Jogsértő aláírásgyűjtés miatt meszelte el a Kúria a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.04.26. 11:01
illusztráció
Fotó: Népszava
Átverték a járókelőket a kormánypártok aktivistái, az EP-képviselő-jelöltek helyett Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. A Kúria döntött, és ezzel átnyúlt az NVB feje felett is.
A Nemzeti Választási Bizottság döntését felülírva állapított meg jogsértést a Kúria a Fidesz egyik aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban - derül ki a testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.   

Orbánnak gyűjtöttek, csak épp mást mondtak

A Kúria ebben emlékeztet rá, hogy április 8-án délután a fővárosi Kálvin tér aluljárójában fideszes aktivisták gyűjtöttek aláírásokat civilektől – az esetről videófelvétel is készült. Az aktivisták pultján a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a viszont a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható.
Bár az ellentmondás egyértelmű, az aktivisták a videózó személy kérdésére többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a párt számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik

A felvételről az is kiderült, hogy a pulton használt gyűjtőlapok nem a választási iroda által hitelesített ajánlóívek voltak, az aktivisták pedig külön kérésre sem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez szükséges adatkezelési tájékoztatót.
A videófelvételen látottak kapcsán a Kúria „arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni.” 
A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.

A hazugság sem volt érdekes

Az ügyben a korábban megkeresett testületek elutasító reakciója is érdekes: az akkor még csak feltételezett jogsértés miatt a Momentum április 11-én jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál, ami a Fővárosi Választási Bizottságra testálta a feladatot. Utóbbi viszont semmi problémát nem látott a duplafenekű aláírás-gyűjtésben, mondván, 
„egyértelműen feltüntetésre került, hogy az aláírásgyűjtés alapja nem a 2019. évi európai parlamenti választás képviselőjelöltjeinek ajánlása”

– a választópolgárnak pedig módja van meggyőződni az adott ív tartalmáról mielőtt aláírásával támogatja a jelölő szervezetet vagy a népszerűsített politikai programot.
Azt, hogy az aktivisták egyértelműen hazudtak az aláírásgyűjtés céljáról, valamiért nem ütötte meg az FVB ingerküszöbét – bár Momentum szerint a fővárosi bizottság maga is elismerte, hogy a beküldött videón „egymásnak ellentmondó állítások” hangzottak el. Az ellenzéki párt persze fellebbezett, de az NVB a sérelmező (tehát a Momentum) érintettségének nem bizonyított voltára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az újabb beadványt. A Kúria fellépése viszont egyértelművé tette: bizonyított jogsértés esetén nem kenhető el bürokratikus úton a felelősség, a Fidesz-KDNP aktivistái megtévesztették a szavazópolgárokat.  

Kinek az oldalán állnak?

A döntés jogszerűsége egyértelmű, de attól még lehetnek politikai következményei: Kövér László házelnök a napokban, éppen a bírói függetlenséget biztosító törvény elfogadásának 150. évfordulóján kért engedelmességet a bíráktól - jogászként is ellentmondva a hatalmi ágak szétválaszásának. Mint Kövér mondta, a bírók csak annyira lehetnek függetlenek, mint amennyire az állam az, és el kell dönteniük, hogy kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára. Előbbi csoport, fideszes logika szerint magát a kormányt jelenti - utóbbi pedig a kormányon kívüli valóságot, ide értve Brüsszelt, a civileket, a migránsokat, és bárkit, akit az Orbán-kabinet ellenségnek nevez ki.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 11:04

Szél Bernadett: nincs már demokrácia, kár is eljátszani

Publikálás dátuma
2019.04.26. 10:07
Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Minden független intézményt betörtek, aki tenni tudott volna, azt megvették vagy kicsinálták – mondta az Orbán-rendszerről a független képviselő.
Kemény hangvételű interjút adott a Magyar Hang hetilapnak Szél Bernadett: az LMP korábbi társelnöke szerint Magyarországon már nincs demokrácia, és nem is szabad elbábozni, hogy minden rendben van.
„Semmi nincs rendben, minden független intézményünket betörték, a médiát jórészt felzabálták, aki meg fordítani tudott volna, vagy megvették, vagy megzsarolták, vagy kicsinálták. Mégis, az emberek között járva, sok tisztességes és szolidáris egyénnel találkozva elképzelhetetlennek tartom, hogy teljesen megtörjék az ország gerincét”

- mondta a független képviselő. Szél „víziója”, hogy Magyarország egyszer mégis mindannyiunk rendezett, élhető otthona lesz, ahol kevesebb idegeskedéssel, kiegyensúlyozottan tudunk élni. Mert - mint megjegyzi – „a valóság az, hogy jelenleg rengeteg elkerülhető stresszt szabadítanak ránk, a sokszor súlyos anyagi problémák mellett a kiszámíthatatlanság, a rossz minőségű közszolgáltatások folyamatosan megnehezítik a mindennapokat, és kilátástalanná teszik a jövőt.”
A politikus szerint a demográfiai fordulat fontosságát hangoztatva azt is meg kell nézni, hogy milyen körülmények között élnek a már megszületett gyermekek. Szél Bernadett a hetilap kérdésére elmondta, az EP-választás során a Momentumot támogatja, de nem lépne be a pártba. Saját korábbi pártjából, az LMP-ből való kilépését pedig ma is megalapozott döntésnek tartja – bár az igaz, hogy ki is szorították a szervezetből. 
Szerző

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26. 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően. 

Reagált az Operaház

A Magyar Állami Operaház kreatív arculatát 2012 óta a Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. tervezi - közölte az Operaház. Az Ügynökség az Opera 2019/20-as évadkampányához a reklámszakmában bevett gyakorlatként a stock fotók eszköztárához nyúlt, amelyhez a Pexels.com oldalon található felvételekből válogatott, eleget véve az oldalon feltüntetett licensz előírásoknak. A minden bizonnyal a fotót is készítő felhasználó időközben saját oldalával együtt törölte a képet a Pexels.com oldalról, de annak nyoma az interneten továbbra is megtalálható. Nem felel tehát meg a valóságnak, hogy a brazil híradásokban szereplő, számos modellfotón szereplő hölgy felvétele a Facebook-oldaláról származik. Egy 18 éve működő, jó nevű ügynökség ugyanis pontosan tisztában van azzal, milyen feltételek mellett használhat fel felvételeket. Az Ügynökség felvette a kapcsolatot a stock fotó oldallal, hogy információt szerezzen arról, mikor törölték az említett profilt. A Magyar Állami Operaház ez idáig jogi úton semmilyen megkeresést nem kapott, de a fentiek alapján annak aligha lehet valós alapja - zárul a közlemény.

Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 11:45