Drasztikus, a háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításával – derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből. Amikor három hónappal ezelőtt a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához fordult a magyar kormánymédia tiltott állami támogatása ügyében, a panasznak még nem lehetett része a 2018 végétől formálódó, a fideszes pártsajtó formális tulajdonosainak „önkéntes felajánlásai” útján létrejött KESMA. A kormánypárt szinte teljes médiaholdudvarát elnyelő konglomerátummal ugyanakkor egy olyan (az állami hirdetések révén szinte teljes egészében közpénzből működtetett) hír-, vélemény- és tulajdonosi koncentráció alakult ki, amely Európában példátlan módon biztosít hegemóniát a kormányzati üzeneteknek a magyar médiában. A Mérték mostanra elvégezte a KESMA megalakulása utáni hazai médiapiac részletes elemzését, ennek felhasználásával egészítik ki a bizottsági panaszt az aláírók a Fidesz-közeli sajtóalapítvány számait is tartalmazó adatokkal és információkkal.
Az eredeti panaszbeadvány legfőbb állítása az volt, hogy a magyar média- és reklámpiacot jelentősen torzítják a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokhoz nem igazodó, kizárólag az adott sajtóorgánumok kormány iránti lojalitását díjazó állami hirdetések. Akkor – éppen az alakulóban lévő KESMA miatt – nehéz volt számszerűsíteni, hogy különböző viszonyítási alapokon mérve mekkora is a kormányoldal részesedése a magyar médiában. A Mérték munkatársainak számításai alapján a teljes magyar médiapiaci reklámtorta közel 40 százaléka a KESMA kiadványaié. Ha az alapítványhoz hozzászámoljuk a vele azonos üzeneteket közvetítő, de szervezeten kívüli médiumokat (mindenekelőtt a TV2-t és a Rádió1-et), akkor 64,1 százalékos, vagyis majdnem kétharmados piaci részesedést kapunk. Amennyiben pedig a szintén a kormány kommunikációs igényeit kiszolgáló „közmédiát” is ide soroljuk, akkor a kormányoldal részesedése (a bevételekből) 77,8 százalékra, vagyis a teljes torta több mint háromnegyedére rúg, úgy, hogy a források döntően az államtól érkeznek, és nem az adott médiumok népszerűségéhez, hanem politikai beállítódásához igazodnak.
Ez olyan mértékű finanszírozási előnyt biztosít a kormány üzeneteinek minden más típusú tartalommal szemben, amely már megkérdőjelezi a politikai versenyt és a választások tisztaságát is.
Jávor, a Klubrádió és a Mérték közreműködésével eddig két panaszbeadvány futott be a Bizottság versenyjogi főigazgatóságához. Az első 2016-ban a közmédia állami túlfinanszírozásából adód versenytorzítást, a második idén év elején a pártsajtó szabálytalan állami támogatását kifogásolta (utóbbihoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott, és a szervezet a mostani, a KESMA ügyében beadott panaszkiegészítést is aláírta) Lapunk tudomása szerint az Európai Bizottság érdemben egyik üggyel sem foglalkozott még. Amikor viszont 2014-15-ben az RTL Klub tulajdonosa, a német Bertelsmann fordult a testülethez panasszal a piacvezető tévécsatornát sújtó reklámadó-szabályozás miatt, a Bizottság rövid határidőn belül végzett a vizsgálattal, és az eljárás befejezése előtt már egy közbenső intézkedéssel felfüggesztette a diszkriminatív reklámadó alkalmazását. Jávor Benedek a tiltott állami finanszírozásra vonatkozó panasz januári beadásakor úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a brüsszeli testületben immár van politikai akarat a versenyszabályokat nyíltan megsértő magyar médiatámogatási gyakorlattal szembeni fellépésre.
