A "szellemi honvédők" Európát is megvédenék - nemzetközi szervezetet indított a CÖF-CÖKA

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:55
CÖF-CÖKA Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Az erről szóló sajtótájékoztatón azzal büszkélkedett a civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár: a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
Tizenöt ország szervezeteinek képviselői, illetve "szellemi honvédők" létrehozták az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozást (EuCET) csütörtökön Budapesten, a magyar kormány kedvenc "civiljeinek", a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kezdeményezésére.
A CÖF-CÖKA a lengyel Gazeta Polska Klubokkal, illetve saját határon túli magyar ernyőszervezeteivel karöltve már 2011-ben megalakította a Civil Együttműködési Tanácskozást, ami alapja az EuCET létrehozásának. 2017-ben nemzetközi szimpózium keretében határozták el az EuCET megalakítását, és öt nyelven kiadták a szervezet szellemi alapját jelentő Civilitika című kötetet.
Lengyel szimpatizánsok a CÖF 2018 március 15-i Békemenetén
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Vallják, hogy a zsidó-keresztény civilizáció jelenti Európa jövőjét - mondta Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
A tanácskozás zárónyilatkozat-tervezete szerint az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén kívánja "visszairányítani" az Európai Uniót az alapítók "eredeti elképzeléseihez", és meg kívánja gátolni "a káros föderalista, szuperföderalista" törekvéseket.

Az Európai Bizottság közbelépését kérik a Fidesz háromnegyedes médiatúlsúlya ellen

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:55

Újabb tétellel egészül ki az Európai Bizottságnak küldött médiaügyi panasz, ezúttal a fideszes médiagömböc, a KESMA miatt. A beadványhoz a MÚOSZ is csatlakozik.
Drasztikus, a háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításával – derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből. Amikor három hónappal ezelőtt a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához fordult a magyar kormánymédia tiltott állami támogatása ügyében, a panasznak még nem lehetett része a 2018 végétől formálódó, a fideszes pártsajtó formális tulajdonosainak „önkéntes felajánlásai” útján létrejött KESMA. A kormánypárt szinte teljes médiaholdudvarát elnyelő konglomerátummal ugyanakkor egy olyan (az állami hirdetések révén szinte teljes egészében közpénzből működtetett) hír-, vélemény- és tulajdonosi koncentráció alakult ki, amely Európában példátlan módon biztosít hegemóniát a kormányzati üzeneteknek a magyar médiában. A Mérték mostanra elvégezte a KESMA megalakulása utáni hazai médiapiac részletes elemzését, ennek felhasználásával egészítik ki a bizottsági panaszt az aláírók a Fidesz-közeli sajtóalapítvány számait is tartalmazó adatokkal és információkkal. Az eredeti panaszbeadvány legfőbb állítása az volt, hogy a magyar média- és reklámpiacot jelentősen torzítják a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokhoz nem igazodó, kizárólag az adott sajtóorgánumok kormány iránti lojalitását díjazó állami hirdetések. Akkor – éppen az alakulóban lévő KESMA miatt – nehéz volt számszerűsíteni, hogy különböző viszonyítási alapokon mérve mekkora is a kormányoldal részesedése a magyar médiában. A Mérték munkatársainak számításai alapján a teljes magyar médiapiaci reklámtorta közel 40 százaléka a KESMA kiadványaié. Ha az alapítványhoz hozzászámoljuk a vele azonos üzeneteket közvetítő, de szervezeten kívüli médiumokat (mindenekelőtt a TV2-t és a Rádió1-et), akkor 64,1 százalékos, vagyis majdnem kétharmados piaci részesedést kapunk. Amennyiben pedig a szintén a kormány kommunikációs igényeit kiszolgáló „közmédiát” is ide soroljuk, akkor a kormányoldal részesedése (a bevételekből) 77,8 százalékra, vagyis a teljes torta több mint háromnegyedére rúg, úgy, hogy a források döntően az államtól érkeznek, és nem az adott médiumok népszerűségéhez, hanem politikai beállítódásához igazodnak. Ez olyan mértékű finanszírozási előnyt biztosít a kormány üzeneteinek minden más típusú tartalommal szemben, amely már megkérdőjelezi a politikai versenyt és a választások tisztaságát is. Jávor, a Klubrádió és a Mérték közreműködésével eddig két panaszbeadvány futott be a Bizottság versenyjogi főigazgatóságához. Az első 2016-ban a közmédia állami túlfinanszírozásából adód versenytorzítást, a második idén év elején a pártsajtó szabálytalan állami támogatását kifogásolta (utóbbihoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott, és a szervezet a mostani, a KESMA ügyében beadott panaszkiegészítést is aláírta) Lapunk tudomása szerint az Európai Bizottság érdemben egyik üggyel sem foglalkozott még. Amikor viszont 2014-15-ben az RTL Klub tulajdonosa, a német Bertelsmann fordult a testülethez panasszal a piacvezető tévécsatornát sújtó reklámadó-szabályozás miatt, a Bizottság rövid határidőn belül végzett a vizsgálattal, és az eljárás befejezése előtt már egy közbenső intézkedéssel felfüggesztette a diszkriminatív reklámadó alkalmazását. Jávor Benedek a tiltott állami finanszírozásra vonatkozó panasz januári beadásakor úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a brüsszeli testületben immár van politikai akarat a versenyszabályokat nyíltan megsértő magyar médiatámogatási gyakorlattal szembeni fellépésre.   
Témák
média

Elköltöztetik az Igazságügyi Minisztériumot a Kossuth térről

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:38

Fotó: Molnár Ádám / AFP
A tárca a Nádor utcába, az ombudsmani hivatal helyére települ.
A kormányzat a minisztériumok elhelyezésének racionalizálására készül, így az Igazságügyi Minisztérium a Kossuth térről a Nádor utcába költözik – írja a Magyar Nemzet.  A kormányközeli lap információja szerint a kormányzati terv részeként a Miniszterelnökség Wesselényi utcai, bérelt irodaházában működő főosztályai a tárca Kossuth téri főépületébe költöznek. Ezzel párhuzamosan az igazságügyi tárca – az épület felújítása után – a Nádor utcába települ, melyből az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyébként is távozni készült. Azt írják, hogy a költözések mögött a kormány által elindított bürokráciacsökkentés áll, melynek következő lépése az, hogy a dolgozói állomány elhelyezését újragondolják, mivel a kisebb állományi létszámhoz kevesebb irodaterületre lesz szükség a központi igazgatásban. Az átszervezés keretében egyes, eddig bérelt irodaházakból kiköltözik az államapparátus, a jelenleg még több helyszínen, de egy hivatalban dolgozók pedig közös tető alá fognak kerülni. A cikk szerint az intézkedés célja az, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. A kormány ezért felmérést készít az állami tulajdonú, eddig más célra hasznosított, de minisztériumi elhelyezésre alkalmas ingatlanokról. 
Szerző