700 éves bombát találtak Kínában

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:31
Képünk illusztráció
Fotó: ICZJ / AFP
A mongolok elleni háború legkorszerűbb fegyverének maradványai az egész világon eddig feltárt legkorábbi ilyen leletek lehetnek.
Vasból készült, csaknem 700 éves robbanószerkezetet tártak fel kínai régészek az ország délnyugati részén fekvő Csungking városnál folytatott ásatások során - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

A bombamaradvány 11 centiméter széles és 9,7 centiméter magas, 0,8 centiméter vastag héjjal rendelkezik, és egy gyújtózsinórral robbantható.

A szakértők szerint a Szung dinasztia idejéből (960-1279) származó bomba maradványai Kínában és talán az egész világon eddig feltárt legkorábbi robbanószerkezethez tartozhattak. A leletek egy Szung-kori kormányzati hivatal romjai közül kerültek elő, mely a kutatók szerint egy a 13. században a mongol és a Szung-seregek között zajló háborúban fontos védelmi szerepet betöltő, Tiaojü nevű városban állt.
A bomba nagyjából egyidős a lőporral, az agyagbombák voltak az elsők
Fotó: Wikipedia
Jüan Tung-san, a csungkingi kulturális örökségek intézetének igazgatóhelyettese elmondta: a vasból készült bomba az egyik legfontosabb lelet, amely Tiaojü város romjai közül előkerült. Ez a kor legfejlettebb fegyvere, ami az akkori legkorszerűbb technológia felhasználásával készült - tette hozzá.
Csung Sao-ji, a kínai néphadsereg hadtudományi akadémiájának kutatója elmondta: a világ legkorábbi vasból készült robbanószerkezete egy 1341-es költeményből ismert úgynevezett Vaságyú volt az ókori Kína legjelentősebb hadtudományi fejlesztése, de eddig nem létezett megbízható tárgyi bizonyíték a létezésére, ezért a mostani lelet kulcsfontosságú a hadtörténeti kutatások szempontjából.
Bomba rajza a Ming dinasztia korából
Fotó: Wikipedia

Hárommilliárd dollárt tett félre a Facebook a várható büntetésre

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:05

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság akár ötmilliárd dollár megfizetésére is kötelezheti az óriásvállalatot, ez lehet a titoksértés miatt kiszabott eddigi legnagyobb bírság.
A Facebook szerdán bejelentette, hogy hárommilliárd dollárt különített el büntetésre, amelyet a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szabhat ki rá magántitkok megsértése és adatok engedély nélküli kiszolgáltatása miatt. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) vizsgálata még folyik, de sajtóértesülések szerint biztosra vehető a büntetés, sőt várhatóan az eddigi legnagyobb összegű lesz. Egyes sajtóinformációk szerint a szövetségi szabályozó hatóság akár ötmilliárd dollárra is büntetheti az óriásvállalatot. A Facebook szerdán hozta nyilvánosságra az első negyedév mérlegét, amelynek összege 15,08 milliárd dollár, 26 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedév mérlege. A vállalat profitja több mint a felére, 2,43 milliárd dollárra csökkent az év első három hónapjában, éppen a várható büntetésre félretett összeg miatt. A Wall Street Journal szerint a büntetés várhatóan a legnagyobb mértékű lesz, amit az Egyesült Államok hatósága valaha is kiszabott egyik nagy tech-vállalatára. Ez lesz a titoksértés miatt kiszabott legnagyobb bírság is. A Facebook még 2012-ben az FTC-vel kötött megállapodásában beleegyezett, hogy nem gyűjt adatokat a felhasználóiról, és hogy az adatokat nem osztja meg a felhasználó engedélye nélkül. Az FTC tavaly elkezdte vizsgálni, hogy a világ legnagyobb közösségi portálja betartotta-e a megállapodást, hiszen felhasználóinak több tízmilliónyi adata a Donald Trump 2016-os választási kampánycsapatának is dolgozó, londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű adattároló céghez került. A Wall Street Journal februárban jelentette, hogy az FTC munkatársai megállapították a Facebook vezetőinek felelősségét, és ötmilliárd dolláros büntetés kiszabását mérlegelik. A szövetségi szabályozó hatóság nem adott meg határidőt a vizsgálat lezárására és a büntetés kiszabására, de elemzők szerint a Facebook szerdai bejelentése arra enged következtetni, hogy erre hamarosan sor kerülhet. 
Szerző

Tabukat döntenek az orosz botrányfilmek - de a volt KGB-sek és felderítők szeretik a legújabb alkotást

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:00

A Testvériség című film az afganisztáni háború hivatalos értelmezését kérdőjelezi meg.
Még be sem mutatták, máris be akarják tiltani Moszkvában az Afganisztánról szóló új orosz filmet. Pedig alig jutottak túl a Leningrád második világháborús blokádját teljesen újszerűen megközelítő „Ünnep” és a cárizmus idején játszódó „Matilda” című film viharos bemutatkozásán, és már itt a soron következő botrány. Ami két dolgot tükröz. Egyrészt azt, hogy az orosz alkotók igyekeznek a régi sablonokat elvetve új módon feldolgozni a múlt eseményeit, másrészt azt, hogy munkájuk során nagy ellenállásba ütköznek. Az „Ünnep” egy kivételes helyzetben lévő gazdag orosz család leningrádi szilveszterét vitte képernyőre és ellentétben a blokádtól szenvedő milliókkal nem az éhezésről, hanem a gazdagon terített asztalról és a baráti összejövetelről szól. A felháborodás viharába került másik film, a „Matilda” az egyházi tekintélyek szemében szentségtörésnek számít, mivel II. Miklós orosz cár és Matilda Kseszinszkaja lengyel balettáncosnő viszonyát mutatja be. Az utolsó orosz uralkodó nyilvános megszégyenítéséről beszélnek. És most itt van a „Testvériség”, ami nem kevésbé kényes témát feszeget: mi is történt valójában harminc éve Afganisztán szovjet megszállásakor közvetlenül a kivonulás előtt? Vajon valóban minden olyan hősies és egyértelmű volt, mint amilyennek a szovjet propaganda láttatni akarta? Pavel Lungin rendező sok mindent nem hallgat el, amit bírálói szerint el kellett volna hallgatnia. A korábbi botrányt kavaró filmek esetében sem csak az érintett társadalmi csoportokból akadtak olyanok, akik fejeket követeltek. A Leningrádról szóló film ellen az alsóházban is felemelték néhányan a szavukat, gyalázatnak és botránynak minősítve az alkotást. A „Matilda” pedig Natalja Poklonszkaja Duma-képviselőt arra sarkallta, hogy a főügyészhez forduljon annak érdekélben, hogy ellenőrizze a nemzetbiztonságot fenyegető filmet. Az afgán történet sem hagyta hidegen a törvényhozókat. Igor Morozov, a KGB nyugalmazott ezredese, a parlament felsőháza művelődési bizottságának egyik vezetője azt követelte, hogy ne mutassák be a filmet a tervezett időpontban, május 9-én. Arra hivatkozik, hogy a zártkörű vetítés után az Afganisztánt megjárt katonák körében negatív visszhangja volt a fosztogatásokat, az orosz katonák egymás közti verekedéseit, a katonai bűncselekményeket bemutató jeleneteknek. Azt még Morozov is elismeri, hogy nagyszerűek a színészek, mesteri a harci cselekmények ábrázolása, csakhogy szerinte mindez elvész az egész filmet végig kisérő katonai bűncselekmények közepette. Azért emelt szót, hogy a Legfelső Ház tiltsa be. Bár néhányan ezt támogatták volna, Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke ehhez nem volt partner, inkább javasolt párbeszédet a vitatkozóknak, mondván az alkotói folyamat rendkívül kényes kérdés, amit hivatalos úton nem lehet megoldani. Az egész botrányban az a legérdekesebb, hogy a forgatókönyv alapjául annak a Nyikolaj Kovaljov tábornoknak a visszaemlékezései szolgáltak, aki szemtanúja volt mindannak, ami Afganisztánban zajlott, többek között a 108. gépkocsizó lövészhadosztály kivonásának. És nem hétköznapi szemtanúja. Kovaljov vezette Parvan afgán tartományban a KGB egyik stratégiai felderítő csoportját. Ráadásul nem ellenzéki, hanem képviselő, az Állami Duma biztonsággal és korrupció ellenes harccal foglalkozó bizottságának a tagja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori igazgatója. Alekszandr Csubarov a szovjet és az orosz felderítés nyugalmazott vezérőrnagya, aki számos afganisztáni hadműveletben vett részt, szintén elismerően nyilatkozott a filmről, csak úgy, mint Szergej Lipovoj, Oroszország hőse, az afganisztáni háború veteránja. Több más veterán is úgy foglalt állást, hogy amit a film bemutat, az az igazság. Pavel Lungin rendező nem győzi hangoztatni, hogy a film alkotói szeretettel és tisztelettel viseltetnek az Afganisztánban harcolók iránt. Ez is kötelezi őket az igazmondásra. Meggyőződése, hogy fel kell dolgozni a múltat. Tisztességesnek tartja, amit létrehoztak és reméli, hogy a május 9-i bemutató végül nem marad el. Végül azonban olyan döntés született, hogy ha nem is 9-én, a második világháborús győzelem évfordulóján, de valamikor májusban a vetítésre sor kerülhet.      
Szerző
Témák
Afganisztán