Tucatnyi katonával végeztek ismeretlen fegyveresek Maliban

Publikálás dátuma
2019.04.22. 11:19
Őrjáraton egy katona Maliban - illusztráció
Fotó: KAMBOU SIA / AFP
Tizenegy kocsiból álló konvojjal támadtak a támaszpontra, amit felgyújtottak és felszerelést zsákmányoltak onnan. A támadók közül is sokan meghaltak.
Ismeretlen fegyveresek támadtak meg egy katonai támaszpontot Maliban, írja a Spiegel. A nyugat-afrikai ország középső részén, Guiré városánál történt incidensben
11 katona vesztette életét és 15 támadóval végeztek.

Az ismeretlen támadók a hadsereg Guirében lévő táborát egy tizenegy kocsiból álló konvojjal közelítették meg – közölte Niame Keita helyi tisztségviselő, mint azt az AFP értesülései nyomán a 24.hu írja. "Felgyújtották a tábort és felszerelést zsákmányoltak" – tette hozzá. A támadást egyetlen szervezet sem vállalta magára. Válaszként megerősítik a katonai jelenlétet a régióban.
Maliban szombaton egy robbantásos merénylet egy ENSZ-katona életét követelte, és négy másik megsérült. Márciusban az al-Kaida helyi ága jelentkezett egy hasonló támadás elkövetőjeként, amelyben tizenhat katona vesztette életét a központi fekvésű Mopti térségében.
Szintén márciusban fegyveresek mészárolták le az Ogossagou Peulh nevű fali lakóit, mintegy 160 embert, köztük várandós nőket és időseket is. A BBC szerint a tömeggyilkosságot egy etnikai alapon szerveződő fulbe csoport követte el, akik lőfegyverekkel és bozótvágó késekkel estek dogon származású áldozataiknak. A mészárlás nyomán végleg elvesztette mind az ellenzék, mind a kormánytöbbség bizalmát, és múlthéten lemondott Soumeylou Boubeye Maiga, Mali miniszterelnöke. Ekkorra már tízezres utcai tüntetéseket is szerveztek ellene, mondván, képtelen megállítani az országban elharapózó erőszakot.
Maliban az al-Káida 2012-es megjelenésével vette kezdetét a mostanáig nem csillapodó erőszak-hullám. A katonai fellépés és egy 2015-ös békeegyezmény ellenére a nyugat-afrikai ország jelentős része - főleg északi területek - még mindig a szélsőségesek kezén van.
Szerző

Trump újabb öt országot büntet Irán miatt - Törökország fizetheti a legnagyobb árat

Publikálás dátuma
2019.04.22. 10:19
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A szankciók Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát és Törökországot is érintik - utóbbi kerülhet a legnehezebb helyzetbe, ha eztán nem vásárolhat kőolajat keleti szomszédjától.
Az Egyesült Államok megvonja a szankciók alóli mentességet öt olyan országtól, amely iráni kőolajat importál, írja az Euronews. A büntetőintézkedések május 3-tól Japánt, Dél-Koreát, Törökországot, Indiát és Kínát is érintik. Donald Trump amerikai elnök így fokozná a nyomást Iránon, melynek a kőolaj az egyik legfontosabb bevételi forrása. A döntést várhatóan már hétfőn bejelenti Mike Pompeo külügyminiszter. 
Az Egyesült Államok tavaly léptette ismét életbe az iráni atomprogram miatt kiszabott büntetőintézkedéseket, felrúgva az addig működő, nemzetközi iráni atomalkut. Washington tavaly nyolc országnak biztosított mentességet az iráni büntetőintézkedések alól, de Trump már akkor szigorítást ígért.
A mostani várható döntéssel Törökország kerülhet a legnehezebb helyzetbe, amelynek gazdasága számára szomszédos országként kifejezetten fontos az iráni kőolaj.
Szerző

Alulmaradt Gruevszki pártjának jelöltje az észak-macedón elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22. 09:32

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A vártnál csekélyebb előnnyel, négyezer szavazattal előzte meg a kormányzó szocialisták jelöltje, Sztevo Pendarovszki az ellenzéki, jobboldali populista VMRO DPMNE kormánypárt által indított Gordana Sziljanovszkát.
Előbbi – a voksok 99,96 százalékának feldolgozása után - 42,85 százalékot szerzett, ami 323 846 voksot jelent, utóbbi pedig 42,24 százalékot kapott (319 240). Az albán közösség által indított Blerim Rekára 10,57 százalék szavazott. Mindez azt jelenti, hogy a május 5-én esedékes második fordulóban az albán kisebbség tagjai döntik majd el, ki legyen Észak-Macedónia államfője. Pendarovszki első megnyilatkozásában azt közölte, az országnak az utóbbi években „nem volt elnöke”. Ezzel arra utalt, hogy amíg a Magyarországra menekült volt kormányfő, Nikola Gruevszki által fémjelzett VMRO DPMNE volt hatalmon, addig a leköszönő Gjorgje Ivanov elnök kiszolgálta a hatalmat. Azt követően pedig, hogy a szocialisták vették át az állam irányítását, Ivanov minden eszközzel igyekezett megnehezíteni a kormány munkáját. Nem volt hajlandó például aláírni azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette az ország átnevezését Észak-Macedóniára, ezzel két és fél évtized óta tartó vita zárult le Görögországgal. Pendarovszki az albán kisebbséget megszólítva közölte, ellenfelétől, Sziljanovszkától semmi jót sem várhatnak, ezért szavazzanak rá. A jobboldali egykori kormánypárt jelöltje, Sziljanovszka, ezzel szemben éles támadást intézett a kabinettel szemben, szerinte amióta a szocialisták kerültek hatalomra, „szabadesésbe” került az ország. Igor Janusev, a VMRO DPMNE főtitkára egyenesen „új tavaszról” tett említést. A részvétel mindössze 41,82 százalékos volt, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt nagyon régi, elavult a választási jegyzék, amely elhunyt személyek sorát is tartalmazza. Másrészt az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás folyamata, a lakosság mintegy tizede kereste a boldogulást külföldön. Ők nem utaztak haza a voksolás kedvéért Észak-Macedóniába. Valószínűtlen, hogy az albán közösség tagjai a második körben a jobboldali jelöltet támogatnák. A VMRO DPMNE, miután az egyik albán párt beállt a szocialisták mögé, ezzel létrejöhetett a Zoran Zaev által fémjelzett kabinet, éles támadásokat intézett az albánokkal szemben, a macedón lakosságot e kisebbség ellen hangolta. Blerim Reka egyelőre nem állt ki határozottan Pendarovszki mellett, de ez május 5-ig megtörténhet. Igaz, az albán jelölt azt is közölte, „nem fognak kereskedni” azzal a majdnem nyolcvanezer vokssal, ami rá esett. A kérdés nem is az, kit támogatna az albán kisebbség, inkább az, elmennek-e egyáltalán szavazni. A második körben el kellene érni a negyven százalékot ahhoz, hogy érvényes legyen a voksolás. Ha nem érik el a bűvös határt, Észak-Macedónia igen komoly alkotmányos válságnak néz elébe még akkor is, ha az elnök jogkörei meglehetősen korlátozottak. Már a vasárnapi részvételi arány is történelmien alacsonynak számít, a függetlenség 1991-es elnyerése óta ennél mindig többen éltek szavazati jogukkal. A voksolás eredménye azt mutatja, hogy az ország még mindig nagyon megosztott. 2017-ben ért véget Nikola Gruevszki „uralma”, aki féldiktatorikus rendszert vezetett be, polgárháború szélére sodródott az állam. (Vádat emeltek ellene, tavaly menekült Magyarországra.) A VMRO DPMNE több illetékese ellen indult eljárás, de sokan amnesztiát kaptak. A jelek szerint azonban még nem gyógyultak be a lelki sebek, messze az az idő, hogy Észak-Macedónia minden tekintetben egységes állammá váljon. A szocialista kabinet többször hangoztatta, hogy a névvita lezárásával megnyílik az út az uniós és a NATO-csatlakozás előtt, ám a jelek szerint ezzel az ígérettel nem érték be a választók.
Frissítve: 2019.04.22. 19:47