelnökeként pedig sürgette a román kormányt és az amerikai külügyminisztériumot, hogy lépjen fel az Erdélyben elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében. Hámos László rendszeresen részt vett nemzetközi emberi jogi konferenciákon, ahol következetesen kiállt a magyar kisebbségek jogainak érvényesítéséért.
Szerző
Témák
gyász
Frissítve: 2019.04.17. 19:33

Megszavazták: tízezer fős lesz a Frontex

Publikálás dátuma
2019.04.17. 19:16

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
A képviselők szerdán jóváhagyták az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség megerősítését az Unió külső határainak fokozott védelme érdekében.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) - a tagállamok szakminisztereivel már leegyeztetett - reformjának a célja, hogy a biztonság és a migráció terén kiküszöbölje a jelenlegi hiányosságokat, és a szervezet jobban tudjon válaszolni a mai igényekre. Az új szabályokat 403 szavazattal, 162 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
A reform keretében felállítandó új állandó alakulat uniós tagállamoknak nyújt majd helyszíni segítséget a határvédelem és a visszaküldések terén, valamint kisegít a határon átnyúló bűnüldözés területén is. A 2021-re ötezer fővel induló alakulatnak 2027-re kell elérnie a tízezres létszámot. Magyarországnak 2021-ben összesen 173 fővel, 2027-re pedig 303 fővel kell hozzájárulnia ehhez. Emellett a hirtelen jelentkező határvédelmi feladatok kezelésére gyorsreagálású tartalékos egységet is felállítanak, amelybe Magyarország további 65 főt küld majd. Az állandó alakulat az ügynökség által felvett határőrökből és parti őrségből, és a tagállamok által kötelezően delegált munkaerőből áll majd.
A megreformált ügynökség segíteni tud majd a tagállamokban felmerülő visszaküldési feladatok során, többek között a jogtalanul az országban tartózkodó nem uniós személyek beazonosításában és az úti okmányok beszerzésében. Az új szabályok az Európai Menekültügyi Támogató Hivatallal is megerősítik a kapcsolatot. Az ügynökség emellett ezentúl az Unióval közvetlenül határos országokon túli államokkal is köthet együttműködési megállapodást. A közös akciók során biztosítékok gondoskodnak az alapvető jogok tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről. Az ügynökség munkáját folyamatosan alapjogi megfigyelők ellenőrzik majd.
„A jogszabály miatt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség máshogy foglalkozik majd a migrációval: többek között tízezer új határőr munkájára támaszkodhat. Emellett segít a határon átnyúló bűncselekmények elleni fellépésben, védi az alapvető jogokat és együttműködik azok visszaküldésében, akik nem jogosultak védelemre. Az alapelvünk az volt, hogy tisztességesen bánjunk a védelemre szorulókkal, határozottan azokkal, akik nem jogosultak védelemre, és keményen azokkal, akik a világ legveszélyeztetettebb embereit próbálják kihasználni.”

- mondta Roberta Metsola máltai néppárti jelentéstevő.

Szerző