Előfizetés

A lelki gondok legalább annyit ártanak, mint a dohányzás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.20. 14:14
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A napjainkban népbetegségnek számító lelki eredetű problémák, mint a depresszió vagy a szorongás, a dohányzással és az elhízással vetekedő mértékben vezethetnek szívbetegségek, magas vérnyomás és ízületi gyulladás kialakulásához – derült ki egy amerikai kutatásból.
A lelki bajaink kezelése legalább olyan fontos, mint a fizikai eredetű betegségeinké - hangsúlyozták a San Franciscó-i Egyetem munkatársai a Health Psychology folyóiratban publikált tanulmányukban, miután négy éven keresztül mintegy tizenötezer idősebb felnőtt beteg egészségügyi adatait elemezték. Aggasztó eredményeikről a Psych Central alapján a Dívány írt.
A kutatók a vizsgált emberek 16 százalékánál állapítottak meg komolyabb mértékű depressziós és szorongásos tüneteket, míg az alanyok 31 százaléka volt elhízott, 14 százalékuk pedig rendszeresen dohányzott. A tudósok úgy találták, hogy a lelki gondokkal küzdő személyek esetében 65 százalékkal volt magasabb a szívbetegség, 64 százalékkal a stroke, 50 százalékkal a magas vérnyomás, 87 százalékkal pedig az arthritis esélye, azokkal szemben, akik nem szenvednek depressziótól és szorongásos tünetektől. 
Ezek az arányok nagyjából egyeznek a dohányzás és a túlsúly által érintett betegek esetében tapasztaltakkal. Kivételt csak az ízületi gyulladás képez, amely kockázatának – a kutatás eredményei szerint – több eséllyel van kitéve egy depressziós beteg, mint egy láncdohányos vagy elhízott személy. Meglepő eredmény azonban, hogy a lelki eredetű problémák a rákos megbetegedések kialakulását nem befolyásolják – ez megerősíti néhány korábbi kutatás állításait, és eloszlat számos tévhitet. A tudósok szerint semmi alapja nincsen a rák lelki okairól szóló fejtegetéseknek, ezeket az orvosoknak és a betegeknek el kéne felejteniük.
Azt is megállapították a kutatók, hogy a rendszeres fejfájás, a gyomorgörcsök, a hátfájás és a nehéz lélegzés előfordulása exponenciálisan nő azoknál, akik depresszióval vagy szorongással küzdenek. A fejfájás esélye például 161 százalékkal volt magasabb a vizsgált személyek ezen csoportjánál. A kutatók szerint erőteljesen befolyásolja közérzetünket a mentális állapotunk, az orvosok általában mégsem fordítanak annyi időt és energiát a lelki gondokra, mint testi bajok kezelésére.

A képernyő előtt töltött idő nem, de a tartalmak árthatnak a kamaszoknak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.20. 12:12
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem találtak összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok egészségi állapota között.
Lényegében nincs összefüggés a képernyő - tévé, számítógép, okostelefon - előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Kirívó esetekben azért a túlzásba vitt kütyüzés fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom pedig lelki sérüléseket okozhat - írta a Qubit.
A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, bizonyos napszakokban mit csinálnak. Így összesen több mint 17 ezer amerikai, brit és ír kamasz 2011 és 2016 között rögzített adatait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy 
mindegy, mennyi időt töltenek a tizenéves gyerekek online, videójátékokkal vagy tévénézéssel, akár lefekvés előtt is, a mentális egészségükre ez nincs hatással.

Az ennek ellenkezőjét állító korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapul, de a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket. Amy Orben, a kutatás vezetője elmondta, hogy ezért választottak olyan tanulmányokat az elemzéshez, amelyek nagy adathalmazból dolgoztak, és a megfelelő kérdéseket tették fel.
„A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük. Továbbá azt a széles körben elterjedt hiedelmet is megkérdőjelezi, hogy az elalvás előtti képernyőhasználat különösen káros a gyerekek mentális egészségére” – mondta a BBC-nek Max Davie, a brit gyermek-egészségügyi intézet orvosa.     

Nem az idő, a tartalom számít

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen, hiszen például a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói. Dubicka, a brit pszichiátriai intézet gyermekosztályának vezetője szerint 
„a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a képernyők előtt, de azt nem, hogy milyen kártékony tartalmakat láthatnak közben.

Életveszélyes is lehet a sok ülés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.19. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Évente 70 ezren halnak meg Nagy-Britanniában olyan betegségekben, amelyeket a napi hat óránál hosszabb ülés okoz – erre a következtetésre jutottak a Queen’s University és az ulsteri egyetem kutatói.
A hosszú ideig tartó ülés jelentősen emeli az 2-es típusú cukorbetegség (88%), a vastagbélrák (30%), a méhrák (28%) tüdőrák (27%), valamint a szívbetegségek (14%) kialakulásának kockázatát. A korai halál fenyegetése 25 százalékkal nagyobb, mint azoknál, akik kevesebbet ülnek – ezt, a már két évvel korábbi amerikai kutatási eredményt erősítette meg a Journal of Epidemiology and Community-ben megjelent tanulmány. Ez ráadásul csak a munkahelyen való ülést vette figyelmébe, az otthoniakat nem, pedig az is súlyosbító körülmény – írta korábban a Daily Mail alapján a Szeretlek Magyarország.
Nehezíti a helyzetet, hogy egyes gyakori tevékenységek, amelyek régebben mozgást igényeltek – el kellett menni vásárolni, moziba, színházba, könyvtárba – ma mind elvégezhetők a számítógép segítségével.
Az emberi szervezet nem mozdulatlanságra van kitalálva, az ülőéletmód túlsúllyal is járhat, de hatással van a hormonokra, az anyagcserére, a koleszterinszintre és az inzulinra, amely a vérben a zsírok és a cukrok szintjét szabályozzák, sőt az agysejtek is lassabban újulnak meg. Több ezer eset tanulmányozása során kiderítették, hogy az ülés által okozott bajokra a munka utáni félórás sportolás megoldás lehet, és a hétvégi aktív pihenés: futás és kerékpározás is ajánlott. Az is kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban sokat ülnek, ezt a szokásukat viszik tovább felnőttkorukban is.
A káros hatások ellensúlyozására óránként fel kellene állni, kicsit járkálni vagy akár bizonyos feladatokat állva is lehetne végezni – ajánlják a kutatók.
Egy korábbi cikkünkben megírtuk, mire érdemes figyelni, ha egész napos ülésre kényszerülünk. Egy másik, gyógytornásszal készített interjúból pedig azt lehet megtudni, az is lényeges, hogy megfelelő fekhelyen aludjunk.  A sok ülés mellett a rengeteg kütyüzés is megviseli a gerincoszlopot, ami eleinte „csak” mozgásszervi problémákat; fájdalmat, majd sérvet okozhat, de idővel számos, látszólag más jellegű betegséget is előidézhet - mondta korábban lapunknak Bicskei Izabella edző.