Az Európai Bizottság közbelépését kérik a Fidesz háromnegyedes médiatúlsúlya ellen

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:55

Újabb tétellel egészül ki az Európai Bizottságnak küldött médiaügyi panasz, ezúttal a fideszes médiagömböc, a KESMA miatt. A beadványhoz a MÚOSZ is csatlakozik.
Drasztikus, a háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításával – derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből. Amikor három hónappal ezelőtt a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához fordult a magyar kormánymédia tiltott állami támogatása ügyében, a panasznak még nem lehetett része a 2018 végétől formálódó, a fideszes pártsajtó formális tulajdonosainak „önkéntes felajánlásai” útján létrejött KESMA. A kormánypárt szinte teljes médiaholdudvarát elnyelő konglomerátummal ugyanakkor egy olyan (az állami hirdetések révén szinte teljes egészében közpénzből működtetett) hír-, vélemény- és tulajdonosi koncentráció alakult ki, amely Európában példátlan módon biztosít hegemóniát a kormányzati üzeneteknek a magyar médiában. A Mérték mostanra elvégezte a KESMA megalakulása utáni hazai médiapiac részletes elemzését, ennek felhasználásával egészítik ki a bizottsági panaszt az aláírók a Fidesz-közeli sajtóalapítvány számait is tartalmazó adatokkal és információkkal. Az eredeti panaszbeadvány legfőbb állítása az volt, hogy a magyar média- és reklámpiacot jelentősen torzítják a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokhoz nem igazodó, kizárólag az adott sajtóorgánumok kormány iránti lojalitását díjazó állami hirdetések. Akkor – éppen az alakulóban lévő KESMA miatt – nehéz volt számszerűsíteni, hogy különböző viszonyítási alapokon mérve mekkora is a kormányoldal részesedése a magyar médiában. A Mérték munkatársainak számításai alapján a teljes magyar médiapiaci reklámtorta közel 40 százaléka a KESMA kiadványaié. Ha az alapítványhoz hozzászámoljuk a vele azonos üzeneteket közvetítő, de szervezeten kívüli médiumokat (mindenekelőtt a TV2-t és a Rádió1-et), akkor 64,1 százalékos, vagyis majdnem kétharmados piaci részesedést kapunk. Amennyiben pedig a szintén a kormány kommunikációs igényeit kiszolgáló „közmédiát” is ide soroljuk, akkor a kormányoldal részesedése (a bevételekből) 77,8 százalékra, vagyis a teljes torta több mint háromnegyedére rúg, úgy, hogy a források döntően az államtól érkeznek, és nem az adott médiumok népszerűségéhez, hanem politikai beállítódásához igazodnak. Ez olyan mértékű finanszírozási előnyt biztosít a kormány üzeneteinek minden más típusú tartalommal szemben, amely már megkérdőjelezi a politikai versenyt és a választások tisztaságát is. Jávor, a Klubrádió és a Mérték közreműködésével eddig két panaszbeadvány futott be a Bizottság versenyjogi főigazgatóságához. Az első 2016-ban a közmédia állami túlfinanszírozásából adód versenytorzítást, a második idén év elején a pártsajtó szabálytalan állami támogatását kifogásolta (utóbbihoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott, és a szervezet a mostani, a KESMA ügyében beadott panaszkiegészítést is aláírta) Lapunk tudomása szerint az Európai Bizottság érdemben egyik üggyel sem foglalkozott még. Amikor viszont 2014-15-ben az RTL Klub tulajdonosa, a német Bertelsmann fordult a testülethez panasszal a piacvezető tévécsatornát sújtó reklámadó-szabályozás miatt, a Bizottság rövid határidőn belül végzett a vizsgálattal, és az eljárás befejezése előtt már egy közbenső intézkedéssel felfüggesztette a diszkriminatív reklámadó alkalmazását. Jávor Benedek a tiltott állami finanszírozásra vonatkozó panasz januári beadásakor úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a brüsszeli testületben immár van politikai akarat a versenyszabályokat nyíltan megsértő magyar médiatámogatási gyakorlattal szembeni fellépésre.   
Témák
média

Elköltöztetik az Igazságügyi Minisztériumot a Kossuth térről

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:38

Fotó: Molnár Ádám / AFP
A tárca a Nádor utcába, az ombudsmani hivatal helyére települ.
A kormányzat a minisztériumok elhelyezésének racionalizálására készül, így az Igazságügyi Minisztérium a Kossuth térről a Nádor utcába költözik – írja a Magyar Nemzet.  A kormányközeli lap információja szerint a kormányzati terv részeként a Miniszterelnökség Wesselényi utcai, bérelt irodaházában működő főosztályai a tárca Kossuth téri főépületébe költöznek. Ezzel párhuzamosan az igazságügyi tárca – az épület felújítása után – a Nádor utcába települ, melyből az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyébként is távozni készült. Azt írják, hogy a költözések mögött a kormány által elindított bürokráciacsökkentés áll, melynek következő lépése az, hogy a dolgozói állomány elhelyezését újragondolják, mivel a kisebb állományi létszámhoz kevesebb irodaterületre lesz szükség a központi igazgatásban. Az átszervezés keretében egyes, eddig bérelt irodaházakból kiköltözik az államapparátus, a jelenleg még több helyszínen, de egy hivatalban dolgozók pedig közös tető alá fognak kerülni. A cikk szerint az intézkedés célja az, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. A kormány ezért felmérést készít az állami tulajdonú, eddig más célra hasznosított, de minisztériumi elhelyezésre alkalmas ingatlanokról. 
Szerző

Orbán Pekingben: "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell"

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:02
ORBÁN Viktor; LI Ko-csiang
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A kínai kormányfővel való tárgylás után a miniszterelnökök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország - például sportról, és egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról.
Kína Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő csütörtökön Pekingben, a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen. Orbán Viktor az állami vendégházban tartott tárgyalás elején beszélt arról, hogy "nekünk, magyaroknak egy nyitott világgazdaság kell", Magyarország ezért szeretne a jövőben is részt venni az Egy övezet, egy út együttműködésben.
Orbán azt is hangoztatta, ezzel kapcsolatosan "semmifajta ideológiai, külső nyomást" nem fogad el a magyar kormány. Ezzel talán arra utalhatott, hogy az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezéshez fűződő szerződések megszövegezése Kína hegemón törekvéseit, azok eszmeiségét tükrözi - ez ellen egyébként épp a magyar közbenjárásnak hála volt képtelen fellépni az Európai Unió. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a kínai beruházások 4,5 milliárd dollárnyi értéket képviselnek Magyarországon.

Li Ko-csiang a magyar kormányzati delegációt köszöntve a szoros kínai-magyar kapcsolatokat és együttműködést méltatta, amely - mondta - új területekre is kiterjedhet, például a digitalizációban. Szerinte a már eddig is eredményes együttműködésben további lehetőségek vannak még a két ország kis és közepes vállalatai számára is. A kínai miniszterelnök beszélt a szabadkereskedelem és a gazdasági fellendülés fontosságáról is, ami szerinte megerősíti a világbékét.

Több megállapodást is kötöttek

A tárgyalás után a magyar és a kínai miniszterelnök jelenlétében több kétoldalú megállapodást is kötött a két ország, magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter írta alá az egyezményeket.
Ezek egy magyar-kínai együttműködési központ létrehozásáról, a sport területén folytatott együttműködésről, a "digitális selyemútról", valamint az akadálymentes kereskedelmet elősegítő munkacsoport létrehozásáról szólnak, továbbá aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást.
Pekingi látogatása folytatásaként Orbán Viktor tárgyal majd Hszi Csin-ping elnökkel, pénteken és szombaton pedig részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon, amelyen 37 kormány- és államfő, valamint egyéb világvezető lesz jelen.
A fórum a 2013-ban meghirdetett, világméretű gazdasági-infrastrukturális Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legmagasabb szintű nemzetközi esemény, egyúttal Kína idei legfontosabb rendezvénye. Az Új Selyemútként is emlegetett elképzelés eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang Ji kínai külügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott: mostanra összesen 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával az Egy övezet, egy út keretein belül.
Szerző