Csaknem 660 milliárdot öltek bele a cégek a látványsportokba

Publikálás dátuma
2019.04.25. 15:31

Fotó: Népszava
Csak Felcsútra 25 milliárd jutott a pénzünkből.
Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik – írja a 24.hu
A hírportál összesítése szerint a forrás több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. A kormány ugyan rövid időre meggondolta magát, és tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva viszont már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak. Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.

Orbán Viktor és Garancsi István a felcsúti focistadionban 2017 augusztus 24-án
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt. Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek. Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot. Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja, Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt, emlékeztet a hírportál.
A ferencvárosi Miha Blazic (b) és a mezõkövesdi Stefan Drazic a labdarúgó OTP Bank Liga 28. fordulójában
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 15:43

Az ország harmada 125 ezret sem keres meg egy hónapban

Publikálás dátuma
2019.04.25. 12:23

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A visegrádi országok közül egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az elmúlt tíz évben, hogy egyszerre nőjön a szegénység, szűküljön a középosztály, és egyre kevesebb kézben koncentrálódjanak a komoly vagyonok.
125 ezer forintnál kevesebből él havonta 3 millió magyar, írja egy friss OECD kimutatás után az mfor.hu. A kimutatás azt igazolja, hogy a kétezres évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon. Jelenleg a társadalom
Az OECD meghatározása nyomán az alacsony jövedelmű osztályba - egy fős háztartással számolva - az tartozik, akinek jövedelme nem éri el a 125 ezer forintot; a középosztályba a 125 ezer és 325 ezer között keresők; a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a havi 325 ezret meghaladja. Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint.
A régió többi országát elnézve az is kiderül, hogy ez nem szükségszerűen van így. Míg Magyarországon az elmúlt tíz évben az ország harmadára nőtt a szegények száma, a cseheknél 0,9 százalékponttal a társadalom 23 százalékára csökkent, Szlovákiában 0,7 százalékponttal 24 százaléka csökkent, és 29 százalékon Lengyelországban stagnált. Míg Magyarországon a középosztály csökkent, Csehországban és Szlovákiában is szélesedett ez a réteg. A leggazdagabb társadalmi réteg - az itt is stagnáló Lengyelországot leszámítva - mindenhol zsugorodott.
Szerző

Nulla energiaigényű magyar épületek - még csak szóban erős a kormányzat

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:30
A lakástámogatás elsősorban a vagyonosabbakat segíti. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Két év múlva már csak minimális energiaigényű új ingatlanok épülhetnek. A felkészülés igencsak az elején tart - leginkább beszélnek róla.
A lakások különböző elemeihez hasonlóan a velük foglalkozó szakemberek részéről is jóval szervesebb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy senkinek se okozzon csalódást az új épületekre 2021-től életbe lépő „közel nulla” energiafogyasztási feltétel – hangoztatta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Korszakváltás az energetikában című képzéssorozatának, fővárosi fordulóján hallottak kapcsán lapunknak Szalai Gabriella ügyvezető. Sürgette úgy a törvényalkotók, mint az -alkalmazók további együttgondolkodását, aminek elősegítése a MEHI elsődleges szándéka. Az előadók az épületszerkezeti, szigetelési, gépészeti, jogi szakértők számos együttműködési buktatójára hívták fel a figyelmet, ami egészében csökkenti a végcél, vagyis a minél alacsonyabb kivitelezési és rezsiköltségek hatékony elérését. A konferencián felszólalók a vonatkozó rendelet fényében bemutatták az alacsony energiafelhasználású épületek tervezési és kivitelezési szempontjait, különböző változatokat ismertettek és betekintést engedtek már megvalósult beruházások tapasztalataiba. Úgyszintén vizsgálták az építési törvény tükrében a tervezői-kivitelezői felelősséget, a minőség hosszú távú hasznát, az épületburkolati megoldásokat, az utólagos homlokzati hőszigetelés tapasztalatait, a szigorodó hőtechnikai előírásokat, a fenntartható és egészséges hűtési-fűtési rendszereket, az „okos” háztartásokat és az árnyékolástechnikai megoldásokat. A sokat hivatkozott 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (tnm) rendelet szerint 2021-től már csak közel nulla fogyasztású ház építhető. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaellátás legalább negyedét megújuló energiából kell biztosítani. Emellett - többek között - erősebb szigetelés is alkalmazandó. Helyes tervezés-kivitelezés esetén ugyanakkor az épület energiaigénye szinte lenullázódik és az ingatlan is értékesebbé válik.
Szerző