A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is.
A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen.
A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására.
– Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak.
A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
