Orbánnak is üzent Juncker: "húsvét után visszalövünk!"

Publikálás dátuma
2019.04.22. 11:47
Jean-Claude Juncker
Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Nemcsak Oroszország, de uniós tagállamok is álhírekkel terelgetik a választói akaratot "egy bizonyos irányba" - mondta az EB elnöke, majd a magyar kormányt hozta fel példaként.
Harcot hirdet az álhírek ellen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Berliner Morgenpost című német lap hírportálján hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy az európai parlamenti (EP-) választás kampányának időszakában személyesen is fellép az Európai Uniót (EU) vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel szemben.
"Reagálnunk kell, ha kormányok olyan állításokat tesznek az EU-ról vagy a bizottságról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak"

- mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy ebben a tevékenységben személyesen is részt vesz a következő hetekben. Mint mondta, "húsvét után, szerdától visszalövünk".
Kifejtette, hogy EU-tagállamok kormányainak részéről is tapasztalható igyekezet az EP-választás befolyásolását célzó manipulációra. Nemcsak Oroszország, hanem EU-s tagországok is megpróbálják "fake news révén terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba".
Az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar kormányfőt említette rossz példaként.

Mint mondta, Orbán azt állítja, hogy őt terheli a felelősség a brit EU-tagság megszüntetéséért (Brexit), pedig meggyőző bizonyítékok szólnak ennek az ellenkezőjéről. "A magyar kormány azt is állítja, hogy én vagyok a hibás Európa kelet-nyugati megosztottságáért, holott a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért" - mondta Jean-Claude Juncker.
Az Orbán-kormány az EP-választás fideszes kampányát megelőzően - azt megalapozva - kezdett napi 100 millió forint közpénzt elégető plakátkampányba, melynek egyik céltáblája a néppárti Juncker volt. A kampány nyomában elindult eseménysorozat a Fidesz EPP-s tagságának felfüggesztéséhez vezetett.

Szijjártó céltáblának ajánlkozik

Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Juncker kijelentésére. Szijjártó azt is elismételte, amit korábban konkrétan kiemelt és cáfolt az EB-elnök, mi szerint ő lenne felelős a Brexitért. A külügyminiszter szerint ezért Juncker európai vezetőként megbukott. Azt is elmondta, hogy a brüsszeli politikus bizonyára lenézi az európaiakat, hogy azt gondolja, terelgetni kell őket.

Frissítve: 2019.04.22. 14:36

Tucatnyi katonával végeztek ismeretlen fegyveresek Maliban

Publikálás dátuma
2019.04.22. 11:19
Őrjáraton egy katona Maliban - illusztráció
Fotó: KAMBOU SIA / AFP
Tizenegy kocsiból álló konvojjal támadtak a támaszpontra, amit felgyújtottak és felszerelést zsákmányoltak onnan. A támadók közül is sokan meghaltak.
Ismeretlen fegyveresek támadtak meg egy katonai támaszpontot Maliban, írja a Spiegel. A nyugat-afrikai ország középső részén, Guiré városánál történt incidensben
11 katona vesztette életét és 15 támadóval végeztek.

Az ismeretlen támadók a hadsereg Guirében lévő táborát egy tizenegy kocsiból álló konvojjal közelítették meg – közölte Niame Keita helyi tisztségviselő, mint azt az AFP értesülései nyomán a 24.hu írja. "Felgyújtották a tábort és felszerelést zsákmányoltak" – tette hozzá. A támadást egyetlen szervezet sem vállalta magára. Válaszként megerősítik a katonai jelenlétet a régióban.
Maliban szombaton egy robbantásos merénylet egy ENSZ-katona életét követelte, és négy másik megsérült. Márciusban az al-Kaida helyi ága jelentkezett egy hasonló támadás elkövetőjeként, amelyben tizenhat katona vesztette életét a központi fekvésű Mopti térségében.
Szintén márciusban fegyveresek mészárolták le az Ogossagou Peulh nevű fali lakóit, mintegy 160 embert, köztük várandós nőket és időseket is. A BBC szerint a tömeggyilkosságot egy etnikai alapon szerveződő fulbe csoport követte el, akik lőfegyverekkel és bozótvágó késekkel estek dogon származású áldozataiknak. A mészárlás nyomán végleg elvesztette mind az ellenzék, mind a kormánytöbbség bizalmát, és múlthéten lemondott Soumeylou Boubeye Maiga, Mali miniszterelnöke. Ekkorra már tízezres utcai tüntetéseket is szerveztek ellene, mondván, képtelen megállítani az országban elharapózó erőszakot.
Maliban az al-Káida 2012-es megjelenésével vette kezdetét a mostanáig nem csillapodó erőszak-hullám. A katonai fellépés és egy 2015-ös békeegyezmény ellenére a nyugat-afrikai ország jelentős része - főleg északi területek - még mindig a szélsőségesek kezén van.
Szerző

Trump újabb öt országot büntet Irán miatt - Törökország fizetheti a legnagyobb árat

Publikálás dátuma
2019.04.22. 10:19
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A szankciók Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát és Törökországot is érintik - utóbbi kerülhet a legnehezebb helyzetbe, ha eztán nem vásárolhat kőolajat keleti szomszédjától.
Az Egyesült Államok megvonja a szankciók alóli mentességet öt olyan országtól, amely iráni kőolajat importál, írja az Euronews. A büntetőintézkedések május 3-tól Japánt, Dél-Koreát, Törökországot, Indiát és Kínát is érintik. Donald Trump amerikai elnök így fokozná a nyomást Iránon, melynek a kőolaj az egyik legfontosabb bevételi forrása. A döntést várhatóan már hétfőn bejelenti Mike Pompeo külügyminiszter. 
Az Egyesült Államok tavaly léptette ismét életbe az iráni atomprogram miatt kiszabott büntetőintézkedéseket, felrúgva az addig működő, nemzetközi iráni atomalkut. Washington tavaly nyolc országnak biztosított mentességet az iráni büntetőintézkedések alól, de Trump már akkor szigorítást ígért.
A mostani várható döntéssel Törökország kerülhet a legnehezebb helyzetbe, amelynek gazdasága számára szomszédos országként kifejezetten fontos az iráni kőolaj.
Szerző