Lejtmenetben a hazai fuvarozók

Publikálás dátuma
2019.04.23. 14:54
Képünk illusztráció
Fotó: GUILLERMO ARIAS / AFP
Azonnali, hatékony együttműködést kér a kormányzattól az ágazat piacainak védelme érdekében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
A fuvardíjak emelése, és a kormányzat együttműködő beavatkozása nélkül akár tömeges csődök, az ellátási lánc összeomlása várható. Az útdíjak drasztikus, a hivatalosan bejelentett 5,8 százalékot többszörösen meghaladó mértékű emelése, az üzemanyagárak növekedése, a kgfb-díjak irreális mértéke, a megállíthatatlan munkabérspirál és munkaerőhiány, valamint a hazai közúti áru- és személyszállítási piac védelmének súlyos hiányosságai miatt összeomlás közeli helyzet alakult ki az ágazatban – írja az ágazat helyzetéről kiadott közleményében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A kevésbé tőkeerős családi- és mikrovállalkozások után már a legnagyobb cégeket is elérte a recesszió: tisztességes árrés híján tömegesen állnak le a nehéztehergépjárművek, amelyek helyét – hatékony ellenőrzés hiányában – gyakran az EU-n kívülről érkező, a szürkegazdaságban tevékenykedő fuvarozók veszik át. Az MKFE ezért felszólítja a hazai logisztikai szektor minden szereplőjét, hogy mérlegelje: a pillanatnyi haszonszerzés céljából érdemes-e kockáztatni egy megbízható rendszer működését, már rövid távon is komolyan veszélyeztetve a teljes hazai, sőt az Európai Unió egészének ellátási láncát? Az MKFE egyben azonnali, és hatékony együttműködést kér a kormányzattól a magyar fuvarozói ágazat piacainak védelme érdekében, mert miközben az EU Mobilitási Csomagja is súlyos csapást mér a kelet-közép európai fuvarozókra. A magyar vállalkozásokat pedig senki nem védi meg a szabályok alól kibúvó, etikátlan üzleti magatartást tanúsító, elsősorban harmadik országból jövő fuvarozóktól.
Szerző

Augusztustól nem lehet éjszaka repülni Budapest felett

Publikálás dátuma
2019.04.23. 14:32

Fotó: AFP/Image Source
Nyugodtabban telhetnek az éjszakák a ferihegyi nemzetközi repülőtér környékén élőknek. Legalábbis ezt ígéri a főpolgármester és az innovációs és technológiai miniszter.
Az úgynevezett mélyalvás időszakában tilos lesz használni a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret – jelentette be a szakmai szervezetek bevonásával folytatott egyeztetést követő délelőtti sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Éjfél és hajnali 5 óra között csak rendkívüli esetekben lehet majd ettől eltérni, mint például szélsőséges időjárási viszonyok, illetve gépeltérítés, terrorcselekmény, kényszerleszállás miatt, vagy ha a repülőgép fedélzetén előforduló sürgős orvosi ellátásra van szükség. Ezen kívül vizsgálni fogják a hatóságok a 20 -24 óra és az 5-8 óra közötti zajterhelés mértékét is. A zajszint mérését hivatalosan a közlekedési hatóság végzi majd, de a lakóközösségeknek lesz arra lehetőségük, hogy ha nem értenek egyet a hivatalos adatokkal, akkor egyedi vizsgálatot kérjenek. A Népszava kérdésére Palkovics László megemlítette, hogy átlagosan éjszakánként 3 le, illetve felszállást regisztrálnak, de vannak hónapok, amikor egyetlen ilyen eseményre sem kerül sor. Ezt a néhány, a lakosságot zavaró éjszakai repülést is szeretnék nullára redukálni, a vis major helyzeteket kivéve. A miniszter szerint a le és felszállások 70-80 százaléka már most sem Budapest irányából történik, de még így is évente ezernél több érkező és induló gép használja a fővárost is érintő légifolyosókat. Az éjszakai repülési tilalmat még engedélyeznie kell az uniós légügyi hatóságnak is. Az előírást indokolatlanul megszegő, valamint a megengedettnél nagyobb zajszennyezést okozó légitársaságok borsos bírságot szabhat ki a zajvédelmi hatóság, illetve a Budapest Airport (BA). Palkovics László pontos összegeket nem említett.
Tarlós István hozzátette, a befolyt összeget a zaj elleni védelem hatékonyságának növelésére lehet fordítani, mint a zajvédelmi övezeten belül élők számára az ablakszigetelési akció, amelynek segítségével speciális szigetelést rendelhetnek meg. A költségekhez a BA is hozzájárul, melyekből az egyedi zajszintmérésekre is jut forrás. A zaj elleni védelemre és az egyedi mérésekre a támogatás már igényelhető. Tarlós István a Népszava kérdésre elmondta, hogy a ferihegyi nemzetközi repülőteret a városközponttal összekötő kétszer egy sávos úgynevezett gyorsforgalmi út – ami már egy koccanásos baleset után is inkább forgalomlassító út – korszerűsítése, valamint a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése is szerepel a közfejlesztési tanács programjában. A repülőtéri út felújítását a tanács már napirendre is vette és a főpolgármester óvatos megfogalmazása szerint „a következő ciklusban minden valószínűség szerint meg fog történni”. A kötöttpályás összeköttetés esetében két koncepciót vizsgál a kormányzat. Az egyik szerint kizárólag a centrum és a repülőtér között közlekedne egy közvetlen járat, míg a másik elképzelés a repülőtéri járat beillesztése a vasúti menetrendbe. Ez utóbbi bonyolultabb, hiszen alkalmazkodnia kell a MÁV és a légitársaságok menetrendjéhez is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok hamarosan lezárulnak. Amíg nem dől el, melyik koncepció kap zöld utat, a költségekről egyelőre még nem lehet jóslásokba bocsátkozni – tette hozzá Palkovics László. Bár a tájékoztatón elhangzott, hogy az éjszakai repülésről hozott intézkedés kizárólag szakmai, a lakosság érdekeit szolgálja, és semmilyen politikai háttere nincs, meglepő, hogy az évek óta tartó problémára éppen a május 26-i európai parlamenti és az őszi önkormányzati választások előtt gyorsult fel a kormányzati és a fővárosi egyeztetés és hangzott el konkrét ígéret a határidőkre.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23. 14:37

Tarol a SZÉP-kártya- és a készpénz-cafeteria

Publikálás dátuma
2019.04.23. 09:00

Az adózási változások nyomán másfélszeresére nőtt a SZÉP-kártyák, illetve duplájára a készpénzben kifizetett cafeteria népszerűsége.
Az adózási módosítások nyomán a cafeteria-juttatásokon belül a Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártya részesedése a tavalyi érték másfélszeresére, 54 százalékra nőtt, a készpénzé pedig duplázódva 40 százalék lett. Ezzel e két elem teszi ki a béren kívüli juttatások túlnyomó részét - derül ki a BDO Magyarország ezer munkavállaló idei választásait összegző felméréséből. (A felmérés a BDO cafeteria-tanácsadási ügyfelei körében készült, így az adatok országos szinten nem reprezentatívak.)
Körükben a tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A legnépszerűbb 30 százalékkal a vendéglátás-alszámla, míg a szálláshely 16, a szabadidő pedig 8 százalékos arányú. Ez nem meglepő, hisz a cafeteria-rendszer év eleji átalakítása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.
Meglepő viszont, hogy az azonnal elkölthető cafeteria-elemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét szintén a munkabérrel azonosan adózó pénzkifizetés váltotta fel. Ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli. A népszerűség titka, hogy a szerényebb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben, még ha csökkentett mértékben is, de a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket részesítik előnyben. Azt, hogy a cégek szinte mindegyike megtartotta a pénzkifizetést, a tanácsadó azzal magyarázza, hogy a béren kívüli juttatások ösztönző hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Emellett az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő tétel, például a túlóradíj összegét is.
A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak. Míg tavaly e szervezetek a cafeteria-juttatások 13 százalékát képviselték, addig idén arányuk 3 százalékra esett. Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes, részaránya mégsem nőtt 1,2 százalék fölé, mivel e juttatás csupán a munkavállalók kis hányadát érinti. A korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két fő elem – idézik Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadóját. – Ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének ésszerűsítését. Vagyis ezentúl sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit - véli a szakember.
Szerző