Nem érték el, mert nem is akarták - EP-választás, kamupártok és puha kezű ügyészség

– Nem visszatérítésre ítélték, hanem pénzbüntetésre – ezzel magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, miért kellett csupán 300 ezer forintot fizetnie egy kamupárt elnökének úgy, hogy 20 millió forinttal nem tudott elszámolni.

Mint arról már írtunk, kedden a Fővárosi Főügyészség egy parlamenten kívüli párt elnökére kirótt pénzbírságról számolt be. A 37 éves férfi a közlemény szerint az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy az Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott, a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt végül el nem érő pártnak. A pártelnök csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, a hiányt egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákkal próbálta igazolni.

A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetési csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A per előkészítő ülésen a férfi beismerte a terhére rótt bűncselekményt, a bíróság pedig jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

– Olyan ez, mint a betörő megbüntetése: az állam nem arra ítéli az elkövetőt, hogy térítse meg a sértett kárát, hanem pénzt vesz el tőle, amikor pénzbüntetést szab ki rá – konstatálta Ligeti Miklós. A szakértő hozzátette: ez az eset is megerősíti azt, amit a Transparency International Magyarország már 2013 óta hangoztat, miszerint a kampányfinanszírozás nem is jó másra, mint közpénzmilliárdok büntetlen lenyúlására. Ligeti egyébként arra jutott, hogy a most elítélt pártvezető vélhetően az egyéni jelöltek után járó támogatásával nem tudott elszámolni. Az ügyészség egyébként nem tért ki a férfi és a pártja nevére, a HVG viszont úgy tudja, hogy Kovács Szabolcsról, az Új Dimenzió Párt (ÚDP) elnökéről van szó.

A közelgő, május 26-ai uniós választáson az utóbbi évekhez képest kevés, maximum két kamupárttal találkozhatunk a szavazóíveken. Ligeti Miklós szerint félrevezethette a „pártvezetőket" valaki, ezért azt hihették, hogy jár pénz az indulásukét. Rájöttek viszonylag korán – folytatta a szakértő – , hogy ez nem igaz, így nem is erőlködtek összegyűjteni 20 ezer aláírást.

Egy magukat mikropártnak nevező férfi lapunknak ennél meghökkentőbb indokot említett. – Nem véletlen, hogy nem értük el a 20 ezer szignót, hiszen nem is akartuk – vázolta álláspontját Végh Edvárd, a Demokraták Pártja elnöke. A 2015-ben alakult, eddig még egyetlen választáson sem induló párt az elnök tájékoztatása szerint két napig úgynevezett „próbagyűjtést” tartott. Pontos számokat Végh Edvárd nem árult el, viszont biztatónak minősítette az akciót, „ezért is hagytuk abba” – fűzte hozzá. A pártelnök szerint ugyanis rosszat tett volna az országnak, ha olyan formációk indulnak az EP-választáson, amelyek biztosan nem érik el az 5 százalékos küszöböt. – Minden ellenzékinek a nemzet érdekét kellett volna nézni a pártérdekek helyett és közös listán kellett volna indulni – hangsúlyozta Végh, hozzátéve: ők nem akartak maguknak listát helyet a tervezett közös indulásban.