157 gyerekrabszolgát szabadítottak ki

Publikálás dátuma
2019.04.24. 17:39
Nem ez volt az első szabadító akció
Fotó: STR / AFP
Az emberkereskedő csoport felszámolásán már április eleje óta dolgozott az Interpol a benini és a nigériai hatóságokkal közösen.
Legalább 216 rabszolgaként tartott embert, köztük 157 gyereket szabadítottak ki a nyugat-afrikai Beninben és Nigériában írja az Interpol szerdai közleménye nyomán az africanews.com. Az április eleje óta tartó "Karvaly II" fedőnevű akcióban a két határos országban összesen vagy száz rendőr vett részt.
Sok gyereket piacokon dolgoztattak árusként, rakodóként vagy vízhordóként, másokkal Benin és Nigéria között szállíttattak csempészett árukat. Sokakat cselédként kényszerítettek dolgozni, és rengeteg gyereket kényszerítettek prostitúcióra. Legtöbbjüket rendszeresen verték, halálos fenyegetésekkel vették rá az együttműködésre, illetve azzal zsarolták, hogy nem láthatják többé a szüleiket, ha nem engedelmeskednek. A kiszabadítottak mind 11 és 16 év közöttiek, 36 közülük fiú és 121 lány. Többségüknek most segélyszervezetek viselik gondját, de néhányukat haza tudták juttatni családjukhoz.
Az emberkereskedelemben való részvételért 47 embert vettek őrizetbe a hatóságok. A közleményben azt hangsúlyozták, a felelősök bűnözői hálózatok, amiket csak egyben, egyszerre lehet felszámolni. Az Interpol hosszan tartó együttműködésre készül a régióban.
1,4 millió ember él rabszolgaként Nigériában a Walk Free Foundation jogvédő csoport 2018-as Global Slavery Index című kimutatása szerint. Ez a 191 milliós ország népességének 0,8 százaléka.
Szerző

Nemi erőszak a háborús övezetekben: Amerika puha, Kína és Oroszország nem hajlandó fellépni

Publikálás dátuma
2019.04.24. 17:13

Fotó: Luiz Rampelotto / AFP
Annyira „könnyített formában” fogadta el a világszervezet Biztonsági Tanácsa a szexuális erőszak elleni küzdelemről szóló határozatot, hogy az már inkább aláássa a nők méltóságát, mintsem védi.
Hiába nevezte mérföldkőnek a konfliktusövezetekben elkövetett szexuális erőszak megfékezésének útján azt az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) benyújtott határozattervezet a soros elnökséget ellátó Németország külügyminisztere, azt először is az Egyesült Államok nyomására alaposan megnyirbálták, majd a lebutított változatot is Oroszország és Kína tartózkodása mellett fogata el keddi ülésén a testület. Az ülés előtt az előterjesztő Heiko Maas német külügyminiszter és Angelina Jolie amerikai színésznő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságnak Különmegbízottja a The Washington Postban megjelent közös cikkben szólították fel a nemzetközi közösséget a mielőbbi és hatékony cselekvésre, felhívva a figyelmet a háborús övezetekben dúló szexuális erőszak megfékezésére, az áldozatok szakszerű megsegítésére, az elkövetők megbüntetésére. Hangsúlyosan szorgalmazták a jelenség áldozatközpontú kezelését. A német dpa hírügynökség már a szavazás előtt, diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy az Egyesült Államok vétóval fenyegetőzött, így annak elkerülése végett egy lényegétől megfosztott, „könnyített” változat kerül szavazásra, mert a BT soros elnökségét ellátó Németország nem akarja megkockáztatni a teljes bukást. Washingtoni nyomásra az eredeti tervezetből törölték a nemi erőszak és zaklatás áldozatainak nyújtandó szexuális és reproduktív egészségvédelmi támogatásról szóló passzust. A Trump adminisztráció ezt azért kifogásolta, mert úgy értelmezik, hogy ez a művi terhességmegszakítás hallgatólagos támogatásaként is értelmezhető, az új fehér házi vezetés pedig látványosan abortuszellenes. Oroszország és Kína még ebben a formában sem támogatta a határozatot, igaz, nem is vétózott. Az orosz-kínai álláspont mögött elsősorban ez esetben is a politikai vetélkedés húzódik meg, a két nagyhatalom ellentervezetet terjesztett be. A 15 tagú BT 13 tagja azonban megszavazta. A vitán résztvevő Nadia Murad Nobel-békedíjas iraki jazidi kurd emberi jogi aktivista arra figyelmeztetett, mennyire szükség van a nemzetközi fellépésre, hiszen a konfliktusövezetekben a szexuális erőszakot fegyverként használják, rendszeressé és elterjedtté vált, saját és közössége példáján pedig azt is tudja, hogy ezen cselekmények brutalitása külső szemlélő számára elképzelhetetlen mértékű. Amal Clooney emberi jogi sztárügyvéd, George Clooney amerikai színész felesége azt emelte ki, hogy a konfliktusövezetekben elkövetett szexuális erőszak járványszerűen terjed már, az esetek többségében mégis büntetlenül marad. Az iraki kurd és jazidi nők ellen az Iszlám Állam katonái által elkövetett erőszakért sem vontak felelősségre mindmáig senkit, emlékeztetett Nadia Murad, aki maga is egyike ezeknek az áldozatoknak. Az elfogadott határozat ugyan megpróbál áldozatközpontú lenni, de amint Pramilla Patten, az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottja fogalmazott a The Guardiannak nyilatkozva, a nemi erőszak és zaklatás áldozatainak nyújtandó szexuális és reproduktív egészségvédelmi támogatásról szóló, amerikai nyomásra kivett passzus nélkül igencsak „gyenge”, mert az áldozatok egészségvédelmi támogatásának kérdése alapkérdés, mondhatni kritikus pontja a jelenség kezelésének.   

Kivizsgálást sürget az ENSZ

2018-ban újabb szomorú rekord született Afganisztánban. Az ENSZ afganisztáni segélymissziója, az UNAMA adatai szerint 2018-ban 3804 civil áldozatot jegyeztek, a tíz éve működő misszió történetében így a tavalyi volt a legvéresebb esztendő. Az ENSZ kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint az amerikai és afgán kormányerők több polgári személyt öltek meg, mint a tálibok és egyéb fegyveres milíciák, terrorcsoportok 2019 első szemeszterében. Az első  három hónapban a nemzetközi csapatok 305, az iszlamisták 227 civil haláláért felelősek. Az UNAMA kivizsgálást sürget,a feltártak nyilvánosságra hozatalát illetve az áldozatok hozzátartozóinak kártalanítását.   

Szerző
Témák
ENSZ Gál Mária

Két marékkal szórná Putyin az orosz útleveleket Kelet-Ukrajnában

Publikálás dátuma
2019.04.24. 17:06

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Eddig Moszkva szerint egymillióan költöztek a Donyec-medence szakadár területeiről Oroszországba - eztán egyszerűsített eljárással már állampolgárságot is szerezhetnek az elfoglalt ukrán területen élők.
Egyszerűsített eljárásban szerezhetik meg az orosz állampolgárságot a délkelet-ukrajnai Donyec-medence szakadár területeinek lakói Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Kreml honlapján szerdán közölt rendelete szerint.
A rendelet értelmében az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk a hozzájuk benyújtott honosítási kérelmeket. Az egyszerűsített honosítás keretében a hatóságok eltekintenek az oroszországi ötévi helyben lakás kötelezettségétől.
Putyin tavaly decemberben írta alá azt a március 24-én hatályba lépett törvényt, amely felhatalmazza az elnököt (saját magát) annak meghatározására, hogy a külföldiek mely kategóriái kaphatnak humanitárius okokból egyszerűsített formában orosz állampolgárságot. A jogszabály megkönnyíti az érintettek Oroszországba költözését is. Az orosz belügyi tárca szerint az intézkedés elsősorban Ukrajna délnyugati részének lakosaira vonatkozik majd.
A régióból több mint egymillióan költöztek át Oroszországba.

Közülük 77 ezren kaptak ideiglenes vagy állandó menedéket. A többiek munkavállalási, lakhatási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
Délnyugat-Ukrajna szakadár területeit 2014 óta Oroszország által támogatott fegyveresek tartják ellenőrzésük alatt. Ukrajna a 16 és 60 év közötti, orosz állampolgárságú férfiaknak tavaly novemberben megtiltotta, hogy beutazzanak a területére.