Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje

Publikálás dátuma
2019.04.26. 06:00
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Makszimovval
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A dübörgő propaganda ellenére volt, ahol 89 százalékkal esett vissza tavaly a hazai export. Na de az importunk! - jegyezte meg erre a Külügyminisztérium államtitkára.
Miközben javában zajlik a hangzatos keleti és déli nyitás, a miniszterelnök és csapata pedig olyan virágzó keleti diktatúrákba látogat el gazdaságpolitikai találkozókra, mint Kazahsztán vagy Kína, érdemes megnéznünk, milyen eredményei vannak a nyitásnak a valóságban. Mesterházy Attila szocialista politikus vette a fáradságot, és megnézte, az eredmények pedig megdöbbentőek voltak. Mint írja, az Eurostat 2018-as adatai szerint a teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába pedig az exportérték mindössze 5,09 százaléka került, ami – Mesterházy megjegyzése szerint – a legalacsonyabb arány a 2010-es kormányváltás óra, és euróértéken mérve is csökkenés 2017-hez képest.
A külügyminisztériumhoz címzett leveleiben a politikus 46 országot sorol fel, ahol 2017-hez viszonyítva kisebb-nagyobb értékben, de esett a magyar export szintje.

A nagy, erős barátok sem kérnek a magyar áruból

A legdurvább értéket Jemennél találta, ahol 89 százalékos volt a visszaesés, de Angolánál is 87 százalékos csökkenést vett észre. Pakisztán esetében 43 százalékkal esett az export, de Ghána (-34 százalék) és Tadzsikisztán (-32 százalék) is mérsékelten vásárolt magyar terméket. Ennél fájóbb lehet, hogy hiába az új szerelem, Kínában tavaly 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországnál pedig 7 százalékos visszaesés jelentkezett. Pedig Orbán Viktor 2012-ben még célul tűzte ki, hogy a hazai export harmada keletre menjen - idézte fel Mesterházy Attila. Ezen az Infogram-oldalon megtekinthető a KSH adatai alapján készített teljes, 2017-es és 2018-as exportlista, ami természetesen helyenként javuló eredményeket is tartalmaz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mesterházy által felsorolt 46-on kívül még öt országban esett a magyar export, ezeknél viszont már 2017-ben is alig érte el a pár millió forintos értéket. 

Évről évre rekordot döntünk

A kisregényt terjedelmét elérő (a parlament oldalán a 184-235 közötti számokon elérhető) levélfüzérre lényegében egy oldalban válaszolt Magyar Levente a külügyi tárca államtitkára. Magyar csak a szépre akart emlékezni a tavalyi év kapcsán: „A magyar export évről évre rekordokat dönt, így volt ez 2018-ban is, amikor exportunk meghaladta a 105 milliárd eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján forintban számítva mind az Európai Unió tagállamaiba, mind az unión kívüli piacok irányába növelni tudtuk kivitelünket” - írta az államtitkár, aki szerint a visszaeséseket olyan jelenségek okozhatták, mint az Oroszország esetében elrendelt sertésembergó, vagy az itthon felbukkanó állatbetegségek miatt elrendelt húsexport-tilalom. 
Magyar aztán belekapaszkodott az egyetlen, Mesterházy által is említett pozitívumba, hogy nőtt az Ázsiából származó import szintje - és hangsúlyozta, hogy mennyi új beruházás érkezik Magyarországra. Kitért arra is, hogy a keleti relációkból érkező import 93 százaléklát Kína, Dél-Korea, Japán, de legfőképpen Oroszország adja, utóbbi főleg energiahordozók (földgáz) formájában.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 07:16

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25. 21:03
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”

A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Szerző

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25. 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.
Szerző