Hárommilliárd dollárt tett félre a Facebook a várható büntetésre

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:05

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság akár ötmilliárd dollár megfizetésére is kötelezheti az óriásvállalatot, ez lehet a titoksértés miatt kiszabott eddigi legnagyobb bírság.
A Facebook szerdán bejelentette, hogy hárommilliárd dollárt különített el büntetésre, amelyet a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szabhat ki rá magántitkok megsértése és adatok engedély nélküli kiszolgáltatása miatt. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) vizsgálata még folyik, de sajtóértesülések szerint biztosra vehető a büntetés, sőt várhatóan az eddigi legnagyobb összegű lesz. Egyes sajtóinformációk szerint a szövetségi szabályozó hatóság akár ötmilliárd dollárra is büntetheti az óriásvállalatot. A Facebook szerdán hozta nyilvánosságra az első negyedév mérlegét, amelynek összege 15,08 milliárd dollár, 26 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedév mérlege. A vállalat profitja több mint a felére, 2,43 milliárd dollárra csökkent az év első három hónapjában, éppen a várható büntetésre félretett összeg miatt. A Wall Street Journal szerint a büntetés várhatóan a legnagyobb mértékű lesz, amit az Egyesült Államok hatósága valaha is kiszabott egyik nagy tech-vállalatára. Ez lesz a titoksértés miatt kiszabott legnagyobb bírság is. A Facebook még 2012-ben az FTC-vel kötött megállapodásában beleegyezett, hogy nem gyűjt adatokat a felhasználóiról, és hogy az adatokat nem osztja meg a felhasználó engedélye nélkül. Az FTC tavaly elkezdte vizsgálni, hogy a világ legnagyobb közösségi portálja betartotta-e a megállapodást, hiszen felhasználóinak több tízmilliónyi adata a Donald Trump 2016-os választási kampánycsapatának is dolgozó, londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű adattároló céghez került. A Wall Street Journal februárban jelentette, hogy az FTC munkatársai megállapították a Facebook vezetőinek felelősségét, és ötmilliárd dolláros büntetés kiszabását mérlegelik. A szövetségi szabályozó hatóság nem adott meg határidőt a vizsgálat lezárására és a büntetés kiszabására, de elemzők szerint a Facebook szerdai bejelentése arra enged következtetni, hogy erre hamarosan sor kerülhet. 
Szerző

Tabukat döntenek az orosz botrányfilmek - de a volt KGB-sek és felderítők szeretik a legújabb alkotást

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:00

A Testvériség című film az afganisztáni háború hivatalos értelmezését kérdőjelezi meg.
Még be sem mutatták, máris be akarják tiltani Moszkvában az Afganisztánról szóló új orosz filmet. Pedig alig jutottak túl a Leningrád második világháborús blokádját teljesen újszerűen megközelítő „Ünnep” és a cárizmus idején játszódó „Matilda” című film viharos bemutatkozásán, és már itt a soron következő botrány. Ami két dolgot tükröz. Egyrészt azt, hogy az orosz alkotók igyekeznek a régi sablonokat elvetve új módon feldolgozni a múlt eseményeit, másrészt azt, hogy munkájuk során nagy ellenállásba ütköznek. Az „Ünnep” egy kivételes helyzetben lévő gazdag orosz család leningrádi szilveszterét vitte képernyőre és ellentétben a blokádtól szenvedő milliókkal nem az éhezésről, hanem a gazdagon terített asztalról és a baráti összejövetelről szól. A felháborodás viharába került másik film, a „Matilda” az egyházi tekintélyek szemében szentségtörésnek számít, mivel II. Miklós orosz cár és Matilda Kseszinszkaja lengyel balettáncosnő viszonyát mutatja be. Az utolsó orosz uralkodó nyilvános megszégyenítéséről beszélnek. És most itt van a „Testvériség”, ami nem kevésbé kényes témát feszeget: mi is történt valójában harminc éve Afganisztán szovjet megszállásakor közvetlenül a kivonulás előtt? Vajon valóban minden olyan hősies és egyértelmű volt, mint amilyennek a szovjet propaganda láttatni akarta? Pavel Lungin rendező sok mindent nem hallgat el, amit bírálói szerint el kellett volna hallgatnia. A korábbi botrányt kavaró filmek esetében sem csak az érintett társadalmi csoportokból akadtak olyanok, akik fejeket követeltek. A Leningrádról szóló film ellen az alsóházban is felemelték néhányan a szavukat, gyalázatnak és botránynak minősítve az alkotást. A „Matilda” pedig Natalja Poklonszkaja Duma-képviselőt arra sarkallta, hogy a főügyészhez forduljon annak érdekélben, hogy ellenőrizze a nemzetbiztonságot fenyegető filmet. Az afgán történet sem hagyta hidegen a törvényhozókat. Igor Morozov, a KGB nyugalmazott ezredese, a parlament felsőháza művelődési bizottságának egyik vezetője azt követelte, hogy ne mutassák be a filmet a tervezett időpontban, május 9-én. Arra hivatkozik, hogy a zártkörű vetítés után az Afganisztánt megjárt katonák körében negatív visszhangja volt a fosztogatásokat, az orosz katonák egymás közti verekedéseit, a katonai bűncselekményeket bemutató jeleneteknek. Azt még Morozov is elismeri, hogy nagyszerűek a színészek, mesteri a harci cselekmények ábrázolása, csakhogy szerinte mindez elvész az egész filmet végig kisérő katonai bűncselekmények közepette. Azért emelt szót, hogy a Legfelső Ház tiltsa be. Bár néhányan ezt támogatták volna, Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke ehhez nem volt partner, inkább javasolt párbeszédet a vitatkozóknak, mondván az alkotói folyamat rendkívül kényes kérdés, amit hivatalos úton nem lehet megoldani. Az egész botrányban az a legérdekesebb, hogy a forgatókönyv alapjául annak a Nyikolaj Kovaljov tábornoknak a visszaemlékezései szolgáltak, aki szemtanúja volt mindannak, ami Afganisztánban zajlott, többek között a 108. gépkocsizó lövészhadosztály kivonásának. És nem hétköznapi szemtanúja. Kovaljov vezette Parvan afgán tartományban a KGB egyik stratégiai felderítő csoportját. Ráadásul nem ellenzéki, hanem képviselő, az Állami Duma biztonsággal és korrupció ellenes harccal foglalkozó bizottságának a tagja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori igazgatója. Alekszandr Csubarov a szovjet és az orosz felderítés nyugalmazott vezérőrnagya, aki számos afganisztáni hadműveletben vett részt, szintén elismerően nyilatkozott a filmről, csak úgy, mint Szergej Lipovoj, Oroszország hőse, az afganisztáni háború veteránja. Több más veterán is úgy foglalt állást, hogy amit a film bemutat, az az igazság. Pavel Lungin rendező nem győzi hangoztatni, hogy a film alkotói szeretettel és tisztelettel viseltetnek az Afganisztánban harcolók iránt. Ez is kötelezi őket az igazmondásra. Meggyőződése, hogy fel kell dolgozni a múltat. Tisztességesnek tartja, amit létrehoztak és reméli, hogy a május 9-i bemutató végül nem marad el. Végül azonban olyan döntés született, hogy ha nem is 9-én, a második világháborús győzelem évfordulóján, de valamikor májusban a vetítésre sor kerülhet.      
Szerző
Témák
Afganisztán

Befutott Kim Dzsong Un vonata Vlagyivosztokba, már tárgyalnak Putyinnal

Publikálás dátuma
2019.04.25. 07:57

Fotó: Valeriy Sharifulin / Sputnik
Megtörtént az észak-koreai diktátor és Oroszország erős emberének első, történelmi találkozója.
Páncélozott vonatán megérkezett Vlagyivosztokba Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, közölték szerda reggel orosz hírügynökségek és televíziók. A BBC azt írja, egy fúvószenekar kísérte a történelmi jelenetet, mikor is kezet fog Vlagyimir Putyin és Kim, majd tovább mentek a megbeszélés helyszínére, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemre.
Kim Dzsong Un oroszországi látogatása segíthet Moszkvának és Phenjannak tisztázni, hogy miként lehetne rendezni a dolgokat a Koreai-félszigeten - jelentette ki Putyin Vlagyivosztokban. azt hangoztatta, hogy Oroszország támogatja Kimnek a Korea-közi viszony javításáért és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizálásáért kifejtett erőfeszítéseit.
A diktátor Haszannál lépte át a határt. Az orosz médiának nyilatkozva ott reményét fejezte ki, hogy "nagyon hasznos" megbeszéléseket folytat majd Putyinnal a regionális biztonságról.
Egyelőre csak tippelni lehet, hogy ténylegesen milyen eredményt hoz majd a két vezér randevúja. Szakértők szerint Kim megpróbálhatja rávenni Moszkvát, hogy az Észak-Koreát sújtó szankciókat enyhítse. Oroszország számára mindenképp lehetőség a találkozó arra, hogy a Koreai-félsziget szempontjából nagyhatalmi szerepben tetszeleghessen. Phenjan pedig azt demonstrálhatja, hogy gazdasági szempontból nem függ az Egyesült Államok jóindulatától.
Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója kedden azt mondta, hogy a vlagyivosztoki tárgyalások homlokterében a Koreai-félsziget "nukleáris problémájának" békés megoldása és Északkelet-Ázsia biztonságának szavatolása áll majd. Megjegyezte: noha a Hanoiban februárban megtartott második amerikai-észak-koreai csúcs nem hozott látható eredményt, a felek továbbra is a párbeszéd folytatása iránti készségüket hangoztatják.
A legutóbbi orosz-észak-koreai csúcstalálkozót 2011-ben Ulan-Udében tartották meg, Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök és Kim Dzsong Il akkori észak-koreai vezető részvételével. Putyin, aki 2000-ben járt Phenjanban, 2001-ben Moszkvában, 2002-ben pedig Vlagyivosztokban fogadta a jelenlegi észak-koreai vezető apját. Oroszország és Észak-Korea tavaly emlékezett meg a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójáról.
Frissítve: 2019.04.25. 11:40