Trump újabb öt országot büntet Irán miatt - Törökország fizetheti a legnagyobb árat

Publikálás dátuma
2019.04.22. 10:19
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A szankciók Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát és Törökországot is érintik - utóbbi kerülhet a legnehezebb helyzetbe, ha eztán nem vásárolhat kőolajat keleti szomszédjától.
Az Egyesült Államok megvonja a szankciók alóli mentességet öt olyan országtól, amely iráni kőolajat importál, írja az Euronews. A büntetőintézkedések május 3-tól Japánt, Dél-Koreát, Törökországot, Indiát és Kínát is érintik. Donald Trump amerikai elnök így fokozná a nyomást Iránon, melynek a kőolaj az egyik legfontosabb bevételi forrása. A döntést várhatóan már hétfőn bejelenti Mike Pompeo külügyminiszter. 
Az Egyesült Államok tavaly léptette ismét életbe az iráni atomprogram miatt kiszabott büntetőintézkedéseket, felrúgva az addig működő, nemzetközi iráni atomalkut. Washington tavaly nyolc országnak biztosított mentességet az iráni büntetőintézkedések alól, de Trump már akkor szigorítást ígért.
A mostani várható döntéssel Törökország kerülhet a legnehezebb helyzetbe, amelynek gazdasága számára szomszédos országként kifejezetten fontos az iráni kőolaj.
Szerző

Alulmaradt Gruevszki pártjának jelöltje az észak-macedón elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22. 09:32

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A vártnál csekélyebb előnnyel, négyezer szavazattal előzte meg a kormányzó szocialisták jelöltje, Sztevo Pendarovszki az ellenzéki, jobboldali populista VMRO DPMNE kormánypárt által indított Gordana Sziljanovszkát.
Előbbi – a voksok 99,96 százalékának feldolgozása után - 42,85 százalékot szerzett, ami 323 846 voksot jelent, utóbbi pedig 42,24 százalékot kapott (319 240). Az albán közösség által indított Blerim Rekára 10,57 százalék szavazott. Mindez azt jelenti, hogy a május 5-én esedékes második fordulóban az albán kisebbség tagjai döntik majd el, ki legyen Észak-Macedónia államfője. Pendarovszki első megnyilatkozásában azt közölte, az országnak az utóbbi években „nem volt elnöke”. Ezzel arra utalt, hogy amíg a Magyarországra menekült volt kormányfő, Nikola Gruevszki által fémjelzett VMRO DPMNE volt hatalmon, addig a leköszönő Gjorgje Ivanov elnök kiszolgálta a hatalmat. Azt követően pedig, hogy a szocialisták vették át az állam irányítását, Ivanov minden eszközzel igyekezett megnehezíteni a kormány munkáját. Nem volt hajlandó például aláírni azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette az ország átnevezését Észak-Macedóniára, ezzel két és fél évtized óta tartó vita zárult le Görögországgal. Pendarovszki az albán kisebbséget megszólítva közölte, ellenfelétől, Sziljanovszkától semmi jót sem várhatnak, ezért szavazzanak rá. A jobboldali egykori kormánypárt jelöltje, Sziljanovszka, ezzel szemben éles támadást intézett a kabinettel szemben, szerinte amióta a szocialisták kerültek hatalomra, „szabadesésbe” került az ország. Igor Janusev, a VMRO DPMNE főtitkára egyenesen „új tavaszról” tett említést. A részvétel mindössze 41,82 százalékos volt, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt nagyon régi, elavult a választási jegyzék, amely elhunyt személyek sorát is tartalmazza. Másrészt az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás folyamata, a lakosság mintegy tizede kereste a boldogulást külföldön. Ők nem utaztak haza a voksolás kedvéért Észak-Macedóniába. Valószínűtlen, hogy az albán közösség tagjai a második körben a jobboldali jelöltet támogatnák. A VMRO DPMNE, miután az egyik albán párt beállt a szocialisták mögé, ezzel létrejöhetett a Zoran Zaev által fémjelzett kabinet, éles támadásokat intézett az albánokkal szemben, a macedón lakosságot e kisebbség ellen hangolta. Blerim Reka egyelőre nem állt ki határozottan Pendarovszki mellett, de ez május 5-ig megtörténhet. Igaz, az albán jelölt azt is közölte, „nem fognak kereskedni” azzal a majdnem nyolcvanezer vokssal, ami rá esett. A kérdés nem is az, kit támogatna az albán kisebbség, inkább az, elmennek-e egyáltalán szavazni. A második körben el kellene érni a negyven százalékot ahhoz, hogy érvényes legyen a voksolás. Ha nem érik el a bűvös határt, Észak-Macedónia igen komoly alkotmányos válságnak néz elébe még akkor is, ha az elnök jogkörei meglehetősen korlátozottak. Már a vasárnapi részvételi arány is történelmien alacsonynak számít, a függetlenség 1991-es elnyerése óta ennél mindig többen éltek szavazati jogukkal. A voksolás eredménye azt mutatja, hogy az ország még mindig nagyon megosztott. 2017-ben ért véget Nikola Gruevszki „uralma”, aki féldiktatorikus rendszert vezetett be, polgárháború szélére sodródott az állam. (Vádat emeltek ellene, tavaly menekült Magyarországra.) A VMRO DPMNE több illetékese ellen indult eljárás, de sokan amnesztiát kaptak. A jelek szerint azonban még nem gyógyultak be a lelki sebek, messze az az idő, hogy Észak-Macedónia minden tekintetben egységes állammá váljon. A szocialista kabinet többször hangoztatta, hogy a névvita lezárásával megnyílik az út az uniós és a NATO-csatlakozás előtt, ám a jelek szerint ezzel az ígérettel nem érték be a választók.
Frissítve: 2019.04.22. 19:47

Toronymagasan nyert Zelenszkij az ukrán elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22. 09:26
Volodimir Zelenszkij köszönetet mond választási győzelméért
Fotó: Celestino Arce / NurPhoto
90 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 73 százalékát tudhatja magáénak a színészből lett elnökjelölt. Porosenko elismerte vereségét, a politikai életből nem tervezi távozását.
A szavazatok 90 százalékos feldolgozottsága mellett biztosnak látszik: Volodimir Zelenszkij toronymagasan nyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját. Zelenszkij a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Petro Porosenko 25 százalékot, írja a Reuters. A vasárnap esti urnazárás után közzétett első exit poll-felmérés ugyanezt az eredményt vetítette előre.
"Hivatalosan még nem vagyok elnök, de mint egy ukrán állampolgár, azt tudom mondani az összes volt szovjet tagországnak, nézzenek csak ránk. Minden lehetséges!"

- mondta vasárnap éjjel támogatóinak Zelenszkij, miután már biztosnak látszott győzelme. A választás színészből és humoristából lett győztese kampányában a kelet-ukrajnai háború lezárását ígérte, továbbá a korrupció megfékezését, és az árak emelkedésének, illetve az emberek életszínvonalának romlásának megállítását.
Zelenszkij viszont egy sor területen radikális fordulatot ígért, ami viszont nyugtalanítja az állandóságot kedvelő befektetőket, hangsúlyozza a Reuters: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) milliárd dolláros, Ukrajnának nyújtott támogatásának jövője is bizonytalanná válhat. Az új elnöktől a 2016-ban államosított PrivatBank ismételt privatizációját várják, a tulajdonosok kárpótlását, illetve az üzemanyagárak emelését. Zelenszkij  gazdaságpolitikáját jelenleg még homály fedi. Az eredménytől függetlenül, Ukrajna külpolitikájának legfontosabb elemei viszont változatlanok maradnak: az ország továbbra is az euroatlanti integráció elkötelezett híve marad.

Porosenko megmarad politikusnak

Petro Porosenko elnök elismerte az exit poll eredmények ismertetése után, hogy vereséget szenvedett. Újságírók előtt azt ígérte, hogy egyből telefonál Zelenszkijnek, és gratulál neki a győzelméhez, írja az MTI. Szavai szerint azt teszi, amit civilizált országokban szokás, mert "egyesülni és védeni" kell az országot. "Már a jövő hónapban elhagyom az államfői posztot, így döntött az ukránok többsége, és én ezt a döntést elfogadom" - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikai életből nem szándékozik távozni. Porosenko azt is közölte, hogy stábjával kész segítséget nyújtani Zelenszkijnek mint új államfőnek az átmeneti időszakban.

Szerző
Frissítve: 2019.04.22. 09:27