Világháborús hajóroncsot találtak Ausztrália partjainál

Publikálás dátuma
2019.04.23. 09:09

Fotó: AFP
Az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet a második világháború alatt Victoria állam felségvizein torpedóval süllyesztettek el.
A második világháborúban egy japán tengeralattjáróról torpedóval elsüllyesztett ausztrál szállítóhajó roncsait találták meg tengeri régészek a délkelet-ausztráliai Victoria partjaitól száz kilométerre az óceán mélyén. Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére - idézte fel a BBC News.
A torpedó 60 másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót. A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén fekvő roncsot 700 méter mélyen fedezték fel. A tengerfenék kutatásához és feltérképezéséhez szonáreszközöket és kamerákat használtak. Peter Harvey, a victoriai örökségvédelmi szervezet tengeri archeológusa elmondta, hogy az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet az állam felségvizein torpedóval elsüllyesztettek a második világháború alatt.
Hozzátette, hogy a tengerbe veszett áldozatok családtagjai számára végre lezárulhat ez a tragikus esemény most, hogy sikerült megtalálni a hajót. A hatóságok megemlékezést szerveznek az elhunytak emlékére. A legidősebb túlélő, George Fisher 2012-ben hunyt el. Mint 2003-ban elmondta: élete legszomorúbb eseménye volt a hajó elsüllyedése.
Szerző

Babacsillagok százainak otthona az “Űrpillangó”

Publikálás dátuma
2019.04.22. 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Több száz babacsillag bölcsődéje a NASA Spitzer űrtávcsövének felvételén látható vörös pillangó. Az ábra két szárnya két forró csillagközi gázzal teli buborék, amelyet környékének legnagyobb csillagai hoztak létre.
A hivatalosan Westerhout 40 (W40) jelzésű vöröses pillangó egy gázból és porból álló felhő. A pillangószárnyak hatalmas gázbuborékok, amelyeket nagy tömegű csillagok fújnak ki magukból. A hatalmas csillagközi gáz- és porfelhőkben a tömegvonzás sűrű csomókba húzza össze az anyagot. Amikor ezek elérnek egy kritikus sűrűséget, a magjukban csillagok alakulnak ki - írta korábban a Csillagászat.hu.
A felhőkben található legnagyobb csillagok sugárzása és a felrobbanásukkor belőlük kiáradó részecskék néha olyan buborékokat képeznek, mint amilyenek a W40-nél is láthatóak. Ezek a folyamatok végül szétoszlatják a gázt és a port, a sűrű csomók felbomlanak, és ez lelassítja vagy akár meg is állíthatja a csillagképződést -
A W40 nagyjából 1400 fényévre van a Naptól, hasonló távolságra, mint az Orion-köd. Ez a két, hozzánk legközelebbi olyan régió, ahol nagy méretű, a Napnál akár tízszer nagyobb csillagokat lehetett megfigyelni kialakulásuk közben.
  
Szerző

Hamarosan népbetegséggé válhat a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.04.21. 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
A társadalom fokozatos öregedésével nő az időskori leépülés következtében jelentkező betegségek, elsősorban a Parkinson-kór elterjedése.
 2040-re világszerte olyan mértékben megnő a különböző időskori degeneratív idegrendszeri betegségekkel diagnosztizált páciensek száma, hogy az az orvostudomány, a társadalom és az egészségügy számára is súlyos következményekkel jár – vázolta az aggasztó jövőt Patrik Brundin, a Journal of Parkinson’s Disease szakfolyóirat főszerkesztője a Science Alert által idézett cikkében, amelyet még korábban a Dívány ismertetett.
Az egyre inkább elöregedő nyugati társadalmakra nemcsak a Parkinson-, hanem az Alzheimer-kór és a hasonló, demenciával járó betegségek egyre nagyobb méreteket öltő terjedése is nagy veszélyt jelent. Ezen betegségek kezelésének legfőbb akadálya, hogy még mindig nagyon keveset tudni arról, miért is alakulnak ki. 
A szaknyelven „reszkető bénulásnak” nevezett kór, amelyet először 1817-ben írt le James Parkinson angol orvos, a tudomány jelenlegi állása szerint agyunk dopaminszintjének csökkenése, illetve a finomabb mozgásokat irányító törzsdúcok elhasználódása és tönkremenése következtében jelentkezik, de az, hogy ezek hátterében mi áll, továbbra is rejtély.
A statisztikák szerint világszerte mintegy 6,1 millió, Parkinson-kórral diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Általánosságban 7-14 évvel rövidíti meg életet a betegség, amelynek következtében évente kétszázezren halnak meg korábban. Az előrejelzések szerint a demográfiai változások, vagyis az idősek egyre növekvő társadalmi arányának következtében húsz év múlva már 12 millió körül járhat az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
A tudósok már több mint ötven éve megállapították, hogy a dohányosok immunisabbak a Parkinson-kórra, a kortárs kutatások pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik évtizedeken keresztül rendszeresen cigarettáztak, 40 százalékkal kevesebb az esély a betegség kialakulására. Az elmúlt évtizedek során, köszönhetően az egészséges életmódot hirdető kampányoknak, a dohányzás fokozatosan veszített népszerűségéből, amely szintén növelheti a Parkinsonnal diagnosztizált esetek számát, amelyet a legpesszimistább becslések a 2030-as évek végére 17 millióra becsülnek.
Ray Dorsey, a New York állambeli Rochester Egyetem idegtudományi professzora szerint ezek az erőjelzések arra intenek, hogy sürgősen akcióba kell lépnünk a Parkinson-kór és egyéb időskori betegségek megelőzésének és minél sikeresebb kezelésének érdekében.
Szerző